Első felnőtt világversenyén dobogóra állhatott Somorácz Tamás

Az augusztusi milánói kajak-kenu világbajnokságon a kajak kettesek 500 méteres versenyében az ASE versenyzője, Somorácz Tamás a győri Hérics Dáviddal a harmadik helyen ért célba. A paksi fiatalember eddig csak az utánpótlásversenyeken ért el eredményeket, a 2016-os riói olimpia előtt ennél jobb bemutatkozást nem is lehetett volna elképzelni a felnőtt mezőnyben.

– Hogy indult a kajakos pályafutásod?

– Édesapám és a testvérem is kenuzott, így először én is azzal próbálkoztam, de nem jött be, ezért kajakra váltottam, Meczker András tanított, nevelt ki. A kajakozással 2010 óta foglalkozom versenyszerűen, az eltelt években kijutottam ifjúsági, és U23-as Európa-bajnokságokra, ahol 4. és 5. helyeket sikerült szereznem. Ez a bronzérem nagyon nagy lökést adott a jövő évi olimpia előtt.

– Az idén elköltöztél Paksról Győrbe, de maradtál az ASE versenyzője. Mi történt?

– Idén február vége óta Trokár Krisztián keze alatt készülök. Amikor télen odakerültem, egy hónapig csak egyes hajóban eveztem és alapoztam. Március végén, április elején ültünk össze Hérics Dáviddal, akivel rögtön az elején megtaláltuk az összhangot. Nagyon szeretem Győrt, de azért Paks a number one.

– Milyen volt a döntő belülről?

– Nagyon-nagyon erős mezőny volt olimpiai bajnokokkal: az ausztrál Ken Wallace, a 2012-es olimpiai bajnok orosz páros, a Pjatrusenka vezette fehérorosz hajó, nagyon jó spanyol, és német egység. Az elő- és középfutamban nem kellett megfeszülnünk, de ez más volt. Tudni kell, hogy a milánói pálya hátszeles, mi ebben bíztunk is, mert hátszélben gyorsabb a pálya. Erre az első naptól kezdve csak szembeszél fújt. A döntőben az volt a taktikánk, hogy beállunk a mezőny elejére, aztán vagy beérnek bennünket vagy nem. El is indultunk, aztán a hajrában – 170 méterrel a vége előtt szoktunk hoppolni – megállt a hajó, gondolom a szembeszél és az erős kezdés miatt. Az utolsó száz méterre igazából nem is emlékszem, mert gyorsan elment és nagyon fájt!

– Miért ilyen nehéz az 500 m-es táv?

– Az 500 méter pont olyan hosszú, hogy nem lehet kamikazeként végigszáguldani, mert a végére elhal az ember, viszont lassabban sem lehet kezdeni, mert akkor a végén nem éred utol a többieket. Nagyon erős tempót kell felvenni és húzni, amit csak bír a szervezet. Az olimpiai táv most már a 200 és 1000 méter, de a leghalálosabb az 500.

– Most pihenés következik?

– Nagyon hosszú volt a szezon, a végére már éreztem, hogy kicsit elfásultam. Egy hónap teljes pihenés következik, de azért hetente egyszer-kétszer lejövök evezni egyet, kicsit futok, kondizok, hogy a mozgás meglegyen, de azért jól fog esni a pihenés, mert elfáradtam.

– Jövőre olimpia. Milyen célokkal vágsz neki a következő évnek?

– Természetesen cél az olimpia, hosszú felkészülés következik a válogatókig. Minden évben február végén szoktunk vízre szállni, most január közepén fogunk, májusban már bombaformában kell lennünk. Mivel az 500 méter nem olimpiai táv, ezért 1000 méter páros és négyes hajóban szeretném kivívni a részvételi jogot. Hogy kivel vagy kikkel, még nincs konkretizálva. Nagyon nagy motiváció, hogy sikerült a felnőtt mezőnyben is ilyen jó eredménnyel bemutatkoznom, és akár milyen nehéz is lesz, de látok realitást abban, hogy kijussak Rióba.