Rövidesen kiírják a bővítési tendert

Nagy Sándor lett a projektcég első embere. Fotó: Kövi Gergő

Rövid időn belül megszületik a tender a paksi atomerőmű bővítésére, folyik az engedélyezési eljárás, a finanszírozási és létesítési modell kidolgozása is folyamatban van – hangzott el csütörtökön Budapesten, az MVM székházában, az idén júliusban létrejött MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. sajtótájékoztatóján.

Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy 2009-ben az Országgyűlés több mint 95 százalékos többséggel támogatta a paksi atomerőmű telephelyén egy vagy két új atomerőművi blokk létesítésének előkészületeit. A Teller-, majd a Lévai-projektek után jött létre kilencmilliárd forintos alaptőkével, Nagy Sándor vezetésével az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., amely kipróbált szakemberekből áll. Az elsődleges cél – mint Nagy Sándor aláhúzta – hogy az új blokkok a legszigorúbb biztonsági elvárásoknak eleget tegyenek, a szóba jöhető típusok megfelelnek ennek a kritériumnak. A finanszírozással kapcsolatban azt mondta a vezérigazgató: nem egyszerű kérdés, de több lehetőség is van kezdve a hazai vagy nemzetközi hitelkonstrukciókkal a kivitelezői előfinanszírozásig.

Fotó: Kövi Gergő

Az erőmű bővítésére azért van szükség – hangsúlyozták az MVM Csoport vezetői –, mert nő a világon és hazánkban is az energiaigény, az elavult erőművi kapacitásokat ki kell váltani. Erre pedig alkalmas az atomenergia, amely – mint a paksi atomerőmű működésének elmúlt évtizedei bizonyítják – gazdaságos, környezetkímélő és élvezi a társadalom bizalmát.

– Az MVM Csoport egyik legnagyobb sikere, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztás több mint 40 százalékát fedező termelőegységeinek döntő hányada üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül működik. Ez jóval magasabb, mint akár a hazai, akár az európai uniós átlag – emelte ki Baji Csaba elnök-vezérigazgató. Hozzátette, fontos, hogy Magyarország a megújuló energiaforrások kiaknázása mellett hosszú távon fenntartsa a nukleáris energiatermelés részarányát, hiszen az károsanyag-kibocsátás nélkül hosszú távon szavatolja az ellátásbiztonságot, mindemellett máig a legolcsóbb villamosenergia-termelési mód.