Hosszú távon is megoldott a hazánkban keletkező radioaktív hulladékok tárolása

Hosszú távon is megoldott a hazánkban keletkező radioaktív hulladékok tárolása

Szerző -
Dr. Kereki Ferenc az RHK Kft. évzáró sajtótájékoztatóján. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök
Dr. Kereki Ferenc az RHK Kft. évzáró sajtótájékoztatóján. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök

Folyamatosan biztosítja a szükséges kapacitást a hazánkban keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető-igazgató a szokásos évértékelő sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy mind Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban, mind Pakson, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában dolgoznak az új kapacitások kialakításán. Mindkét létesítménynél a jövőben új megoldásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy hatékonyabb térkihasználással, a biztonság megtartása mellett csökkentsék a költségeket.

A paksi atomerőműben elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában húsz modult vettek eddig használatba, itt 8707 kazettát tároltak be. Most készült el egy újabb, négykamrás modul, amelyet már összenyitottak az üzemelő létesítményekkel. Ez a 2017-es üzembe helyezést követően 2018-tól lesz fogadóképes. Az új egységben kamránként 527 fűtőelem elhelyezésére nyílik lehetőség, de már folyik a továbbfejlesztése. A következő modulban 703 kazettát befogadó kamrák lesznek. Ebbe kerülnek majd a régebben elhasznált fűtőelemek, míg a frissebbek a ritkább kiosztású modulokba. A fejlesztéstől 7-9 milliárd forintnyi megtakarítást várnak, mert az eredetileg tervezett 36 helyett 32 kamra be tudja fogadni a paksi atomerőműben elhasznált fűtőanyag-kazettákat.

Az erőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményében lassan betelik az egyes kamra, amelyet 2012-ben adtak át. Itt 487 konténerben 4383 hordó hulladékot helyeztek el mostanáig. A továbbiakban már más megoldást alkalmaznak, nem betonkonténerekbe, hanem a kamrában kialakított vasbeton medencébe kerülnek a hordók, ezzel 23-24 százalékról 50-re nő a térkihasználás, és 16 helyett elegendő lesz hat kamrát megépíteni. Az új megoldás 18 milliárd forinttal csökkentheti a hulladék elhelyezés költségeit.
A nem atomerőművi, azaz intézményi hulladékokat fogadó püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban is folytatódtak a fejlesztések. Tervezik, hogy a régen betárolt hulladékokat „átrendezik”, amivel újabb kapacitások szabadulhatnak fel. Sőt – mint dr. Kereki Ferenc mondta – van egy olyan opció, hogy ezt a tárolót 15-20 év múlva felszámolják, és egy helyen, Bátaapátiban helyezik el a kis és közepes aktivitású hulladékokat. Mint ismert, a püspökszilágyi létesítmény a nem atomerőművi hulladékokat fogadja. Éves működési költsége 500 millió forint, így jelentős megtakarítás érhető el. Ezzel összefüggő terv, hogy a nemzetközi gyakorlatot követve bevezessenek egy újabb fogalmat, a nagyon kis aktivitású hulladékok kategóriáját. Ez is költségcsökkenéssel járna, hiszen most az ilyen anyagokat a kis közepes aktivitású hulladékokra vonatkozó, túlzottan szigorú elvek alapján kezelik. Dr. Kereki Ferenc kitért arra, hogy amennyiben a besorolást a nemzetközi norma szerint állapítják meg, a majdani leszerelési hulladékok nyolcvan százaléka ebbe a körbe fog tartozni.

A létesítmények üzemeltetése, fejlesztése, a megfelelő tárolókapacitások garantálása mellett a nagy aktivitású hulladékok majdani tárolójának befogadására alkalmas kőzet azonosítását célzó kutatás is halad.
Dr. Kereki Ferenc tájékoztatása szerint jövő évi feladataik elvégzésére 11,5 milliárd forintot irányoztak elő. A forrást a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja, amelybe a legnagyobb tételt, közel 23 milliárd forintot a paksi atomerőmű fizet be.

Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy korrekt, baráti viszont ápolnak a létesítményeiket befogadó térségben lévő települések önkormányzataival, az ott élőkkel. Ez ma negyven önkormányzatot, közel negyvenezer embert érint. Bálint József, a Paks környéki települések alkotta Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás elnöke is megerősítette, hogy az ellenőrző és kommunikációs tevékenység zavartalan volt, viszont az ennek hátterét biztosító szerződést a minisztérium az eddigi éves periódus helyett félévesre módosította, az elszámolást bonyolultabbá tette, ami megnehezítette az önkormányzatok munkáját, így kérték, hogy térjenek vissza az éves ütemezésre.