Trianonra nincs észérvekkel alátámasztható magyarázat

Jelenünk a múltunkban gyökerezik, és jelenünk megélése jelenti majdan jövőnket, ha nem is közvetlenül a miénket, a gyermekeinkét biztosan – ezzel a gondolattal nyitotta beszédét Szabó Péter alpolgármester a nemzeti összetartozás napján tartott városi megemlékezésen.

Felidézte, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, 1920 június 4-én aláírt békediktátum következményeképpen a Magyar Királyság, mely Európa hatodik legnagyobb országa volt, elveszítette területének 71 százalékát, és a magyarul beszélő, magát magyarnak valló lakosságból 3,5 millió főt.

Kiemelte, hogy a trianoni diktátum Magyarországra nézve kirívóan igazságtalan és megkülönböztető volt. Ilyen méretű országcsonkításra nincs észérvekkel alátámasztható magyarázat, hiszen nem csak a szerbül, horvátul, németül, szlovákul és románul beszélő népességet szakították el Magyarországtól, hanem színmagyar területeket is más országoknak ítéltek. Máig ég bennünk a kérdés: miért Magyarországot tették ilyen mértékben felelőssé az 1914-ben elkezdődött háborúért a győztes hatalmak – mondta, majd beszélt a békediktátum következményeiről, a magyarság összetartozásáról.

A magyar Országgyűlés 2010-ben határozott arról, hogy a diktátum aláírásának napja a nemzeti összetartozás napja. Kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Szabó Péter alpolgármester ezeket a gondolatokat idézve zárva beszédét.