18 milliárdot takarít meg az új megoldás Bátaapátiban

18 milliárdot takarít meg az új megoldás Bátaapátiban

Szerző -
Betelt az első kamra Bátaapátiban. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök
Betelt az első kamra Bátaapátiban. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök

Május 19-én, pénteken szállították le az utolsó vasbeton konténert a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló egyes kamrájába. A tárolót a körülbelül 340 millió éves Mórágyi Gránitformációban építették meg.

A tárolótérhez a lejtősaknákat robbantásos módszerrel alakították ki, a munkálatokat 2005-ben kezdték meg. A 3000 hordó befogadására alkalmas felszíni létesítményt 2008. október 6-án adták át. Az első vasbeton konténer 2012. december 5-én került végleges helyére. Honti Gabriella, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy átlagosan heti egy beszállítás történt az atomerőműből, leszállításra a föld alatti tárolótérbe pedig hetente kétszer. Mostanáig 537 konténerben 4833 hordó, kis és közepes aktivitású atomerőművi eredetű radioaktív hulladékot helyeztek el a kamrában. A hordókban elsősorban védőfelszereléseket, munkaruházatot, üzemterületen elszennyeződött eszközöket helyeztek el.

Az elmúlt közel 4,5 évben nem történt semmilyen, a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló esemény. – A tárolóban munkát végző személyzet kiemelkedő szakértelme, biztonságtudatos munkája, az alkalmazott technológia garantálja, hogy a jövőben is megtartható lesz a biztonság – húzta alá Honti Gabriella. A tároló működése során a kibocsátás és a környezeti monitoring egyaránt azt mutatja, hogy a tárolóból radioaktív anyag nem került a környezetbe.

A kommunikációs vezető hozzátette, hogy az I-K1 jelű kamra hossza a nyaktaggal 106 m, ebből a tároló rész 90 m. Eredetileg 519 vasbetonkonténer elhelyezését szolgálta volna, de az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok alapján az I-K1 kamrába végül 537 vasbeton konténert helyeztek el, természetesen hatósági hozzájárulással. Egy vasbeton konténer tartalmától függően kb. 13-15 tonna.

A második kamrában új koncepció szerint helyezik el a hulladékcsomagokat. A betonkonténereket kompakt hulladékcsomagok (KHCS) váltják le. Míg mostanáig egy vasbeton konténerbe 9 hordó került, és a hordók közti üres teret cementpéppel töltötték ki, addig a kompakt hulladékcsomag annyit tesz, hogy egy acél konténerben 4 hordót helyeznek el és a hordók közti üres teret folyékony radioaktív hulladékkal kevert cementpéppel töltik ki. A vasbeton konténer szerepét egy vasbeton medence veszi át, a tárolókamra falát és alapzatát vastagon kibetonozva egy medencét alakítanak ki. A vasbeton medence közel száz méter hosszú, 8 méter széles, 6,5 méter mélységű. A kompakt hulladékcsomagok már készen érkeznek az atomerőműből Bátaapátiba. Az új tárolási koncepcióval költségcsökkentés érhető el. Ez a számítások szerint 18 milliárd forint.

A második kamra bányászati kialakítása megtörtént, jelenleg a betonozási munkálatok folynak. A tervek szerint 2018-ban már megkezdődik a kompakt hulladékcsomagok betárolása.

Honti Gabriella hozzátette, hogy a föld alatti vágatrendszer teljes hossza közel 6 km, a lejtősaknák párhuzamosan vezetnek a föld alá, 1,7 km hosszan, 10% lejtéssel. A tároló legmélyebb pontja körülbelül 250 méterrel van a felszín alatt, ez éppen a Balti-tenger szintje. A kitermelt kőzet körülbelül 188.000 köbméter.

A tároló végleges befogadóképessége: a tervek szerint 40.000 m3, ez elegendő a jelenlegi 4 blokk teljes üzemidejére és a leszereléskor keletkező hulladék befogadására is.