Süli János: a kieső kapacitásokat pótolni kell

Süli János: a kieső kapacitásokat pótolni kell

Szerző -
Süli János az új blokkok számára kijelölt területen. Fotó: Vida Tünde
Süli János az új blokkok számára kijelölt területen. Fotó: Vida Tünde

A felvonulási épületek építését – amelyekből hatvan, hetven darabra lesz szükség – januárban kezdik, a két új blokkét várhatóan 2020-ban, az ötös blokk 2026-ban, a hatos 2027-ben kezdheti meg az áramtermelést – mondta Budapesten Süli János, aki szerint nem Paks II építését kellene mérlegelni, hanem újabb blokkok tervezését, hogy a kieső kapacitásokat pótolni tudják.

Az atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, építéséért és üzembe helyezéséért felelős miniszter – mint az MTI megírta – a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján megkerülhetetlennek nevezte a paksi bővítést. Emlékeztetett rá, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító az elöregedő erőművek leállása miatt 2030-ra mintegy 5000 megawatt teljesítményhiányt prognosztizál.

Az új blokkok környezetvédelmi és a telephely-engedélye már jogerős. A jövő év közepén adják be a műszaki terveket az Országos Atomenergia Hivatalhoz, amely, ha mindent rendben talál, megadja a létesítési engedélyt, amelynek birtokában megkezdhetik a két új blokk építését. A hatóságnak 15 hónapja van a kérelem bírálatára – vázolta a miniszter.

Süli János azt mondta, a beruházást vizsgáló európai uniós eljárások, illetve előírások miatti 22 hónapos csúszást próbálják megfelelő szervezéssel lerövidíteni. A beruházás megvalósításához 60-70 felvonulási épületre van szükség, egyebek mellett összeszerelő műhelyekre, betonkeverő üzemekre, speciális festőüzemekre, irodaépületekre. Ezek kivitelezését kezdik el januárban, a két új atomerőművi blokk építése a szükséges engedélyek birtokában 2020-ban indulhat el.

Arra is kitért, hogy az új blokkok, amelyek közül az elsőt 2026-ban, a másikat 2027-ben szeretnék átadni, a számítások szerint 93 százalékos teljesítmény-kihasználtsággal üzemelnek majd, így a megtérülés biztosított.

A beruházás megvalósításakor a helyszínben több mint 8000 szakember, főként szerelő, illetve 1000 műszaki irányító dolgozik majd, a területen gazdasági térségfejlesztési programot is szeretnének beindítani – közölte.

-Az atomerőmű az egyetlen olyan termelési technológia Magyarországon, amely az időjárási körülményektől függetlenül, alacsony szén-dioxid kibocsátással üzemeltethető és megfizethető áron termel áramot, így jelentős szerepet tölt be a hosszú távú ellátásbiztonságban – mutatott rá Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára.