Mindig tudta, hogy egyszer visszatér

Bár fiatal kora ellenére bejárta fél Európát, annak minden értékével együtt is biztos volt benne, hogy haza akar térni. Ignits Márti, az Erzsébet Nagy Szálloda újdonsült vezetője mára nem csupán szakmai számításait találta meg Pakson, hanem azt a helyet is, ahol családjával élhet.

Fotó: Babai István

Ignits Márti Pakson született és itt is nőtt fel, középiskolai tanulmányait a Vak Bottyán Gimnáziumban végezte. 18 éves korában felvették a Budapesti Gazdasági Főiskola idegenforgalmi és szállodai szakára, amely akkor még a KVIF elnevezésre, azaz a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola névre hallgatott. Akkoriban hazánkban még csak ezen az egy főiskolán oktattak idegenforgalmi szakmát, majd ezt követően jelent meg az ország többi intézményében is, ahogy mára egyebek mellett a közeli szekszárdi főiskolán. Márti különösen szerencsésnek érzi magát amiatt, hogy a szállodaipari szakmával az egykor még piacvezető intézményben ismerkedhetett meg, ugyanis ennek számos előnyét élvezte tanulmányai alatt. Az iskola rengeteg lehetőséget adott arra, hogy hallgatói megismerhessék a külföldi életet, a külhoni tanulmányokat. Ennek köszönhetően jutott el ösztöndíjjal Németországba, ahol, ahogy Márti fogalmaz, teljesen kitárult számára a világ. Nem is jött haza egy ideig, Németországból egyenesen az Egyesült Királyság felé vette az irányt, majd onnan útja Spanyolországba vezetett. – Annyira megtetszett ez a vidám déli ország, hogy ott ragadtam három évig – mondja. Egy ösztöndíjprogram keretében ott folytatta tanulmányait, majd itt is kóstolt bele elsőként a munka világába. Telepített idegenvezetőként idilli környezetben, spanyol tengerpar-tokon foglalkozott a turistákkal, többek között Tenerife szigetén és a Costa del Solon. A sors aztán ennél is messzebb sodorta, ugyanis eljutott a távoli Dominikai Köztársaságba, ahol fél évig dolgozott. Bár a páratlan környezetben rengeteg tapasztalattal gazdagodott, mindig is tudta, hogy nem akar külföldön élni. Öt év után hazajött, ezzel egy időben befejezte a főiskolát és rögtön elhelyezkedett egy ötcsillagos szállodában Budapesten. Majd egy esztendővel később egy beutaztatási irodánál kapott állást, amelynek keretében spanyol turisták utazását szervezte meg Magyarországra. Öt év után, 2010-ben teljesen új lehetőséget kapott egy spanyol szállodaláncnál, ahol értékesítési vezetőként próbálhatta ki magát. Az intézmény majdnem az Erzsébet Nagy Szállodával egy időben nyitott, így azonnal belekóstolhatott, milyen egy újonnan nyílt szállodában dolgozni: mindent át kell látni, mindenhol ott kell lenni és gyorsan reagálni a jelentkező szituációkra. Február elsejéig, egészen addig, amíg át nem vette a paksi szálloda vezetői posztját, spanyol környezetben végezte feladatait.

– Örülök, hogy lehetőségem van újra Pakson élni. Úgy gondolom, itt sokkal jobb életet tudok biztosítani a családomnak, mint a fővárosban – vallja Márti. Arra, milyen pluszt is adott az életében tett külföldi kitérő, elárulja, bár németül általános iskolás kora óta tanult és spanyolul soha, fél éves kint tartózkodás után folyékonyabban beszélte azt, mint az előbbit. Hozzátette, a külhonban töltött évek önállóságra nevelték, kénytelen volt egyedül dönteni és boldogulni az élet különböző szituációiban, amely a szállodaiparban és vezető pozícióban pótolhatatlan muníciót ad. Márti vallja, bár a feladat nem kis léptékű és ebben a szakmában gyakran találkozik hullámvölgyekkel, jobb emberekkel dolgozni, mint napi nyolc órában számítógép előtt ülni, ezért mindenkor szakmája pozitív oldalát próbálja hangsúlyozni. Elárulta, nem csupán jelenlegi munkája, szülei és barátai is Pakshoz kötik, testvérei viszont távol élnek. Bár mindig határozott elképzelése volt arról, hogy haza fog térni, azt vallja, kellett hozzá az a tizenöt év, hogy igazán értékelni tudja a kisváros emberközeli atmoszféráját és tudja, hogy férjével itt tudnak jobb életet biztosítani kislányuknak. Elárulta, itt a szakmai kihívások sem hiányoznak, hiszen rengeteg vállalatot szeretne a szállodába vonzani, számtalan csomagajánlatot ki kell dolgozni, és természetesen elérni, hogy a paksi emberek szeressék és magukénak érezzék az impozáns, kedvező árakkal dolgozó komplexumot.