Az Európai Bizottság szerint megtérülő beruházás Paks II.

Az Európai Bizottság szerint megtérülő beruházás Paks II.

Szerző -
Dr. Aszódi Attila. Fotó: Paksi Hírnök archív
Dr. Aszódi Attila. Fotó: Paksi Hírnök archív

Az Európai Bizottság szerint évi 7,35% hozamot hoz a Paks-2 projekt – írja blogjában dr. Aszódi Attila. Az államtitkár ugyanitt korábban arról is beszámolt, hogy részletes és hosszan tartó vizsgálatai eredményeképpen az Európai Bizottság határozatában rögzítette, hogy a Paks II. projekt állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik.

Mint írja, a projekt állami finanszírozása ugyan az Európai Bizottság szerint állami támogatásnak minősül, de az kompatibilis az erre vonatkozó európai szabályokkal. Az állami támogatás mindössze abban áll, hogy a projekt által várhatóan megtermelt profit kis mértékben elmarad attól a szinttől, amit egy piaci magánbefektető egy hasonló beruházástól elvárna. A beruházás közös európai célt szolgál, profitot termel, az állam befektetése a projektbe ösztönző hatású, megfelelő, arányos, piaci hibát küszöböl ki, és nem torzítja aránytalanul a magyar és regionális villamosenergia-piacot.

Mint dr. Aszódi Attila emlékeztet rá, az Európai Bizottság 2015 novemberében a projekt gazdaságosságára és az állami támogatás kérdésére vonatkozó mélyreható vizsgálatot indított. A bizottság versenypolitikai főigazgatósága (DG COMP) 2017. március 6-án hozta meg döntését, melyről egy két oldalas sajtóközlemény formájában tájékoztatta akkor a nyilvánosságot. Október 6-án viszont nyilvánosságra hozták a döntés részleteit.

Az államtitkár a jelentésből kiemeli, hogy az Európai Bizottság vizsgálata is alátámasztja, hogy Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos és klímabarát áramellátás Magyarországon. A paksi új blokkokban megtermelt áram részben ellensúlyozni tudja a növekvő fogyasztás és az öregedő erőművek bezárása következtében várható villamosenergia-hiányt. Az új blokkok építésére hazánknak szüksége van, a blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és profitot is termelnek.

Vasárnap megjelent írásában dr. Aszódi Attila külön kitér a megtérülési számítások eredményeire. „A bizottság többféle villamosenergia-ár és műszaki paraméter alapján becsülte meg a projekt várható megtérülését. Az érzékenységvizsgálat kiterjedt a teljesítmény-kihasználtsági tényezőre, különböző költségelemekre és természetesen a villamos energia nagykereskedelmi árára is. A testület 2017. februári adatokon alapuló részletes vizsgálata szerint a projekt várható hozama (belső megtérülési rátája) évi 6,79-7,90%, míg egy piaci magánbefektető 7,40-8,35%-ot várna el egy hasonló projekttől” – olvasható az aszodiattila.blog.hu oldalon.

-Ez a hozam természetesen a projekt teljes életciklusára vonatkozik, vagyis a magyar állam a 10 éves előkészítési-építési időre, valamint a 60 éves várt üzemidőre is joggal remélheti ezt a hozamot – fogalmaz az államtitkár, aki a következőképpen összegzi a jelentést: „Minden eredmény azt tükrözi, hogy a projekt a befektetett tőkét visszahozza, azon felül profitot termel, és ennek várt mértéke a brüsszeli testület számításai alapján évi 7,35% körül alakul”.

A 16 hónap időtartamú, standstill, azaz a fővállalkozói szerződés közvetlen megvalósítását felfüggesztő állapotot eredményező Európai Bizottsági vizsgálat lezárultával az utolsó uniós akadály is elhárult a projekt előrehaladása elől. Jelenleg az orosz féllel közösen azon dolgozunk, hogy a fizikai munkálatok mihamarabb megkezdődhessenek, az új blokkok pedig 2026-2027-ben kereskedelmi üzembe léphessenek – teszi még hozzá dr. Aszódi Attila.