Nehéz helyzetben a víziközmű szakma

Nehéz helyzetben a víziközmű szakma

Szerző -
Víziközműcégek találkozója Pakson. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök
Víziközműcégek találkozója Pakson. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök

Nehéz környezetben dolgozik manapság a víziközmű szakma: 2013 óta megbillent a cégek gazdálkodási egyensúlya, olyan feladatokkal is meg kell küzdeniük a hétköznapokban, amelyek sokszoros erőfeszítést igényelnek. A rezsicsökkentés, a béremelések és a közművezeték-adó miatti forráshiány munkaerő-elvándorlást és a felújítási munkák elmaradását hozta a víziközmű ágazatnak, mondta Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke a szervezet Pakson tartott szakmai igazgatói értekezletén, ahol a helyzet elemzése és az ágazat számára kiutat jelentő lehetőségek kerültek terítékre. Kurdi Viktor úgy tájékoztatott: bíznak abban, hogy az ország jövő évi költségvetésének tárgyalása során döntés születik a közművezeték-adó kivezetéséről és 2018-ban ez már nem nyomja a víziközműcégek vállát. – Ha ez sikerül, akkor lesz lehetőségünk a munkatársak anyagi megbecsülésére, megtartására, valamint egy átfogó rekonstrukciós programra, ami elősegíti az azbesztcement csövek cseréjét és az üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen gépészeti berendezések, eszközök korszerűsítéséhez is hozzájárul – mondta. A szervezet elnöke még hozzátette, hogy a szakember-utánpótlás érdekében képzőintézményekkel együttműködve igyekeznek népszerűsíteni az ágazati szakmákat, valamint a munkaerő megtartása érdekében szakmai napokat, oktatásokat, tanfolyamokat szerveznek dolgozóiknak.

A magyarországi víziközmű ágazat gazdasági helyzetét Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus vázolta a fórumon. – Magyarországon növekednek a bérek, ami jó hír, a víziközmű cégeknek viszont az emelés problémát okoz, mert jelentősen megemeli a bérköltségeiket. Mivel a díjak évek óta be vannak fagyasztva a szektorban, romlik a cégek eredményessége, hiszen kompenzáció nincs, a víziközműadót viszont be kell fizetniük az államháztartásba. Pogátsa Zoltán szerint fel kellene szabadítani a vízdíjakat és inkább szociális oldalról kompenzálni a kiskeresetű fogyasztókat. A szakember azt is elmondta, hogy Európában nem ritka, hogy egy-egy országon belül eltérnek a díjszabások, a befagyasztott ár viszont nem jellemző.

Süli János, Paks polgármestere lapunknak elmondta, hogy a paksi önkormányzat a saját bőrén érzi az iparág nehézségeit: két egymás utáni évben 100-100 millió forint törzstőkeemelést kellett végrehajtaniuk, hogy segítsék a Mezőföldvíz Kft. talpon maradását. – Paks a tulajdoni arányát növeli ugyan, de ez nem mehet a végtelenségig, ezért egy ad hoc bizottsággal vizsgáljuk a helyzetet – mondta el. Az ivóvíz-szolgáltatást, a szennyvíz elvezetését, kezelését viszont biztosítani kell a 47 településen – húzta alá a polgármester, hozzátéve, hogy ha kivezetnék a közműadót vagy akár csökkentenék az ivóvíz áfáját, javulna a cég gazdasági helyzete, jutna forrás állagmegóvásra és fejlesztésre. Paks polgármestere újságírói kérdésre beszélt arról is, hogy az atomerőműnek is fontos az elegendő és megfelelő minőségű vízellátás, ami Paks II. esetében sem lesz másként. Javaslatuk szerint az ellátásbiztonság érdekében egy második betáplálásra lenne szükség, aminek kiépítésével együtt részlegesen megújulhatna a városi vízhálózat. Ha ezt a munkát a Mezőföldvíz Kft. végezhetné el, többletárbevételhez jutna a cég, ez pedig átbillenthetné a pillanatnyilag negatív mérleget, fejtegette a polgármester.

– Az ágazat szakmai érdekképviseleti szervezete most először tartott rendezvényt Pakson, ami ráirányítja a figyelmet a városra, a megyére, és a Mezőföldvíz Kft.-re, amely öt évével az ország egyik legfiatalabb regionális víziközmű-társasága – Ezt már Csapó Sándor, a cég ügyvezetője mondta, aki szintén rámutatott, milyen nehézséget okoz szektoruknak a közművezeték-adó, ami, elmondása szerint, a vidéki szolgáltatóknak 8-10%-os forráskivonást jelent. Hozzátette: megoldási javaslataik nagyrészt már kidolgozottak, a cél, hogy elérjék a vízágazat fenntarthatóvá tételét .
A Pakson rendezett tanácskozáson az országban működő 41 vízműcég 35 vezérigazgatója, igazgatója vett részt.