Süli János: nincs alternatívája Paks II-nek

Süli János: nincs alternatívája Paks II-nek

Szerző -
Süli János, a Paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatót tart az Igazságügyi Minisztériumban 2017. május 8-án. Mellette Mittler István, az MVM Paks II. Zrt kommunikációs igazgatója (b). MTI Fotó: Bruzák Noémi
Süli János, a Paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatót tart az Igazságügyi Minisztériumban 2017. május 8-án. Mellette Mittler István, az MVM Paks II. Zrt kommunikációs igazgatója (b). MTI Fotó: Bruzák Noémi

– Rendelkezésre fog állni a szükséges apparátus és forrás a hatékony munkához – vázolta Süli János, aki hétfőn tartotta első miniszteri sajtótájékoztatóját Budapesten. A Paks II. projekthez tartozó feladatkör teljes terjedelmében hozzá kerül, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csupán a Brüsszellel való kapcsolattartást végzi majd. Süli János azt mondta, első dolga lesz a „leltárkészítés”, azaz felméri, hogy hol tartanak az előkészületek, s erről jelentést készítenek a kormány számára. A miniszter annak ellenére, hogy a brüsszeli döntésekre várva 16 hónapig szinte „helyben járt” a projekt, bizakodó a határidők betartása tekintetében.

Azt is bejelentette, hogy az előkészítő szakaszt irányító dr. Aszódi Attila kormánybiztos szakértelmére továbbiakban is számít, a professzor államtitkári minőségben segíti majd a munkát.

A később felállítandó apparátusnak igen sokrétű lesz a feladata. Süli János lett ugyanis a koordinátora, szakmai irányítója a blokkok tervezéséről, beszerzéséről, kivitelezéséről, valamint az üzemeltetési és karbantartási támogatásáról, illetve a nukleárisfűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló megállapodások végrehajtásának. Fontosnak nevezte a tárca nélküli miniszter a magyar cégek felkészítésének elősegítését akár egy támogatói rendszer kidolgozásával, hogy megfelelő beszállítói lehessenek majd az orosz kivitelezőnek. Mint kifejtette, az orosz beszállító felel az alvállalkozókért, ő is fogja kiválasztani azokat, ők abban kívánnak segíteni, hogy megfelelő tapasztalattal, minősítéssel esélyessé váljanak a részvétellel. Mindez azért fontos, mert szerződésben 40 százalékos hazai részarányt tesz lehetővé. Az pedig uniós követelmény, hogy a beszerzések 55 százaléka EU-s tender útján történjen. A főberendezéseket várhatóan nem, de például a turbinaszigetet meg fogják versenyeztetni, több nyugat-európai cég részvétele várható.
Süli János kitért arra is, hogy szintén brüsszeli elvárásoknak eleget téve gazdaságilag függetlennek kell lennie a két erőműnek, de a munkaerő biztosítása terén elengedhetetlen az együttműködés. Megfelelő jövőképet kell garantálni a Paks I. dolgozóinak is, szögezte le. Mint kifejtette, előnyös, ha már a létesítés idején bekapcsolódnak az erőmű majdani munkatársai. Munkaszervezéssel az is megoldható, hogy a karbantartói és műszaki személyzet jelenlegi munkájával párhuzamosan a Paks II-nél is feladatot vállaljon.

A miniszter kitért arra, hogy a 2021-22 körüli csúcsidőszakban 8-10 ezer ember dolgozik majd a beruházáson. Mint mondta, Paks az autópályán Budapestről, Pécsről, Kecskemétről, Székesfehérvárról is elég jól elérhető, s ha a híd megépül Kalocsáról is.

Süli János leszögezte: az atomenergia és a megújuló nem egymás konkurenciái. Beszélt arról, hogy a jelenleg érvényben lévő energiastratégiának megfelelően vannak törekvések a megújuló energia hasznosítására. Mint mondta, a városunkban mintaprojektként megvalósuló elektromos mobilitás szerinte jó eszköz arra, hogy megoldják a villamosenergia-felhasználás és megújuló energiaforrások rendelkezésre állásának ingadozását.

Újságírói felvetésre beszélt arról Süli János, hogy szerinte akkor sem állítják le a paksi beruházást, ha a 2018-as választáson a mostani ellenzék nyer, mert nincs más megoldás Magyarország energiaellátására. Emlékeztetett rá, hogy 2009-ben négypárti konszenzus volt a parlamentben ebben a kérdésben. Arra a kérdésre, hogy szükségszerűnek tartana-e népszavazást a paksi bővítésről, azt mondta, ez szakmai kérdés, amelyről ráadásul már politikai döntés született. Kitért arra, hogy a térségben élőknek számos lehetősége adódott a véleménynyilvánításra, kérdések felvetésére. A befogadó térség támogatja a beruházást.
A finanszírozást firtató kérdésre dr. Aszódi Attila kifejtette, hogy az államközi finanszírozási szerződés szerint Magyarországnak bármikor joga van az előtörlesztésre további díjak és kamatok nélkül. Az államtitkár azt mondta, az orosz hitelkeretet megnyitották, ebből hamarosan megtörténhetnek az első kifizetések az orosz fővállalkozónak.