Kilencvenedik születésnapján köszöntötték Erzsi nénit

Több mint negyven évig dolgozott a konzervgyárban, és számos közéleti szerepet vállalt a ma is igen aktív Gyarmati Józsefné, akit 90. születésnapja alkalmából köszöntöttek. Süli János polgármester tolmácsolta a városvezetés jókívánságait az ünnepeltnek, aki Tolnai úti otthonában fogadta a köszöntéseket.
Dombóváron látta meg a napvilágot Takács Erzsébet néven. Nagycsaládból származik, hetedikként érkezett a famíliába. A kitartás, ami végigkísérte életét, átsegítette sok nehéz pillanaton. Édesanyját kisgyermekként elvesztette, nővére nevelte fel, és igen korán munkába állt, hogy segítse a fennmaradást. Már szülővárosában a tartósítóiparban dolgozott, Paksra is a konzervgyár révén került. Mikor ideérkezett, még csak szárítóüzemként működött a tartósítás, aztán átálltak a hordós savanyúságra, majd megélte a konzervgyár felfutását. Több munkakörben is helytállt, majd a ranglétrát végigjárva művezetőként tevékenykedett. Nemcsak a munka tartotta a városban: férjhez ment és számos közéleti szerepet vállalt. Aktív szakszervezeti és nőbizottsági tag volt, szívesen mesél az összetartó és egymást segítő csapatról: az sem volt ritka eset, hogy munka után összeverbuválta munkatársait és együtt mentek segíteni kollégájuknak az építkezésére. Erzsi néni tagja volt Paks város első tanácsának is, a Kölesdi út környékét képviselte több cikluson át.

Ma is tevékeny, kilencven esztendejét meghazudtolva telnek napjai: a családot, ismerősöket a maga készítette süteményekkel várta. A konzervgyári múlt sem merült feledésbe: ami megterem az udvarában, azt mind feldolgozza és befőzi. Münchenben élő keresztlánya is napi szinten tartja vele a kapcsolatot, és tőle kéri a tanácsot: mama, hogy is kell azt a főzeléket elkészíteni?

Hogy mi a titka a tartalmas szépkornak, nem tudja, egy azonban bizonyos: bár egyedül él, sohasem magányos és keresi mások társaságát. Sokat fejt keresztrejtvényt, és mint azt elmesélte, a Paksi Hírnököt mindig az utolsó betűig elolvassa.