Bővítés: jövőre akár ezerfős orosz háttérszervezet érkezhet Paksra

Bővítés: jövőre akár ezerfős orosz háttérszervezet érkezhet Paksra

Szerző -
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Együttgondolkodásra, összefogásra és elsősorban a térség erősségének számító mezőgazdaság fejlesztésére buzdított Süli János a városházán település- és vállalkozásvezetők, a paksi bővítés település- és térségfejlesztési összefüggései iránt érdeklődők előtt. Paks polgármestere az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Tér- és Településtudományi Munkabizottságának paksi ülésén beszélt erről. Azt mondta, hogy a beruházóval, a megye vezetőivel, a kormányzat illetékeseivel olyan csatlakozó programot szeretnének összeállítani, ami a régió jövőjét nem tíz évre, az építési időszakra, hanem ugyanolyan hosszú távra határozza meg, mint az atomerőmű élettartama. Ez az építést, üzemeltetést, esetleges üzemidő hosszabbítást tekintve száz év.

Mint aláhúzta, a nukleáris technológiával nem kell foglalkozniuk, az ideérkezők elszállásolásával, élelmezésével, az általuk igényelt szolgáltatások biztosításával annál inkább. Azt is hangsúlyozta, hogy nem Paksról van szó, Paks nem tudja és nem is akarja mindezt egyedül felvállalni. Szálláshely tekintetében is abban gondolkodnak, hogy azokra a településekre költözzenek majd Pakson dolgozók, amelyek 15-20 perc alatt elérhetők. Hogy az utaztass vagy altass elv érvényesül-e, nagyban függ attól, hogy milyen távolságról érkeznek a dolgozók. Ha messziről vagy külföldről, akkor számukra megfelelő minőségű szállás, szórakozás, ellátás kell. Mindebben a paksi oldal mellett a Duna bal partján fekvő településeknek is ki kell venniük a részüket, mondta.

Süli János részletesen foglalkozott a mezőgazdasággal. Azt mondta, hogy vissza kell hozni az évtizedekkel ezelőtt működő modellt, amikor nagyüzemi mentor mellett a háztájiban exportképes termékeket állítottak elő. Ha ezt megfelelő források bevonásával sikerül visszaállítani, a fiatalok számára megélhetést nyújt, így ösztönzi őket arra, hogy letelepedjenek a térségben. Fontos, mint mondta, hogy ne csak az építkezés tíz évben gondolkodjanak, hanem annak lecsengése után, ha megint kiürül a régió, megmaradjon a termelési struktúra. Elsősorban a zöldség-gyümölcs termesztésben, az arra épülő konzerviparban lát lehetőséget Paks polgármestere, aki külön hangsúlyozta, hogy meg kell találni egy olyan szervezeti formát, amelyben a környék önkormányzatai együtt biztosítanak lehetőséget a kisvállalkozásoknak. – El kell kerülni, hogy az építkezésen dolgozókat a budapesti nagybani piacról lássák el – hozta példaként.

Mivel az orosz partnerrel kötött megállapodás csak a „kerítésen belülre” vonatkozik, az önkormányzatoknak egymással szövetkezve, a kivitelezőt közvetlenül megkeresve kell felkészülniük a több ezer ember fogadására, vázolta Süli János. Beszámolt arról is, hogy a napokban bejegyezték hazánkban a Roszatom paksi beruházással megbízott leányvállalatát, a Nyizsnij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Irodát (NYIAEP), ami valószínűsíti, hogy felgyorsulnak az előkészületek. Az eddigi jelzések szerint már jövőre 800-1000 fős műszaki háttérszervezet érkezik. Hogy ez a továbbiakban hogyan változik, az még nem ismert, de a családokat is beleértve biztosan lesz olyan időszak, amikor 10-11 ezerrel nő a lakosságszám a régióban.
Horváth András, Paks város főépítésze arról számolt be a tanácskozáson résztvevőknek, hogy a klasszikus értelemben vett építészeti tervezés még nem, de a településrendezés, a területfelhasználás tervezése elkezdődött. – Nekünk a 10-15 év múlva elkövetkező helyzetre kell felkészülni, azt a Paksot kell elképzelni, ahol az építkezés befejezése után szeretnénk élni, és ennek keretei között kell megtalálni megfelelő minőségben, színvonalon annak a lehetőségét, hogy a dolgozókat el tudjuk helyezni – vázolta. Ez úgy képzelhető el, akár az olimpiai falu, amit a speciális időszak után végleges használatba vesznek. Mint mondta, a Pollack Mihály utcától északra eső, egyébként is lakáscélra elképzelt terület lehet az egyik, ahol új lakások épülnek.

Naszvadi Balázs, a Tolna Megyei Önkormányzat területfejlesztési osztályvezetője azt fejtette ki a fórumon, hogy a megyei önkormányzat úgy ítéli meg, hogy elsősorban nem forrásokkal kell segítenie a felkészülést – persze, ha az kell, azt is megteszik –, hanem szervezési feladatokkal, az elképzelések összehangolásával, a társadalmi elfogadtatás elősegítésével. A tanácskozás záróakkordjaként Kovács Zoltán, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség fejlesztési igazgatója a paksi bővítéshez kapcsolódó pályázati lehetőségekről adott tájékoztatást a 2014-2020-as uniós finanszírozási periódus tükrében.