Akadálymentesítés: itt tart Paks

Akadálymentesítés: itt tart Paks

Szerző -
Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay

Hol tart az akadálymentesítéssel a paksi önkormányzat? Hogyan segíti a város a fogyatékossággal élőket? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat egy kerekesszékes olvasónk levele kapcsán.

A fogyatékossággal élők ugyanolyan értékes tagjai a társadalomnak, mint bárki, nekik is szükségük van arra, hogy legyen otthonuk, munkájuk, legyenek társas kapcsolataik. Mindehhez nekik is ki kell mozdulniuk a négy fal közül, csakhogy ahhoz, hogy ugyanolyan könnyen tudjanak közlekedni, akadálymentes környezetre van szükségük.

Tévedés azt hinni, hogy az akadálymentesítéssel csak a fogyatékossággal élőknek alakítunk ki kedvező környezetet, hiszen abban könnyebben mozognak az idősek, a bottal, járókerettel, mankóval közlekedők, a babakocsit tolók vagy éppen a csomagokat cipelők is.

Az akadálymentesítés jogi háttere az esélyegyenlőségi törvény, ami megköveteli, hogy a fogyatékossággal élőknek is biztosítva legyen az önálló életvitel és a társadalmi életben való aktív részvétel lehetősége, mondta el dr. Blazsek Balázs. Paks címzetes főjegyzője úgy tájékoztatott, hogy bár az önkormányzat igyekszik lehetőségeihez mérten, a törvény előírásainak megfelelően gondoskodni az akadálymentesítésről, és sok munka megtörtént már, vannak még adósságai a városnak. Tudni kell, hogy egy-egy régi épület akadálymentesítése mindig bonyolultabb feladat, egy új építésűnél viszont eleve számolnak az akadálymentesítéssel.

A részletekről Horváth András városi főépítészt kérdeztük, aki elmondta, hogy az intézmények akadálymentesítésének tekintetében Magyarországon általános elmaradás van. – Ha Paksot el kellene helyezni, azt mondanám, hogy az első harmad alsó régiójában foglal helyet, vagyis az átlagnál jobban áll az akadálymentesítésben, de messze nincs az élvonalban – fogalmazott. A meglévő épületek esetében a törvény azt várja el, hogy a komplex akadálymentesítés a lehetséges legnagyobb mértékben valósuljon meg. Ugyanakkor a régi épületek esetében észszerű kompromisszum elfogadható, a lényeg, hogy a fogyatékkal élők probléma nélkül intézhessék ügyeiket. Ő is kitért arra, hogy új épületek esetében az akadálymentesítésnek már a tervezés szintjén meg kell valósulnia. Jó példa erre a Paksi Képtár, a városi múzeum új épülete vagy a Gyógyászati Központ. Arra is van precedens a városban, hogy azért halasztja el az önkormányzat bizonyos épületeknél a komplex akadálymentesítést, mert az ott elérhető szolgáltatást máshova kívánja költöztetni. Ilyen a Deák Ferenc utcai rendelő. Ugyanakkor például a Domb utcai rendelő épületének funkciója nem fog változni, így a felújítás során elvégezték az épület akadálymentesítését.
Kerekesszékes olvasónk arra panaszkodott levelében, hogy az óvárosi utak, járdák állapota katasztrofális, sok helyütt nem közlekedhető kerekesszékkel. Horváth András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy minden utcafelújításnál gondolnak az akadálymentesítésre, és a jövőbeni projektek is ilyen módon fognak megvalósulni.

A fogyatékossággal élőknek a 2002 óta működő Támogató Szolgálat is segítséget tud nyújtani mindennapi életük megkönnyítésében – erről már Badics Istvánné, a szociális osztály vezetője beszélt. Ide azok fordulhatnak, akik vakok személyi járadékában, emelt összegű családi pótlékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, a rászorultság ugyanis nem a jövedelemtől, hanem az érintett állapotától függ. A szolgálatnál kérhető személyszállítás és személyi segítés, ezeknek van egy jövedelemtől függően megállapított díja. A személyi segítők feladata az érintettek segítése a mindennapokban például bevásárlással, gyógyszerek felíratásával, kiváltásával. A személyszállításhoz használt kocsi akadálymentesített, kerekesszékkel is könnyű a be- és kiszállás. A személyszállítással a mozgásukban korlátozottak közlekedését biztosítják kísérővel, így elintézhetik hivatali ügyeiket, elmehetnek orvoshoz, családlátogatásra.

Korábban a Támogató Szolgálat munkatársai összejöveteleket, programokat is szerveztek a fogyatékossággal élőknek. Badics Istvánné elmondta, hogy a Kereszt utcai nappali ellátóház megnyitásával ezt már intézményi keretek között végzik.

Az emberek üljenek egyszer bele egy kerekesszékbe, és próbáljanak így közlekedni a városban, mert akkor éreznék meg igazán, milyen komoly problémákkal küzdenek a sorstársak, javasolta levélírónk. Ez egyébként nem példa nélküli Pakson, volt olyan városvezető, aki megtette, és a pedagógiai szakszolgálat munkatársai is tartottak már érzékenyítő programot, lapzártánk után pedig a fogyatékossággal élők nappali ellátását biztosító intézmény és a Gazdag Erzsi általános iskola tartott közös programot általános iskolásoknak azért, hogy megismerjék azokat a nehézségeket, amelyekkel egy fogyatékossággal élő embernek mindennap szembesülnie kell. A cél, hogy a diákok váljanak érzékennyé problémáikra, ismerjék meg őket, viselkedjenek velük természetesen.

Fontos, hogy a fogyatékosság nélkül élők ne legyenek közönyösek irántuk, hanem értsék meg és segítsék őket. Ugyanakkor fontos az is, hogy a fogyatékossággal élők is nyitottak és elfogadóak legyenek, ha valaki felajánlja nekik a segítségét vagy meg akarja ismerni őket.