Mit rejt magában a paksi Flórián-album?

Mit rejt magában a paksi Flórián-album?

Szerző -
Dr. Hanol János és a Flórián-album. Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök
Dr. Hanol János és a Flórián-album. Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök

Érdekes történettel kereste meg szerkesztőségünket a minap dr. Hanol János képeslapgyűjtő, helytörténet-kutató. Elmondta, hogy egy helytörténeti szempontból igen értékes, érdekes fotóalbum-töredék birtokába jutott, aminek eredete, tartalma további kutatást igényel és amelyet Flórián-albumnak nevezett el. Eljuttatta a Paksi Hírnökhöz beszámolóját, amit örömmel teszünk közzé.

 

                                                                    A Flórián-album története

                                                 avagy portrés időutazás a 19. századi Paks életébe

Nyáron történt, hogy egy napon, a munkából hazaérve, megcsörrent a telefonom. Egy helyi fuvarozó vállalkozó értesített róla, hogy a Haladás utca elején egy régi paksi házat pakolnak ki az új tulajdonosok és az elszállítandó papírhulladék között megmentésre érdemes régi fotódokumentumra bukkantak. Perceken belül a helyszínen voltam, ahol már félretették a fellelt fotóalbum töredéket, én azonban tételesen átválogattam az udvaron felhalmozott több évtizedes papírhulladék-kupacot is. Előkerült több azonosításra váró 19. századi családi fotográfia, két századfordulós kép a bölcskei Szent András kastélyról, az 1900-as évek elején a Hegyhát utca – Fő utca sarkán működött Szentháromság Gyógyszertárból a Gründl Tivadar gyógyszerész vezette gyógyszertári könyv töredéke és még sok érdekes papírdokumentum.

Helytörténeti szempontból a szenzációt a portrés családi fotóalbum jelenti. Hogy kié volt, milyen családi összefüggések és válogatási alapon szerepelnek a portréképek benne, az sok ponton még megfejtendő talány. Flórián-albumnak neveztem el, tekintve, hogy abból a Haladás utcai ingatlanból került elő, ahol korábban az első paksi tűzoltóparancsnok, Flórián István unokája, Vándor Béláné (született Flórián Irén) lakott. A keményfedeles, kapcsos fotóalbum megmaradt közel 30 oldalán több mint 60 fénykép van kb. az 1870-80-as évekből, paksi közbirtokosokról, kereskedőkről, tűzoltó egyleti tagokról, és tucatnyi portré korabeli köztiszteletben álló személyekről. A képek jó része eddig nem volt ismert, sok személy pontos beazonosításához mélyebb kutatómunka szükséges. Az albumtöredék roppant sérülékeny, alapos papír- és fotórestaurálást igényelne. Egyes képekről megállapítható, hogy a budapesti Perlgrund és Társa fényképészeti, illetve Mayer György fényképíró 19. századi műtermében készültek. Felbukkannak ismert paksi közbirtokos családok nevei, mint a Korniss, Kurcz, Daróczy, Flórián, Büttl, Boda, Vikus, stb., és találkozhatunk megfejtésre váró portrékkal is, mint pl. Schneller táncmester, Grünwald ügyvéd, Schnur őrmester, Zombor gyógyszerész, Boczkó főhadnagy és még sokan mások. Külön kuriózum, hogy portrét tartalmaz a szekszárdi születésű költő-íróról Garay Jánosról. A fotóalbumot és annak képes tartalmát egy alapos kutatást követően helytörténeti előadás keretében kívánom bemutatni a múlt iránt érdeklődő paksi közönségnek.

A következőkben ízelítőt adok az albumban szereplő ismertebb személyek portréjáról:

Mádi Kovács János (1839-1907) gyapai földbirtokos: Feltűnő volt, hogy több tűzoltó-egyenruhás portré is szerepel az albumban. Pakson is jellemző volt, hogy a tűzoltó egyesület vezetőségében, az alapító- és tiszteletbeli tagok között, az akkori helyi előkelőségek foglaltak helyet: földbirtokosok, nagykereskedők, gyártulajdonosok, tehetős vállalkozók. Egyfelől vonzotta őket az a tudat, hogy saját épített vagyonukat is védi ezen szervezet, másfelől azzal, hogy nevüket, személyüket adták az egyesület presztízsét és társadalmi megbecsülését is növelték a település lakói előtt. Mádi Kovácsot az 1869-es nagy paksi tűzvész ösztönözte arra, hogy megteremtse a tárgyi és személyi feltételeket a testület megalakításához Pakson. Elkészítették az alapszabályt és felterjesztették a Belügyminisztériumba, ahol végül 1874. február 11-én hagyták jóvá a Paksi Önkéntes Tűzoltóegylet megalakulását. Az alapszabályt kézzel írták, az a Tóth Pál szövegezte, akiről szintén tartalmaz arcképet az album. További képeken látjuk még az egylet több alapító tagját: báró Exterde Adolf ügyvéd, Kiss Lajos, Daróczy Zsigmond, és az első parancsnok Flórián István személyében, akiről egész gyermekkorától kezdve tartalmaz képeket az album. Az alapító-elnök tiszteletére 2005-ben a paksi tűzoltólaktanya felvette Mádi Kovács János, „a paksi tűzkatasztrófák megállítója” nevét.

Daróczy Zsigmond (1846-1911) laptulajdonos, újságíró, közbirtokos nemes: A helyi újságírás megjelenése kapcsán, mintegy a Paksi Hírnök előszeleként, érdemes megemlékezni arról, hogy Pakson először 1882 és 1901 között jelentek meg különféle újságok, folyóiratok. A korabeli újságírás meghatározó személyisége Balás Sándor mellett Daróczy Zsiga volt. Egész életében legfontosabb feladatának tartotta Paks közéletének sajtóban való megjelenítését, paksi újságok kiadását. Vagyonának jelentős részét áldozta arra, hogy megteremtse és finanszírozza Pakson helyi lapok megjelenését. A korabeli újságok, melyeknek tulajdonosa vagy munkatársa volt: a Paks-Kalocsai Közlöny, a Magyar Szövetség, a Paksi Lapok, a Duna Vidéke, a Paksi Hírlap fontos hírforrásai voltak településünk életének. Írásaiból megismerhetjük a paksi közélet mindennapjait. Ezek a cikkek hívták fel a lakosság figyelmét a közállapotokra: a filoxéra veszélyeire, egy gőzfürdő létesítésének fontosságára, a méhészegylet alapítására, a korszerűbb gazdálkodás teendőire, a tűzvészek, biztosítási csalások áldozatainak szenvedéseire, a község településfejlesztő politikájának hiányosságaira. E tevékenysége Daróczy majdnem teljes vagyonát elvitte, nem vette észre, vagy nem akarta tudomásul venni, hogy a 19. század végi dunántúli kisvárosok lakosságának sem gazdasági lehetőségei, sem kulturális igényei alapján nem képesek fenntartani egy városi hetilapot. Elszegényedve, megkeseredett emberként hunyt el 1911-ben, sírja a Kálvária temetőben található. A paksi sportbarátok 2001-ben az 1886-os Daróczy-virtusúszást is az ő egykori híradása nyomán elevenítették fel.

Flórián János kereskedő: Jómódú paksi kereskedő, 1869-ben már a Paksi Takarékpénztár igazgatója, 1876-tól fűszerekkel is kereskedik. Két Flórián-házat tart számon a paksi emlékezet. Az egyik a paksi óváros főterén közvetlenül az Erzsébet Nagy Szálloda szomszédságában álló L-alakú saroképületet, ami először a Flórián család majd később Kiss Pál kereskedő-család tulajdonában volt, és kereskedelmi valamint lakáscélokat egyaránt szolgált. 1894-ben bérbe adta üzlethelyiségeit, amelyek homlokzatán ezután a megyei hatóságnál is bejegyzett Flórián J. utóda, Kiss Pál cégnév szerepelt. A másik Flórián-ház a Deák Ferenc utca 5. szám alatti épület volt, amelynek kertje egy korabeli képeslap szerint Flórián-park, kellemes pihenő- és játszóhelye volt a környék lakóinak. Miután Flóriánék ezt a házukat eladták, ebből a Duna-parti sétányig nyúló telekből alakították ki Paks páratlan szépségű közparkját.

Bun Gusztáv gazdasági-pénzügyi vállalkozó (1837-1912): Régi képeslapokról ismerhetjük a hajdani gazdag paksi kereskedő-gyáros-bankár család lakóházát, annak utcai és a Dunára néző eredeti homlokzatát a hajdani Deák Ferenc utca 9. számú házban. Napjainkban az épületben a Pro Artis művészeti iskola kapott helyet. Ismert volt továbbá a Csányi kerti szőlőjükben épített „Bun-villa”, ami mellett a családi kápolna állt, ahová Bun Gusztávot is eltemették. Napjainkban villaként Bun Lajos Deák Ferenc utca 3. számú, 1911-ben épült házát említjük, amelyik jelenleg a Poligon irodaháza. A kiegyezést követő években a család tagjai fontos szerepet játszottak a helyi bankrendszer, a pénz- és hitelszervezetek intézményeinek kialakításában és működtetésében, továbbá az építőipari vállalkozások beindításában. Zsidó származású őseik a 18. század elején vándoroltak be, és a már kikeresztelkedett Gusztáv kitűnő gazdasági-pénzügyi szakemberré vált, mert az ő nevéhez köthető a család meggazdagodása, vagyonának megalapozása. Több kereskedelmi vállalkozása – üzletek, vegyeskereskedések, még mészárszéket is működtetett – mellett 1868-ban alapította meg az első paksi pénzintézetet, a Paksi Takarékpénztárt, majd 1882-ben a Paksvidéki Takarékpénztárt, amely hitelekkel, jelzálogkölcsönökkel segítette a helyi közbirtokos családokat gazdálkodásuk korszerűsítésében, s a környék vállalkozóit üzemük elindításában. Sikerei csúcsán e cége építtette 1896-ban a Fő utcai emeletes banképületet is. Az épületben később a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja, majd a Budapest Bank működött, ma többlakásos társasház. A Duna túlpartján átellenben lévő Bun-sziget is az ő emléküket idézi.

Köszönetemet fejezem ki Rohn Mihálynak, hogy értesített a leletről, valamint az ingatlan tulajdonosainak Bérdi Anikónak és Süveges Zoltánnak, hogy értő kezekbe adták az albumot.