Atomerőműves szakembereket tüntettek ki

Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki a nemzetközi és hazai energetika és nukleáris technika területén végzett magas színvonalú szakmai és vezetői tevékenysége elismeréseként Pekárik Gézát, aki műszaki igazgatóként az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. meghatározó műszaki vezetője. Közel három évtizede, kezdő mérnökként került az erőműhöz. Először az üzemviteli területen, végigjárva a különböző beosztásokat, blokkügyeletesi jogosítványt szerzett, közben alaposan megismerve az atomerőmű technológiáját. Ezt a tudást felhasználva pályája következő jelentős állomása az úgynevezett Állapotorientált Kezelési Utasítások elkészítésében való részvétel volt a 2000-es évek elején. Ezután röviddel osztályvezetői megbízást kapott a rendszertechnikai osztályon, majd a műszaki főosztályt vezette, és immár egy évtizede műszaki igazgatóként az erőmű egyik közvetlen irányítója. Vezetésével olyan kiemelkedő feladatokat sikerült teljesíteni, mint az erőmű teljesítményének növelése, az 1. és 2. blokk üzemidő-hosszabbítása. Jelenleg a 3. és 4. blokk üzemidő-hosszabbításának, illetve a kampányhossz 12 hónapról 15 hónapra való növelésének előkészítésén dolgozik.

Szintén elismerésben részesült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója, dr. Katona Tamás János, aki több évtizedes eredményes kutatói, oktatói munkája elismeréséül a Magyar Érdemrend tiszti-keresztje kitüntetést vehette át. Katona Tamás János a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Gépészmérnöki Tanszékének egyetemi tanára.

Okleveles mérnök–hőfizikus diplomáját 1973-ban szerezte meg Moszkvában, onnan az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetbe került, ahol a termohidraulikával és a reaktor-zajdiagnosztikával összefüggő tudományterületeit kutatta. Ahogy 2011-ben, amikor a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Dél-Dunántúli

Regionális Innovációs Életműdíját átvette, elmondta lapunknak, erőteljes kutatói indíttatással került Paksra, a műszaki fejlesztésre, és saját bevallása szerint nem is vált igazán üzemi
emberré, azaz üzemeltetővé, karbantartóvá, mindig valahol az üzemeltetők és a
külvilági kutatók közötti mezsgyén maradt. Az atomerőműben számtalan stratégiai projektben vállalt kulcsszerepet.