A város közlekedését is fel kell készíteni az erőmű-beruházásra

A város közlekedését is fel kell készíteni az erőmű-beruházásra

Szerző -
Körforgalom madártávlatból. Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal
Körforgalom madártávlatból. Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal

A város közlekedési intézkedési tervének felülvizsgálata egyrészt esedékes, másrészt az atomerőmű-beruházás várható hatásai miatt időszerű is. Az önkormányzat beszerzési eljárást követően a Közlekedéstudományi Intézettel (KTI) kötött szerződést Paks Város Fenntartható Városi Mobilitási Terve, forgalmi modellje elkészítésére, illetve a város közlekedési intézkedési tervének felülvizsgálatára.
A 2017 januárjában kezdődött munka folyamatába a városházán tartott egyeztetésen a város jelentősebb munkaadóinak és civilszervezeteinek képviselői nyerhettek bepillantást. Süli János polgármester a találkozó kezdetén azt hangsúlyozta: szeretnék, ha a helyben élők a lehető legtöbb ötlettel járulnának hozzá a tervekhez.

Szele András, a KTI tudományos munkatársa a jelen helyzetet boncolgatva azt mondta, hogy Paks a gazdag városok gondjaival küzd: jómódú a lakosság, sok a személyautó, a helyi tömegközlekedés nehezen fenntartható. A helybeliek mellett az ingázók is „terhelik” az utakat. Az atomerőmű-építés idején mind a lakosság, mind a munkahelyek, mind a járművek száma is ugrásszerűen megnő majd, de azt most még nehéz pontosan megmondani, mennyivel. Emellett az új blokkok üzembe helyezése utáni időben is a mostaninál több lakos, több jármű, nagyobb forgalom várható. – Közlekedési konfliktusokra, dugókra, balesetekre kell számítani – húzta alá a szakember, hozzátéve: a fenntartható városi mobilitási terv éppen azért készül, hogy rámutasson a megoldási javaslatokra.

Pusztai Ádám, az intézet másik tudományos munkatársa kifejtette, hogy négy időtávra készítenek forgalmi modellt: a mostanira, az erőmű építés előtti, alatti és utáni időszakra. Vizsgálják a hajnali, reggeli és délutáni csúcsidőszakot. Mint mondta, a modellezés a döntés-előkészítés hatékony és költségkímélő eszköze.
Macsinka Klára, Mobil City Mérnöki Iroda tervezője előtt nem ismeretlen a város közlekedési helyzete, részt vett a korábbi, 2011-ben készült intézkedési terv kidolgozásában is. Felvázolta a mostani – többnyire már akkor meglévő – problémákat és azokat a várható hatásokat is, amivel a küszöbön álló nagyszabású építkezés jár. Az M6-os átadása pozitív hatást gyakorolt a városra, de a Kereszt utcára való bekötése nem jó megoldás, mondta. Hozzátette, hogy a tervezett elkerülőutat nem szerencsés a Gesztenyés útra, a város rekreációs területének szomszédságába bevinni, illetve az volna jó, ha a Fehérvári út után folytatódna észak felé, mert a Munkácsy és Arany János utca és környéke ma az Anna utcán keresztül közelíthető meg, amit orvosolni kellene. Szintén problémásnak nevezte – különösen a közelgő beruházás miatt –, hogy az M6-os déli bejárójáról be kell jönni lakott területen belülre a tehergépkocsikkal ahhoz, hogy az atomerőműig eljussanak. Hangsúlyozta, hogy – bár történtek intézkedések – ma is az egyik baleseti gócpont az elkerülőút és a Kölesdi út kereszteződése, ami még terheltebb lesz a beruházás idején.

A jelenlévők sok ötlettel álltak elő és számos vélemény is elhangzott. A sort Kováts Balázs nyitotta, aki elsőként azt kérte, hogy a legsérülékenyebb közlekedőkre, a gyalogosokra is legyenek figyelemmel a koncepció készítésekor, illetve rámutatott, hogy Paks II-re is érdemes volna kiterjeszteni az e-mobilitást, azaz szorgalmazni azt, hogy a munkaerő szállításában elektromos buszokat alkalmazzanak.

Németh Tamás, a Sygnus Kft. ügyvezetője szerint a teherforgalmat a közútról a Dunára kellene terelni, mert egy hajóval 50 teherautónyi rakományt lehet elvinni és akár egy ideiglenes út kialakításával még a 6-os utat is el lehetne kerülni. Harmat Gabriella azt javasolta, hogy szemléletformáló kampányokkal igyekezzenek elérni, hogy nagyobb teret nyerjen a kerékpáros közlekedés. Bognár Péter, az atomerőmű humán igazgatója egy elhangzott kritikára megjegyezte, hogy nem az autós, hanem az autóbuszos munkába járást preferálja az atomerőmű. Emlékeztetett arra is, hogy 2015-ben kerékpárbarát munkahely címet is nyertek. Mint hozzátette, ő maga készített egy e-bike tanulmányt, amely arról értekezik, milyen fejlesztések kellenének ahhoz, hogy az elektromos kerékpárok használata elterjedjen. Ilyen feltétel a megfelelő töltőállomások kialakítása, a másik a kerékpárút-hálózat bővítése például Dunaszentgyörgy és Dunakömlőd felé.
Csapó Sándor a vasútvonalat „vette védelmébe”. Azt mondta, nem a felszámolásán, hanem a fejlesztésén kellene gondolkodni és visszaállítani a személyforgalmat. Süli János polgármester erre úgy reagált, hogy a kormány közlekedési koncepciója az észak–déli irányban az M6-os autópálya kihasználtságának növelését tűzte célul, nincs szándék a vasút fejlesztésére, ezért hiú ábránd azt gondolni, hogy a vasút például az erőmű építése során részt vehet a dolgozók utaztatásában.