A tavasz hírnöke lett az év vadvirága

A tavasz hírnöke lett az év vadvirága

Szerző -
Hóvirág. Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal
Hóvirág. Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal

Már bontja szirmait a hóvirág, ami 2005-ös védetté nyilvánításáig a nőnapi köszöntés jellemző virága volt. A kikelet fehérszirmú hírnöke ebben az esztendőben kiemelt figyelmet kap, ugyanis rá érkezett a legtöbb voks a Magyar Természettudományi Múzeum Év vadvirágát kereső online szavazásán. Pakson és környékén az Imsósi-erdőben és a Brinyóban, azaz a dunaszentgyörgyi láperdőben találunk csodálatos hóvirágmezőket, de a kertekben is több helyütt díszlik. Nemcsak a hóvirágnak jut azonban idén fokozott figyelem, hiszen több állat- és növényfajból is megválasztották az év „sztárját” többnyire lakossági szavazatok alapján. Fogyasztani már nemigen fogyasztják az emberek, de a mesék világából még jól ismert a vadalma, ez lett az Év fája az Országos Erdészeti Egyesület szavazásán. Azt írják a szervezet honlapján, hogy fanyar ízű gyümölcséből egykoron zselét, almabort, pálinkát és ecetet készítettek, illetve magas C-vitamin-tartalma miatt teát főztek belőle. Korábban fáját órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez használták, a kocsigyártók a legtartósabb szántalpakat készítették belőle, de a legjobb vonalzók és rajztáblák alapanyagát is a vadalmafa adta. A fajra, sajnos, számos veszély leselkedik: magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, illetve napjainkban a termőkorú fák gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyésztettség lép fel, írják.

Vadalmafa. Fotó: Wikipedia
Vadalmafa. Fotó: Wikipedia

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) online szavazásán a tengelicet választották az Év madarává. Sík és dombvidéken, lakott területeken, kertekben, parkokban, gyümölcsösökben egyaránt otthonosan érzi magát és rendszeres vendég a madáretetőkön és -itatókon. A csendesnek nem nevezhető, pintyfélék családjába tartozó madárkára régebben a kitartás és a termékenység szimbólumaként tekintettek. Piros, fehér, fekete sávos fejéről könnyen felismerhető, magokkal táplálkozik, fiókáit hernyókkal, apró rovarokkal eteti. A tengelicállomány enyhén növekvő tendenciát mutat ugyan, ami alkalmazkodóképességének, emberkövető magatartásának is köszönhető, de a kedvező adatok ellenére minden bizonnyal sok tengelic is áldozatául esik a költési időszakban történő fakivágásoknak, olvasható az MME honlapján.

Tengelic. Fotó: www.pixabay.com
Tengelic. Fotó: www.pixabay.com

Az Év növényei, állatai idei listájára a nagy szarvasbogár is felkerült, amely védett, ahogy a Magyarországon fellelhető másik öt szarvasbogárfaj is. A nagy szarvasbogár hím egyedének legfőbb ismertetőjegye az „agancsa”, a nőstény sokkal egyszerűbb küllemű. Bár nem tiszavirágéletűek, mégsem mondhatjuk, hogy a kifejlett egyedek szép, hosszú kort érnek meg, ugyanis a hímeknek csupán néhány hét adatik, a párosodás után elpusztulnak, de a nőstények is csupán néhány nappal, héttel élik túl őket. Nagy szarvasbogarat nálunk az Imsósi-erdőben lehet megfigyelni.

Nagy szarvasbogár. Fotó: www.pixabay.com
Nagy szarvasbogár. Fotó: www.pixabay.com

A legkiválóbb gyöngyhalászokat is túlszárnyalja a levegővisszatartásban az Év emlőse, a mogyorós pele, ugyanis amikor a nyári forróságban elszenderedik, csak 5-10 percenként vesz levegőt. A Földművelésügyi Minisztérium Vadonleső programja keretében 2014-ben hirdették meg először az Év emlőse rendezvénysorozatot, aminek idei győztese ez az állat lett. Az MME honlapjáról többek között azt is megtudhatjuk róla, hogy ha menekülnie kell, különleges módszert tud bevetni: képes elhagyni a farkát borító szőrt és bőrt, viszont erre csak egy alkalommal képes, mivel a csupaszon maradó farkcsigolyákon nem regenerálódik a bőr. Egyébként hazánkban ez a pelefaj a legelterjedtebb, bárhol felbukkanhat, akár a kertekben is, de mivel rejtőzködő, éjszakai állat, így nehéz meglesni. Létszáma csökken, aminek fő oka élőhelyeinek megszüntetése, téli álmuk megzavarása, a téli hőmérséklet-ingadozások, az erős lehűléseket követő hirtelen enyhülések, valamint jelentős számban válnak macska, róka, vaddisznó áldozatává. Védett faj, tudtuk még meg a leírásból.

Mogyorós pele. Fotó: Wikipedia
Mogyorós pele. Fotó: Wikipedia

Egy jóféle harcsapörkölt sose rossz, főleg ha túrós csuszával kínálják. Nos, idén még nagyobb figyelmet kaphat a Magyar Haltani Társaság szavazásán az Év halává választott harcsa. A szervezet azt írja róla, hogy amióta a vizák eltűntek vizeinkből, a legnagyobb halunk a harcsa (Silurus glanis), más néven leső vagy szürkeharcsa. Hosszú életű hal, egész életében növekszik. Másfél évszázada még kétmázsás példányokat is lehetett fogni, de ma már a 100 kg fölöttiek is ritkaságszámba mennek. A faj mesterséges szaporítási módszere igazi hungarikum, amit napjainkra más országok is átvettek. Mi, paksiak, szerencsések vagyunk, mert a Dunában úszkálnak bőven.

Harcsa. Fotó: www.pixabay.com
Harcsa. Fotó: www.pixabay.com

Amíg a harcsa számos étel kedvelt alapanyaga, világító tölcsérgomba még véletlenül se kerüljön a fazékba, ugyanis mérgező. Most, hogy az Év gombájának választották, talán ezt is többen tudni fogják róla, bár Pakson és környékén nagy veszéllyel talán nem fenyeget, a szakemberek szerint ugyanis nem élőhelye ez a vidék. A világító tölcsérgomba egyébként tölcséres formájával, szép színével, ami az élénk narancssárgától a narancsvörösön át a sötét vörösbarnáig terjedhet, kellemes látványt nyújt.

Világító tölcsérgomba. Fotó: Wikipedia
Világító tölcsérgomba. Fotó: Wikipedia

S ha már a szép színeknél tartunk: az egyébként barna színét, a párzás néhány hetére kékre váltó mocsári béka lett az Év kétéltűje. Az égkék béka jól rejtőzködik, a nedves, nem túlzottan magasan fekvő élőhelyeket kedveli, például a Kis-Balatonnál, a Tisza és a Dráva ártéri erdőségeiben kuruttyol. Paks és környéke sajnos nincsen ezen a listán. Kifejlett korában a szárazföldön él, főleg éjszaka, esős időben, vagy a hajnali harmattól nedves növényzetben néz táplálék után.

Mocsári béka. Fotó: Wikipedia
Mocsári béka. Fotó: Wikipedia

Az utóbbi évek aszályos tavaszai miatt a mocsári béka egyedszáma lecsökkent, ezért is választotta 2017 kétéltűjének az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, olvasható honlapjukon.

Hasonló cikkek