Mit süt-főz ma? – Fittné Szilvássy Ildikó

A legmelegebb nyári hetekben is karácsonyi vendégnek érezhettem magam a Fitt családnál. Nem csupán azért, mert meghitt otthoni környezetben barátsággal fogadták stábunkat, hanem a felszolgált ételek és egyúttal a nem mindennapi szervírozás miatt is. A háziasszony, Fittné Szilvássy Ildikó ugyanis nem a vitrinnek tartogatja a hazai manufaktúrákban készült Herendit és Zsolnayt. A dísztárgyakkal bátran tálal a hétköznapok alkalmával is, így a márkás étkészletek a mindennapok természetes kellékeivé, egyszerű használati tárgyakká vedlenek. Egy percig sem ellenkeztem a házigazda nézeteivel, mivel valljuk meg őszintén, jólesik szép holmiból enni. Ildikó ráadásul szakmabelieket megszégyenítő profizmussal tálal, mivel a vendéglátóipariban, ahol Szekszárdon korábban németet tanított, sok apró trükköt maga is elsajátított. Azt például, milyen szempontok alapján állítsunk össze egy menüsort, milyen ételhez milyen alkoholos kísérőt párosítsunk és hogyan kell szabályosan teríteni. Ilyen formán találkoztam először azzal a szabállyal, hogy a tányért két ujjnyira az asztal szélétől kell elhelyezni. A menüsor is ünnepi hangulatot kölcsönzött az alkalomnak, ugyanis olyan levessel készült számunkra Ildikó, amit karácsonykor tesz a család elé, és rendszerint húgával együtt készít el a jeles napra.

Bár a Fitt család tagjai egyébként nem mennének ölre a krémlevesekért, karácsonykor a felnőttek számára ez az egyik ünnepi fogás. A borsókrémlevest egyébként nem is bonyolult elkészíteni, mindössze fél óra az egész és Ildikó jó tartalmasra állítja össze. Fölkockázott szalonna zsiradékán lepirítja az apróra vágott hagymafejet, 30 dekagramm zöldborsót és 20 dekagramm krumplit a felforrósított alapon párol egy picit, majd felönti fél liter húsleves alaplével. A megfőtt krumplit, borsót, hagymát összeturmixolja, és közben feltesz tíz dekagramm sárgarépát főni, aminek a főzőlevét, miután a répát is leturmixolja, hozzáadja a sűrű egészhez.

A levest két deciliter 12 százalékos tejszínnel tovább sűríti, pár percig főzi és levesbetétként ropogós szalonnával, pirított zsemlekockával, vagy borsószemekkel tálalja. A Fitt családban a vasárnapi étkezésnek fontos rítusa van, de a megszokott gyakorlattal szemben Ildikó nem ezen a napon, hanem már szombaton előre lefőzi a többfogásos menüt, hogy a hét utolsó napját ne a konyhában robotolva, hanem a családdal tölthesse. Ugyan nem édesanyjától tanult főzni, receptjei java része tőle valók. Örül, ha olyan leírás kerül a kezébe, amit hozzátartozóival cserélt, mert azokat elővéve mindig szeretteire gondolhat.

Az udvarra pillantva látom, hogy gondos kertet ápol, bár abban jó ideje nem zöldségek díszelegnek: a korábbi veteményest körbekerített virágoskert helyettesíti fűszernövényekkel, citromfűvel, mentával. Többek között az étkezőasztalon is saját termesztésű levendula illatozik. A fűszerek, mint Ildikó nevetve meséli, különös szerepet játszanak élete egy fontos szegmensében. A Vak Bottyán Gimnázium magyar-német szakos tanárának figyelmét éppen egyik diákja irányította arra, hogy a legtöbbször szereplő szó saját verseiben a só. Azok számára, akik ismerik, nem titok, hogy Ildikó a versek bűvöletében él, szenvedélyesen szeret költészettel foglalkozni – olvasni, tanítani, írni, fordítani. Önálló alkotásai nem elemző jelleggel, nem tudatosan, inkább pillanatnyi benyomásokra születnek. Annak, hogy a só a leggyakrabban használt szóképe, egyszerű a magyarázata, mondja: ahogy az ételnek, úgy az életnek is ez a sava-borsa. No, de a csülökben, nem ahogy a versekben, a só semmiképpen nem hiányozhatott.

Egy jó férfias adagot, körülbelül egy kilogrammnyi csülköt készített Ildikó babérlevéllel, borssal, fokhagymával, vöröshagymával. Annyira puhára főzte, hogy a bőrös hús könnyen elvált a csonttól. A csülök tudniillik akkor jó, amikor nyomásra már nem olyan ruganyos, tűvel is beleszúrhatunk, és ha segédeszköz használata nélkül ki tudjuk húzni, abbahagyhatjuk a főzését. Kiszedjük, lecsöpögtetjük, de a levét megtartjuk. A húst főzés előtt azért ne felejtsük el alaposan megtisztítani: mossuk meg, a szőröket perzseljük vagy kaparjuk le, mindegy hogyan, de távolítsuk el. Miközben a hús megfő, a köretként szolgáló savanyú káposztát is előkészíthetjük: megmossuk és megvagdossuk kissé, hogy ne legyen olyan hosszú szálú, ahogy a mondásban az öreg kínai bajszáról tartják. Ildikó apró kockára vágott szalonnát olvasztott ki és ezen pirította le a káposztát, majd felöntötte a csülök főzőlevével és abban párolta tovább. Tett még hozzá paradicsomszószt, ezzel felfőzte, végül liszttel sűrítette. Ezt követően a csülköt egy edényben még zsírjára sütötte, így halmozta köré a káposztát és sütötte együtt őket készre.

Ildikó a versírás mellett egy régi, gyermekkori kedvtelésének is hódol újabban. Közel húsz év kihagyás után fogott újra ceruzát, csoportos foglalkozásokon gyarapítja technikai tudását. Több kép is díszíti már házuk falait, egy közülük, egy táncolva egybeolvadt pár, különösen megragadta a figyelmemet. Hobbijaiban a legjobb, hogy ötvözni is tudja őket: a LirArt művészeti csoport irodalmi pályázatán képzőművészeti alkotáshoz kell szöveges illusztrációt írni, Ildikó pedig azon szerencsések közé tartozik, aki a pályaművekből készült kiadványban nemcsak versét, hanem képét is viszontláthatja annak köszönhetően, hogy alkotásaival másokat is írásra inspirált. A Fitt családban egyébként nem csupán Ildikóba szorult művészi véna, nagyobb fia kicsiként, a kisebbik most is éppen saját regényét írja, a férje, Tamás pedig a fényképezés szerelmese.

Elmerengve a képeken ezt már a desszert készítése közben tudtam meg. Ildikó elsőként a túrós édesség tésztájának fogott, amihez 14 dekagramm margarint, 20 dekagramm lisztet, egy csipet sót és egy tojást gyúrt össze, majd kikenés nélkül a tepsi aljába simította. A töltelékhez hat tojást szétválasztott fehérjére és sárgájára, a fehérjét tíz dekagramm cukorral habosra verte. A sárgáját két evőkanál liszttel, hat evőkanál cukorral, fél kilogramm túróval, két deciliter tejföllel és két csomag vaníliás cukorral kikeverte, majd a két masszát egybeöntötte. A tölteléket a tészta tetejére rakta, és 150 Celsius fokra előmelegített sütőben egy órát sütötte, amíg a túró kicsit megbarnult. Ildikó házi tojáslikőrrel és mentával tálalta az utolsó fogást.