Kétszázan énekelték a paksi együttes dalát Kézdivásárhely főterén

Kétszázan énekelték a paksi együttes dalát Kézdivásárhely főterén

Szerző -
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Újabb fontos fejezetéhez érkezett az Örökségünk című klip forgatása, a stáb Kézdivásárhelyre utazott, hogy a viskiek után az ottani gyerekekkel is elkészítse a felvételeket. A zenekari és stábtagokból álló csapatot ezúttal is elkísérte Tell Edit, aki alpolgármesterként a nemzetközi kapcsolatokat koordinálja. A delegáció tagjai nemcsak bámulatos felvételekkel, hanem meghatározó élményekkel is gazdagodtak a rövid látogatás során. Gyulai István, a magyar nyelv megőrzéséről, a határokon kívül rekedt magyarok és Paks kapcsolatáról szóló dal szerzője azt mondta, felemelő érzés volt, amikor kétszáz gyerek énekelte azokat a sorokat, adta vissza azokat a gondolatokat, amik először csak papíron léteztek. Mint mesélte, az a refrén, amit a készülő klipben Paks testvérvárosaiban élő gyerekek adnak elő, a huszadik határon túli magyar középiskolások olvasótáborában született, a dal, a vers többi része később készült el. A tábor vezetését három éve vette át Gyulai István, aki számára már önmagában az is nagyon sokat jelent, hogy Paks, illetve a cseresznyési erdei iskola a találkozási pont a Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben élő magyar fiatalok számára. Az, hogy a dalban megfogalmazott gondolatait most ugyanitt élő diákok tolmácsolják, azért jelentőségteljes, mert az üzenetét ők érzik, értik leginkább.

Az Örökségünk című klip története a paksi amatőr pop-rock-jazz fesztivállal kezdődött, amikor a szerző Gyulai István nevével fémjelzett Pistiest együttes megnyerte a seregszemlét. Akkor határozta el a paksi sajtó három, filmezéssel már évek óta foglalkozó munkatársa, Vida Tünde, Babai István és Kövi Gergő azt, hogy egy klipet készít hozzá úgy, hogy a dal refrénjét Paks testvértelepülésein élő gyerekek előadásában veszik fel, mert úgy gondolták, hogy az üzenetét ez szimbolizálja legjobban.

– Gratulálok az értelmi szerzőknek, az ötletgazdáknak, a kivitelezőknek, hogy 25 év után is tudtok, tudunk újat kreálni a testvérvárosi kapcsolatok megtartásában – fogalmazott Kelemen Éva, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola pedagógusa, aki negyedszázada aktív részese a Paks–Kézdivásárhely kapcsolatnak. – Nagyon pozitívan fogadtam, sőt örültem neki, főleg akkor, amikor megismertem a dalt, amit egyenesen imádok – mondta Gyulai István szerzeményéről hozzáfűzve, hogy felemelő érzés, hogy a szöveghez is hozzájárultak a cseresznyési táborlakók. Éva aktív közreműködésének eredménye volt, hogy az iskolájuk több mint száz, zenét tanuló diákja és a Petőfi Sándor Általános Iskola körülbelül nyolcvan növendéke dalolt együtt a kézdivásárhelyi főtéren. – Nem volt nehéz mozgósítani ezt a több mint kétszáz személyt, hisz egyet és együtt érzünk mindannyian magyarok, bárhol is élünk. A dallal és a forgatással nemcsak én lettem gazdagabb, nemcsak nekem volt élmény, hanem mindannyiunknak, főleg a gyerekeknek. Ilyen jellegű forgatás meg nem volt nálunk, a gyerekek még mindig emlegetik és természetesen várjuk a végeredményt – foglalta össze élményeit.

Fotó: Babai István/Paksi Hírnök
Fotó: Babai István/Paksi Hírnök

A bemutatóra októberig kell várni, mégpedig azért, mert akkor utazik Paksra körülbelül ötven kézdivásárhelyi gyermek a diákcsereprogramban. Az önkormányzat tervezi, hogy Viskről és Galántáról is hívnak majd gyerekeket, hogy a klip bemutatóján is részt vegyenek. Tell Edit alpolgármester azt mondta, október 23-án a városi ünnepségen szeretnék bemutatni a klipet, amit „megejtően szépnek” nevezett. – Nem tartom túlzásnak, hogy a települések közös himnusza lehet, hiszek abban, hogy a kapcsolatokat ez erősíti – fogalmazott.

Babai István operatőr azt mondta, a klip készítése a kisfilmek forgatására hasonlít, hiszen nagyon szerteágazó, de élményekben gazdag munka. – Óriási vállalás már csak maga az út miatt is, hiszen hozzávetőleg háromezer kilométer lesz ebben a klipben, ha végzünk. De megéri. Remélhetőleg maradandót alkotunk zeneileg, képileg, tartalmilag is – foglalta össze.

– Ha Tünde nem mondja, hogy álmodjunk nagyot, és az önkormányzat nem áll mellénk, az Örökségünk maradhatott volna egy dal, amit koncerteken eljátszunk. Ám a klippel és azzal, hogy testvértelepüléseket szólítottunk meg, a jelek szerint beteljesítheti azt, amiért született – összegezte Gyulai István.