Az erőműben is változásokat hoz a Munka Törvénykönyve
Húsz perccel nőtt a paksi atomerőműben dolgozók munkaideje szeptember elsejétől. Pontosabban a benntartózkodás ideje lett hosszabb, mert az új Munka Törvénykönyve nem engedi meg, hogy az ebédidőt magába foglalja a munkaidő. Ebben a kérdésben, valamint a heti 40 órás munkarend témakörében nem adott lehetőséget a törvényalkotó egyezkedésre, mivel a paksi atomerőmű állami tulajdonban van, derült ki dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató szavaiból. Mint kifejtette, idő kellett az alkalmazáshoz, hiszen például hozzá kellett alakítani az autóbusz-menetrendet az új munkaidőhöz. – A szakszervezetek teljesen érthető módon próbálták védeni ezeket a vívmányokat, de nem volt mérlegelési lehetőség – fogalmazott. Elmondta, hogy az étkezési idő minden dolgozót, a negyvenórás munkarendre való áttérés körülbelül négyszáz embert érintett. Nem tartoznak ebbe a körbe azok, akik az ellenőrzött zónában végeznek munkát. – Pontosan az atomerőmű fontossága és a jó munkahelyi légkör miatt igyekeztünk a mozgástéren belül a lehető legtöbbet biztosítani a munkavállalóknak – mondta.
Lőrincz László, a PADOSZ elnöke arról számolt be, hogy mivel az MVM Atomerőmű Zrt.-n kívül még tizenkét cégnél érdekelt szakszervezetük, igen összetett feladat elé állította őket az új törvény életbe lépése. Más a helyzet az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő cégeknél, mint a magántulajdonúaknál, eltérő azoknál, ahol van kollektív szerződés, megint más azoknál, ahol nincs. Tetézi a problémát, hogy van olyan szabály, ami 2013. január elsejétől lép életbe. A már említett két kérdésben nem számított a jóindulat, a kreativitás, az érdekérvényesítő képesség, végre kellett hajtani az átállást, fogalmazott. Kivételt képeznek azok (például műszakosok, fegyveres őrök), akik éves munkarendben dolgoznak, náluk 2013. január elsején lép életbe az új állapot. Mint Lőrincz László kifejtette, az étkezési idő munkaidőbe történő beépítése alku eredménye volt, a 2004-es bérvita eredményeként került be az ágazati kollektív szerződésbe, most viszont nem tudták ezt a vívmányt megvédeni. – A legnagyobb problémánk az, hogy sajnálatos módon a törvényalkotó diszkriminálja a tulajdonosi szerkezet alapján a munkavállalókat. A 205-ös és 206-os paragrafus sújtja a többségi állami tulajdonú cégnél dolgozókat – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, tudomásuk szerint alkotmánybírósági beadvány is készült erről. Mint fejtegette, a Munka Törvénykönyve szellemiségét éppen az jellemzi, hogy nagyobb szabadságot ad, az állami vállalatokat azonban hátrányosan megkülönbözteti. – Azt reméljük, hogy a törvényalkotó felismeri, hogy ezt módosítani kell – húzta alá. Összegzése szerint az MVM PA Zrt.-s dolgozókat inkább erkölcsi veszteség érte. A többi cégnél viszont elég vegyes a kép és a szakszervezet erőssége határozza meg, hogy mennyi hátrányt szenvednek. Példaként említette az átlagkereset és távolléti díj kérdését. A feleknek meg kell egyezniük abban, hogy mit vesz alapul a munkáltató a távolléti díj számításában. Megeshet, hogy 20-40 százalékos veszteség éri a dolgozót. A műszakpótlék és a szabadságok terén is visszalépés történhet.
Lőrincz László azt is elmondta, hogy a cégcsoporton belül megállapodás született arról, hogy a szabadság kifizetésének metodikáján december 31-ig nem változtatnak. A szakszervezeti vezető bízik abban, hogy ezután is csak elnevezésben lesz változás, a mértékben nem, hiszen mint emlékeztetett rá, folyamatosan azt hallani, hogy az új Munka Törvénykönyve alkalmazása nem jelenthet jövedelemcsökkenést.