Közösen zárták a tanévet a népfőiskolák

Alkalom az értékelésre, visszatekintésre, az ötletek csereberéjére a közös tanévzáró, amelyet a Tolna megyei népfőiskolák közösen, Pakson rendeztek. A Tolna Megyei Szabadművelődési és Népfőiskolai Társaság elnöke, Hefner Erika azt mondja, a Tolna megyei népfőiskolák újjáéledése 1998-ra tehető, amikor a Tolna Megyei Közgyűlés úgy döntött, hogy státusszal, anyagi támogatással járul hozzá a hálózat munkájához. Nem sokkal később Pakson egy országos konferenciát rendeztek, ahol az egyesületté alakulás mint a forráshoz jutás további eszköze volt a téma. A népfőiskolai rendszer ezen muníciók birtokában 2000–2005 között élte a megyében virágkorát számszaki szempontból is, mert több mint húsz működött és tartalmilag is, mert nemzetközi projektekbe kapcsolódtak be. Hozzáállás kérdése, hogy ez-e a siker, vagy az, hogy Kölesden, Pusztahencsén már a 17. évfolyamot zárták, netán az, hogy utóbbi helyszínen, illetve a Csengey központ Közkincs Szabadegyetemén 50 körül van az oklevelek száma, amit azok kaphatnak, akik rendszeres látogatók. Az viszont – mint Hefner Erika mondja – tény, hogy a népfőiskola a nonformális oktatás jól bevált formája, tudást, ismereteket ad, közösséget kovácsol. Ezekből a kezdeményezésekből néhol komoly civil erő emelkedett ki, mint például Bikácson a nőegylet. A falvak polgármesterei többségében felismerik, hogy ez a lakossággal való párbeszéd, a fontos kérdések megvitatásának kiváló terepe.

A Magyar Népfőiskolai Társaság alelnöke, Nagy Júlia szerint a hálózatot nagyszerű, elkötelezett emberek működtetik, a helyi tudást, helyi értékeket, közösségeket ápolva. Mint aláhúzta, ezeknek a jövőben is a belső értékekre, belső erőforrásokra támaszkodva kell működniük, önkéntesen a belső lelki, szellemi forrást megőrizve, de szükség lenne állami támogatásra, normatívára, esetleg népfőiskola törvényre.

Pakson, a már említett Közkincs Szabadegyetem mellett nagy sikerrel működik a Paksi Városi Nyugdíjas Klub népfőiskolája is. A tanévzárónak a klub székháza adott otthont.