Új videópályázatot hirdet az Örökségünk mozgalom

Új videópályázatot hirdet az Örökségünk mozgalom

Szerző -
Az Örökségünk sajtótájékoztatója Pakson. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Az Örökségünk sajtótájékoztatója Pakson. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Az elmúlt egy évben, a világ számos pontjára eljutott az Örökségünk mozgalom híre. Ezreket sikerült bevonniuk Bécstől Kézdivásárhelyig, Kanadától Új-Zélandig a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó mozgalomba, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amit Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Süli János, Paks polgármestere, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. részéről Hamvas István vezérigazgató, és dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató, valamint Vida Tünde, az Örökségünk Mozgalom producere tartott az Erzsébet Nagy Szállodában. A sajtótájékoztatón az Örökségünk eddigi eredményei mellett a további tervekről is szó volt, így többek között a Történetek a ládafiából pályázatról.

Vida Tünde összegzéséből kiderült, hogy az elmúlt évben több mint száz videót kaptak, amelyekből és saját felvételekből egy új, közösségi klipet készítettek, amit a mozgalom Facebook oldalán és a Youtube-on több mint 300 ezren néztek meg októberi közzététele óta, az eredeti klip pedig a 450 ezres nézettség felé közelít a Youtube-on. 2016-ban két fordulóban értékelték, díjazták a klipek beküldőit, emellett adományakciót szerveztek, és karitatív kezdeményezéshez csatlakoztak az Örökségünk zászlaja alatt, például erdélyi árvaházaknak gyűjtöttek és vittek adományt, Kárpátalján élő gyerekeknek adományoztak könyveket. Hirdettek esszéíró és versmondó pályázatot is, azt tartva szem előtt, hogy a megmaradás záloga a kultúra, az anyanyelv megőrzése.

A mozgalom ötletgazdája beszámolt arról, hogy továbbra is várják a dalt előadók felvételeit, emellett idén Történetek a ládafiából címmel olyan filmekre írnak ki pályázatot, amelyeken a történelmi eseményeket megélt szülők, nagyszülők mondanak el tanulságos történeteket „a magyarság szubjektív történelemkönyvéből”.  – Állítsd kamera elé szüleidet, nagyszüleidet, a nagy öregeket, akik megélték mindazokat az eseményeket, amiket a fiatalok legfeljebb a történelemkönyvekből ismernek – biztat a pályázat felhívása. A kiírásra tízperces videókkal lehet pályázni, olyan beszélgetéseket várnak, amelyek kitérnek a hagyományok, a közösség, a magyarság megőrzésének fontosságára. A visszaemlékezéseket megörökítő videókat díjazzák, illetve ezekből és saját felvételekből egy újabb, a világ magyarságát bemutató film összeállítását tervezik.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy indulásakor szkeptikus ugyan nem volt a mozgalom sikerét illetően, de azt nem gondolta volna, hogy ilyen nagy számban csatlakoznak hozzá.

– Bárhol jártam azóta a világban, mindenhol találkoztam olyan magyar közösségekkel, amelyek valamilyen módon foglalkoztak a dallal – mondta, megemlítve: külön öröm, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai szinte mindannyian a mozgalom mellé álltak, segítették, támogatták.

– A paksi atomerőmű igyekszik minden olyan célt támogatni, ami segíti pozitív társadalmi megítélését – erről már Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója beszélt, hozzátéve, hogy az Örökségünk mozgalom erősíti az összetartozás érzését, megismerhetik általa Paksot, ezért is állt az atomerőmű a kezdeményezés mellé és támogatja ebben az esztendőben is.

Süli János polgármester elmondta, hogy a mozgalmat a paksi önkormányzat szintén támogatja idén is, ám mértékéről csak a költségvetés elfogadása után tud nyilatkozni. Kiemelte, hogy Paksnak több határon túli településsel van sokéves testvérvárosi kapcsolata, de a mozgalom nemcsak Galántával, Viskkel és Kézdivásárhellyel, hanem más magyarok lakta településekkel is segít ápolni a kapcsolatot.

Dr. Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója az új pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy számára a nagyszüleitől hallott történetek mindig nagy jelentőséggel bírtak, nevelő célzattal maga is felemlegeti ezeket gyermekeinek. – Akkor is fontosak ezek a történetek, amikor a közös gyökerekről beszélünk, hiszen a személyes élményeken keresztül egy közösség történelme is kirajzolódik, hozzátehetnek a kollektív magyar örökséghez, amiből mindannyian tanulhatunk.