Bezárt Babi boltja

Bezárt Babi boltja

Szerző -
Kiszl Károlyné Füredi Ágnes. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Kiszl Károlyné Füredi Ágnes. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Egykor nem kellett kommentár, ha valaki azt mondta, elmegyek a Babi boltjába, mindenki tudta, hogy rövidárut, gombot, cérnát, fonalat készül vásárolni. Nem csoda, hogy beivódott a paksiak tudatába, hiszen több mint harmincöt éven át működött az üzlet ugyanazon a helyen, a Dózsa György út és a Rosthy utca sarkán. Ma mindez már múlt idő, Babi – Kiszl Károlyné Füredi Ágnes – bezárta az üzletet. Nehéz szívvel, sőt sírva tette meg mindezt, de be kellett látnia, hogy eljött az ideje. – Én voltam az első Pakson, aki szerződéses jogviszonyban, ahogy akkor mondtuk, gebinben boltot nyitott Pakson – mondta. Azt is elárulta, hogy édesapja, aki asztalos volt, nem is támogatta az ötletet, aggódott, hogy tönkremegy. Mások is óva intették mondván, hogy olyan messzire a kutya sem megy majd el. Akkoriban ugyanis a városközpont az Erzsébet szálló környékén volt és a Dózsa György utcai üzletről azt gondolták, nagyon távol esik tőle.
Babi 1972-ben érettségizett a Vak Bottyán Gimnáziumban, a paksi ÁFÉSZ-nél helyezkedett el eladóként, majd 1977-ben férjhez ment, ’78-ban megszületett fiuk, Péter. 1981-ben, amikor a gyes lejárt, férje unszolására vette ki gebinbe a Népbolttól az üzletet úgy, hogy még csak be se ment előtte… Károly, a férje ösztönözte, aki ugyan még nem volt vállalkozó, de a vállalkozó szellem már megvolt benne. A döntésük helyessége beigazolódott, hamar megkedvelték az üzletet a paksiak és az erőmű építésére érkező külföldi munkások feleségei is. Rengeteg fonalat, cérnát vásároltak, kötöttek, horgoltak, varrtak, Károlynak majd’ minden nap áruért kellett mennie. Mostanra viszont jelentősen alábbhagyott a lendület és a vevők érdeklődése is. A családi kupaktanács – mely a Pakson jól ismert hajózási vállalkozás működését is meghatározza, s Babi mellett Károlyt, a férjet, valamint a két gyermeket, ifjabbik Károlyt, illetve Pétert foglalja magában – ezért úgy döntött, eljött az ideje, hogy felszámolják az üzletet. Nene – ahogy a fiúk és feleségeik, valamint az unokák szólítják – szíve szerint egész nap sütne-főzne a népes családra, de tudja, hogy ez kevés lesz a hirtelen rászakadó szabadidő eltöltésére. Kézenfekvő lenne, hogy kézimunkázzon, ha már ilyen üzletet vitt majd’ negyven évig, de meglepő módon, nem köt, nem varr… Viszont szívesen kerékpároznak, kirándulnak és utaznak, nyáron délutánjaikat rendszerint a Dunán töltik, sok társasági-baráti rendezvény résztvevői, amelyek mellé Babi még igyekszik találni más, tartalmas időtöltést is.