Biztonságosnak találták a paksi atomerőművet, Svájc nemet mondott a zöldek javaslatára

Biztonságosnak találták a paksi atomerőművet, Svájc nemet mondott a zöldek javaslatára

Szerző -
A paksi atomerőmű. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
A paksi atomerőmű. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Biztonságosnak találta az atomerőművet szerdai paksi kihelyezett ülésén a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A zárt ülés után Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke telefonon az MTI-nek azt mondta: az atomerőmű biztonságos, védelme megfelelő; valamennyi lehetséges veszélyhelyzetre, köztük terrortámadásra is fel vannak készülve. Ennek érdekében megfelelően együttműködnek a Terrorelhárítási Központtal, az Alkotmányvédelmi Hivatallal és a Magyar Honvédséggel.

Dr. Aszódi Attila kormánybiztos lakossági tájékoztató fórumsorozat keretében Pakson, majd Szekszárdon ismertette az új atomerőművi blokkokhoz fűződő telephelyvizsgálat és -értékelés folyamatát és eredményeit, a telephely-engedélyezés lépéseit és szerepét, hangsúlyozva a biztonság elsődlegességét. Beszélt arról, hogy minden emberi és természeti hatást elemeztek és figyelembe vesznek az erőmű tervezésénél, építésénél.
A paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos szavai szerint az erőmű megépítésével az atomenergia szerepe tartósan megmaradhat a hazai villamosenergia-termelésben. A paksi blokkok hosszú távon, az évszázad végéig biztosítani tudják a villamos energia egyharmadát, olcsón, biztonságosan és szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

Az atomenergia mellett tették le voksukat az elmúlt hétvégén a svájciak is: a vasárnapi népszavazáson a résztvevők több mint fele elutasította a helyi zöldek kezdeményezését, amely az alpesi országban üzemelő öt atomerőművi blokk közül hármat már 2017-ben bezáratott volna.

A zöldek terjesztették elő a javaslatot, amelynek lényege az volt, hogy a már működő atomerőművek üzemidejét korlátozzák 45 évben, és helyettük ne építsenek újakat. Az elképzelést ellenezte a szövetségi kormány és a parlament mindkét háza is, mondván, az ország nem tud ilyen gyorsan lemondani az áramellátás csaknem 40 százalékát adó atomerőművekről, és nincs meg a kellő infrastruktúra ahhoz, hogy ekkora energiamennyiséget ilyen gyorsan importból pótoljanak.

Jelenleg világszerte 58 új atomerőművi blokk épül, de a közeli jövőben 167, a távolabbi elképzelésekben 345 új blokk szerepel. Ezt a tendenciát támasztja alá a Nemzetközi Energia-ügynökség 2016 novemberében publikált tanulmánya is, amely rámutat arra, hogy a párizsi klímaegyezményben foglalt célok teljesülése érdekében mindenképpen szükség van az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes részarányának a növelésére. A kiadvány szerint a globális atomenergia 2014. évi 398 GW villamos teljesítménye 2040-ig 820 GW-ra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy az atomerőművek által 2014-ben termelt 2535 TWh villamos energia mennyisége 6101 TWh-ra nőhet, amely globálisan nézve 18 százalékos részarányt jelent majd.