Keresés

innováció - Keresési eredmények

If you're not happy with the results, please do another search

Szerző -
Fotó: Paksi Hírnök archív
Fotó: Paksi Hírnök archív

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. évi Innovációs Díjában részesült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetéséért. A díjat Hamvas István vezérigazgató vette át szerdán, a Parlamentben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. évi Innovációs Díjával jutalmazott új üzemanyagciklus eredményeként az atomerőmű évente átlagosan 26 nappal több időt tölt üzemben. Ennek köszönhetően az erőmű 2016-ban 16054 GWh-s termelési rekordot ért el, a 3. blokk pedig a VVER-440 típusú blokkok közül a világon elsőként 100%-os kihasználtsággal üzemelt. Mindeközben az atomerőmű dolgozóit érő radioaktív sugárzás jelentősen csökkent. Az innováció éves szintű pénzügyi eredményhatása 3 milliárd forint.

A XXV. Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra az elmúlt évekhez képest kiemelkedően nagyszámú, összesen 38 pályamű érkezett be, amelyek közül a bírálóbizottság 32 innovációt ismert el sikeres, 2016-ban megvalósult teljesítményként. Ezek révén a megvalósító vállalkozások tavaly összesen több mint 21 milliárd Ft többletárbevételt értek el és közel 400 új munkahelyet hoztak létre. A megtakarítások, az árcsökkentő hatás, a környezeti terhelés csökkentése stb. nyomán további több 10 milliárd forint társadalmi haszon keletkezett.

Az atomerőműnek nem ez az első elismerése ezen a téren, a „Teljesítménynövelés a Paksi Atomerőmű blokkjain” elnevezésű projektért megkapta a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíjat.

Szerző -
Fotó: Kövi Gergő

A paksi szakemberek több éves munkája, a jó üzemeltetési és karbantartási gyakorlat, illetve fejlesztések sora alapozta meg azt, hogy a paksi atomerőmű immár a második blokkra vonatkozó üzemidő-hosszabbítási engedélyt is megkapta a nukleáris hatóságtól. Erről Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója és Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatón beszélt. Kiemelték, hogy rendszeres nemzetközi kontroll mellett és a legjobb nemzetközi gyakorlatnak megfelelően folyt az előkészítés.

Szerző -
Új típusú fűtőelemet fejlesztettek ki az atomerőműben. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök
Új típusú fűtőelemet fejlesztettek ki az atomerőműben. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök

Nagyvállalat kategóriában nemzeti díjnyertes lett és továbbjutott a nemzetközi fordulóba a Paksi Atomerőmű 15 hónapos üzemeltetési ciklus innovációja a “Minőség-Innováció 2017” elnevezésű pályázaton – írja honlapján az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Finnország államelnöke a finn minőségügyi partnerszervezet kezdeményezése alapján 2007-ben indította útjára a „Minőség-Innováció” pályázatot. A sikeres kezdeményezéshez azóta csatlakozott Svédország, Lettország, Észtország, Csehország, Magyarország, Izrael, Kazahsztán, Litvánia, Spanyolország, Kína és Oroszország. A pályázat célja a termékek és szolgáltatások vevőorientált minőség-fejlesztését, a fenntarthatóságot, versenyképességet szolgáló innovációk elismertetése.

Idén több mint 500 pályamű érkezett, amelyeket első körben minden tagország nemzeti szinten bírál el, majd a kategóriánkénti nemzeti díjnyerteseket a finn koordináló szervezet a nemzetközi díjazottakról döntő zsűri részére továbbítja. A nemzeti díjkiosztó ünnepségre 2017. november 7-én került sor a Földművelésügyi Minisztériumban, ahol a Paksi Atomerőmű „15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése” innováció nagyvállalati kategóriában nemzeti díjnyertes lett, lehetőséget kapva ezzel a nemzetközi megmérettetésre. A nemzetközi díjak kiosztására 2018. februárjában a spanyolországi Bilbaóban kerül sor.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése a Paksi Atomerőműben című innovációért idén márciusban megkapta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. évi fejlesztési innovációs díját. Erről szóló cikkünket itt olvashatják.

A díjazott fejlesztés lényege, hogy egy 3 éven át tartó összetett műszaki projektben az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kidolgozta a 4,7%-os átlagdúsítású gadolínium-oxid tartalmú fűtőelem és zónaelrendezés terveket és a világon elsőként megvalósította a 15 hónapos üzemeltetési ciklust.

A 15 hónapos üzemeltetési ciklusnak köszönhetően a Paksi Atomerőmű évente átlagosan 26 nappal több időt tölt üzemben, aminek köszönhetően 312 GWh-val több villamos energiát termel. Ez a növekmény megfelel egy 35,6 MW-os névleges villamos teljesítményű erőmű rendszerbe állításának, közel százezer átlagos magyar család villamos-energia igényét fedezi és kevesebb mint egymilliárd forint befektetéssel, évi 3,207 milliárd forint pluszbevételt jelent. Eközben csökken az atomerőmű dolgozóit érő radioaktív sugárzás mértéke, a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége.

Szerző -
Horváth Miklós és Pónya József. Fotó: Vida Tünde
Horváth Miklós és Pónya József. Fotó: Vida Tünde

A Paks II. projekt aktualitásairól beszélt Horváth Miklós, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgató-helyettese a Paksi Energetikai Kerekasztal (PEK) kedd esti találkozóján. Mint Hetzmann Albert a program szervezője elmondta, céljuk a meghívással az volt, hogy részletes áttekintést kapjanak arról a szakmai felkészülésről, ami 2014-től folyamatban van és egyre intenzívebb szakaszába lép.

Horváth Miklós először azt a keretrendszert mutatta be, amely a munka alapjául szolgál. Mint hangsúlyozta, a tárca nélküli miniszter – jelesül Süli János – felel a tervezési; karbantartás és üzemeltetés támogatási; üzemanyag-ellátási szerződéssel kapcsolatos ügyekért, az atomenergia innovációs feladatiért és hozzá delegálták a térség- és területfejlesztést felismerve, hogy ez a projekt úgy működhet, ha erős összhangot biztosítanak a két terület között.

Mint a vezérigazgató-helyettes kifejtette, a 2014-ben kötött nemzetközi szerződés kettős irányítási struktúrát rendelt el, egy minisztériumi és egy társasági szintű rendszert a kompetenciák és a felelősség pontos meghatározásával. – Igen erős szimbiózisban vagyunk – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy jelenleg hét igazgatósága és 340 fős kollektívája a projektet kiszolgáló társaságnak.

-Általános műszaki érdeklődésből adódóan minden olyan téma a figyelmünk fókuszába kerülhet, ami energetikával, ökológiával, környezetvédelemmel függ össze. Ezeket az alkalmakat hasznos időtöltésnek tartjuk, ha több is lesz belőle, az csak hab a tortán – fogalmazott Hetzmann Albert a PEK koordinátora.

Azt is elmondta, hogy legközelebbi találkozás témája már fix, de időpontja még egyeztetés alatt van. Október végére vagy november elejére várják dr. Horváth Ákost, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatóját, akit a radioaktív hulladék kezelés és kiégett üzemanyag stratégiai kérdéseiről faggatnak majd.

Pónya József, a Paksi Atomerőmű leghosszabb ideig regnáló vezérigazgatója állandó résztvevője a PEK találkozóinak. A mostani alkalommal azt mondta, úgy tapasztalja, hogy kampánytéma lett az atomerőmű blokkjainak építése. – Ez az erőmű ezekkel a számokkal önfinanszírozó lesz, ezt az unió is jóváhagyta – fogalmazott.

-Örülök, hogy nem nekem kell csinálni. Én elegánsan nézem és figyelem. Ezek a mai fiatalok jobban csinálják, mint mi, mi újoncok voltunk, nekik több a tapasztalatuk – mondta. Hozzátette, az új erőmű jobb lesz biztonságtechnikailag és gazdaságilag is a meglévőnél.

Szerző -
A Csengey Dénes Kulturális Központban rendezett fórum. Fotó: Babai István
A Csengey Dénes Kulturális Központban rendezett fórum. Fotó: Babai István

Összefogásra, folyamatos tájékozódásra, a versenyképesség növelésére, de óvatosságra is szüksége lesz a vállalkozóknak, ha részt kívánnak venni a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó munkákban – hangzott el azon a fórumon, amelyet vállalkozók számára szervezett Paks Város Önkormányzata hétfőn este.

Az egészségügyi és oktatási témát taglaló lakossági fórumhoz hasonlóan a gazdasági témájú konzultációt is komoly érdeklődés kísérte. Szabó Péter alpolgármester azt mondta, a párbeszédet folytatni kívánják a jövőben is a vállalkozókkal, olyan intenzitással, ahogy a feladatok megkívánják. Hangsúlyozta, hogy a város információval kívánja segíteni a helyi vállalkozások felkészülését annak érdekében, hogy tudjanak élni a kínálkozó lehetőségekkel.

Dr. Sztruhár Sándor, a Paksi Ipari Park Kft. ügyvezetője, a kerítésen kívüli feladatokért felelős államtitkárság paksi munkacsoportjának vezetője is a felkészülés fontosságát hangsúlyozta. Azt mondta, a kivitelező elvárásainak pontos ismerete nélkül is növelhetik esélyeiket a vállalkozók.

Elsőként az összefogás fontosságát hangsúlyozta az ügyvezető. Azt mondta, olyan nagyságrendű megrendelésekre lehet számítani, amelyeknél önállóan nincs esélyük a kisvállalkozásoknak. Reálisan kell meghatározni a célokat, mert ennek hiányában veszélybe sodorhatják egymást is. Ha csúszik egy alvállalkozó, csúszik az egész beruházás.

Mindemellett a versenyképesség növelésére, a tartalékok mozgósítására is szükség lesz, hiszen komoly konkurenciára lehet számítani a hazai és külföldi vállalkozások részéről. A paksi cégek viszont előnyt kovácsolhatnak a helyismeretükből – mondta dr. Sztruhár Sándor, aki mindezzel együtt óvatosságra, mértékletességre intette a megjelenteket.

Beszélt arról is, hogy komoly, többezres lakosságszám emelkedésre, a gazdaság fellendülésére lehet számítani. A kiépített kapacitásokat – legyen az lakhatási, ipari – szeretnék hosszú távon hasznosítani. A város a kormánnyal közösen szeretne egy olyan gazdaságfejlesztési programot kidolgozni, ami az új kapacitások lefedésére szolgál az építkezés után.

Becskeházi Attila, lokalizációért, innovációért és területfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, korábban a Lévai és Teller Projektekben huszonegy verzió készült arra, hogy miként lehet bevonni megfelelő mértékben a hazai vállalkozásokat.

Mint kifejtette, a 40 százalékos hazai részvételt nehéz lesz biztosítani. Példaként hozta fel, hogy a Dél-Dunántúl összes villanyszerelője kevés lesz a beruházás idején. – Innen is látszik, hogy ez egy nemzetgazdasági ügy – fogalmazott. Mint kifejtette, rövidesen pontos információt kapnak az orosz féltől, hogy milyen szakmacsoportokban hány szakemberre lesz szükség, a vállalkozóknak, leendő munkavállalóknak milyen minősítéssel kell rendelkezni.

Becskeházi Attila elmondta, hogy a fővállalkozó azt is pontosan meghatározza, hogy mikor, milyen alapterületű, komfortfokozatú lakásokra lesz szüksége. Az első kétszáz lakásnak 2018 végére, 2019 elejére kell elkészülni.

Az államtitkár kiemelte, nemzetközi integrátorokkal fog szerződni az orosz partner, de a magyarországi cégeknek is tömörülniük kell, ha megrendeléshez szeretnének jutni. – Több tízezer lépésben fogjuk megvalósítani ezt a beruházást, aminek több ezer mérföldköve van, együttműködésre, kooperációra van szükség a siker érdekében – húzta alá.

A kormány nagyon határozott és elszánt abban, hogy olyan programot indítson, ami garantálja, hogy megmaradjon az érintett térség élhetősége és a vállalkozók versenyképessége növekedjen – vázolta Becskeházi Attila. Hozzáfűzte, nagyon jó partnerük az önkormányzat, amellyel a továbbiakban még intenzívebb kapcsolattartásra lesz szükség.

A fórum végén kérdések, vélemények hangoztak el többnyire Paks II városra, munkaerőpiacra gyakorolt hatására fókuszálva. Dr. Műhelyi János a közbiztonság, közlekedés, szolgáltatások terén számít negatív hatásra, ezért az organizáció fontosságára hívta fel a figyelmet és parkolóház építését javasolta. Dr. Sárosi József azt vetette fel, hogy már most nehezen kezelhető a munkaerőhiány, ami várhatóan fokozódni fog. Szerinte drasztikus járulékcsökkentésre lenne szükség ennek orvoslására.

A konzultáción a Paksi Energetikai Szakgimnázium képzési elveiről és palettájáról Horváthné Szűcs Marianna, a működtető alapítvány ügyvezetője beszélt, a Szekszárdi Szakképzési Centrumot Ábrahám Norbert főigazgató mutatta be.

Szerző -
Süli János Megyei Fejlesztéspolitikai Tanácsos lett. Fotó: Babai István
Süli János Megyei Fejlesztéspolitikai Tanácsos lett. Fotó: Babai István

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére irányuló, továbbá a közvetett módon megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket kiemelt megyei fejlesztésnek minősített, Süli Jánost pedig megyei fejlesztéspolitikai tanácsosnak választotta meg.

Dr. Perlaki László váltja Süli Jánost a Tolnai Megyei Közgyűlésben. Az új képviselő a grémium legutóbbi ülésén tette le esküjét. A váltásra Süli János miniszteri kinevezése és az ebből adódó összeférhetetlenség okán került sor.

Süli János tárca nélküli miniszterként felel a két új paksi blokk létesítésére vonatkozó kormányközi megállapodás végrehajtásának szakmai irányításáért és koordinációjáért, valamint a paksi két új blokkhoz kapcsolódó térségfejlesztés összehangolásáért és az atomenergia-ipar innovációs feladatainak összehangolásáért.

Fehérvári Tamás elnök indoklása szerint a paksi két új blokkhoz kapcsolódó beruházás a megye egész területére kihatással van, hosszútávon alakítja Tolna megye gazdasági szerkezetét és befolyásolja társadalmát, így indokolt a beruházást kiemelt megyei fejlesztésnek minősíteni.

Szakmai életútja, helyismerete, valamint paksi polgármesterként és a megyei közgyűlés tagjaként szerzett tapasztalata alapján Fehérvári Tamás Süli Jánost javasolta megyei fejlesztéspolitikai tanácsosnak megválasztani, amit a képviselők többsége el is fogadott.

A megyei közgyűlés tanácskozásán szó esett a Sió Projektről és döntöttek a megye napon átadásra kerülő kitüntető díjakról is.

Szerző -
Becskeházi Attila államtitkár a TelePaks stúdiójában. Fotó: Babai István
Becskeházi Attila államtitkár a TelePaks stúdiójában. Fotó: Babai István

Egy percig sem gondolkodott, azonnal igent mondott Süli János miniszter felkérésére Becskeházi Attila, aki az úgy nevezett kerítésen kívüli feladatokért felel a Paks II. beruházás kapcsán. Tíz éve tanácsadóként vesz részt az atomerőművel kapcsolatos feladatokban. Ez adott alapot a felkéréshez és a vállaláshoz, illetve az, hogy különböző egyetemeken tanított – az utóbbi 10-15 évben projektmenedzsmentet –, kutatásokban vett részt, vállalkozás- és területfejlesztéssel foglalkozott nemcsak itthon, külföldön. Legutóbb a Budapesti Műszaki Egyetemen az innovációs ügyeket, tudásvagyon hasznosítást vezette, ahol olyan innovációs projektekkel foglalkoztak, amelyek nagy hozzáadott értékkel bírnak, piacra vihetők, nemzetközileg is értékesíthetők.

A feladat, amelyért államtitkárként felel, három nagy témakört ölel fel. A lokalizációs területként nevesített feladatkör lényege, hogy minél több magyar alvállalkozót vonjanak be, segítsék a felkészüléseket. A cél a negyven százalékos magyar beszállítói arány, ami rendkívül nagy jelentőséggel bír lévén, hogy ez egy 12,5 milliárd eurós beruházás. A magyar beszállítók az utóbbi évtizedekben ilyen nagyléptékű munkában nem vettek részt, ezért komoly kihívás a felkészítsük. Ez a munka már idén ősszel megkezdődik a kamarák, vállalkozói érdekképviseleti szervek egyéb szövetségek, egyetemek bevonásával.

A cél egy olyan képzési program kialakítása, amely minden vállalkozó és munkavállaló részére elérhető lesz, aki szeretne ehhez a projekthez kapcsolódni. – Az államtitkárság egy csoportja a Paksi Ipari Parkban dolgozik dr. Sztruhár Sándor vezetése alatt, őt közvetlenül lehet keresni ebben az ügyben – mondta az államtitkár. Hozzátette, az orosz partner kötelezettsége, hogy 55 százalékban nyílt európai közbeszerzésen válasszon kivitelezőt, az ezen való részvételre azonban fel kell készülni.

A második nagy terület a térségfejlesztés, infrastruktúra kiépítése, lakhatás, ellátás megszervezése. – Most úgy látjuk, hogy a legsürgetőbb a közlekedésinfrastruktúra fejlesztése, ennek a beruházás kezdetéig meg kell valósulni – fogalmazott Becskeházi Attila. Azt mondta, hogy a megvalósítás a tervezéssel már el is kezdődött. A következő két évben meg kell épülni a Paksot Németkérrel, Nagydoroggal összekötő utaknak, a Paks-Madocsa-Bölcske-Dunaföldvár útnak. Ebbe a feladatkörbe tartozik a Paks-Kalocsa híd és a Duna túl oldalán azok az utak, amelyek közvetlenül a folyó mentén fekvő településeket kötik össze.

Kulcskérdés a lakhatás, mert ha az ideérkező több ezer munkavállalót nem sikerül elhelyezni, az késleltetheti a projektet. Tehát új lakásokat kell építeni, ezek egy részét Pakson, hiszen a beruházás helyszínének távolsága sem elhanyagolható. Élelmezni kell, egészségügyi, kulturális szolgáltatást kell nyújtani az érkezőknek, meg kell oldani a nyelvi problémákat. 3500 orosz munkásra számítanak, de más nációk is érkeznek. A nyelvi probléma már most jelentkezik, az orosz partner már Paksra érkezett vezető munkatársai számára nehézséget okoz például az orvosi ellátás igénybe vétele.

–Több száz mérnökre, nukleáris-, villamos- és gépészmérnökre lesz szükség az üzemeltetés során, ezeknek a szakembereknek lassan az iskolapadban kell ülni, illetve lassan végezniük is kell, mert a felsőfokú végzettség mellett gyakorlatra is szert kell tenniük – húzta aláz az államtitkár az oktatás, képzés témakörére térve. Az orosz partner már most igényelne évente 25-30 olyan mérnököt, akiket saját létesítményeiben gyakornokként foglalkoztatna, hogy részt vehessenek a beruházásnak az előkészítésében.

A felsőfokú képzést, amelyet elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemre alapozzák, valamilyen formában szeretnék újra elhozni Paksra is, hiszen itt kiváló infrastruktúra áll rendelkezésre, a középfokú oktatás terén pedig egyértelműen az itteni nagyon jó hagyományokra építenek.

-Ez rendkívül nagy feladat, nem túlzok, ha azt mondom, hogy az évszázad beruházása. A munka elején tartunk. Engem külföldön ért a kinevezés, pénteken hajnalban értem haza repülővel, de két óra múlva már itt voltam Pakson, mert nagyon fontos az, hogy az itt élők minél könnyebben tudják majd átvészelni, kezelni a beruházással járó helyzetet. Ez egy nagyon jelentős projekt, nagyon komoly feladatok várnak a végrehajtóira, nagyon nagy lehetőséget jelent az itt élő vállalkozók számára, és reményeink illetve terveink szerint nagymértékben javul az itt élők gazdasági helyzete a beruházással kapcsolatosan – összegezte Becskeházi Attila.

Arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt tíz évben nagyon sok jó előkészítő anyag született arról, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a kerítésen kívül, ezek hogyan kapcsolódnak a központi beruházáshoz és hogyan lehet ezeket ütemezni. A tanulmányokat frissítik, pontosítják, összegzik, ez alapján készítik el az ütemtervet és a finanszírozási tervet. – Az a mandátumunk, hogy a kerítésen kívüli feladatokhoz is megkapjuk a kormány támogatását, a szükséges kormányzati forrásokat, de rendelkezésre állnak még európai uniós támogatások, ezeket most egyeztetjük az irányító hatóságokkal – vázolta az államtitkár.

– Azt szeretnénk, ha a beruházás terheit elviselő Pakson és az annak környezetében élők életminősége javuljon. Szeretnénk minél több Paks várost és a térséget érintő innovatív projektet megvalósítani – tette hozzá utalva egyebek mellett arra, hogy a munkásokat elektromos buszokkal szeretnék szállítani, a lakásokat, vállalkozói telephelyeket megújuló energiaforrásokkal szeretnék ellátni.

Szerző -
Aszódi Attila, a Miniszterelnökség államtitkára átveszi kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktõl (j) a Sándor-palotában 2017. június 13-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Aszódi Attila, a Miniszterelnökség államtitkára átveszi kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktõl (j) a Sándor-palotában 2017. június 13-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Miniszterelnökség államtitkárává nevezte ki az államfő Aszódi Attilát és Becskeházi Attila Csabát – jelentették be az Országgyűlés csütörtöki plenáris ülésén. Ahogy arról az MTI beszámolt, az ülésen ismertették Áder János köztársasági elnök átiratát, miszerint a két államtitkárt a miniszterelnök javaslatára június 8-i hatállyal nevezte ki. Süli János, a paksi blokkok építéséért felelős tárca nélküli miniszter május 31-én közölte, hamarosan kinevezik államtitkárait: a kerítésen belüli beruházást, a műszaki területet Aszódi Attila, a vállalkozókkal való kapcsolattartást, az innovációt, a térségfejlesztést Becskeházi Attila felügyeli majd. Aszódi Attila kormánybiztosként korábban a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért volt felelős, írta meg a Magyar Távirati Iroda.

Szerző -
Áder János köztársasági elnök (j) tárca nélküli miniszterré nevezi ki Süli Jánost (b) május 2-i hatállyal április 26-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Áder János köztársasági elnök (j) tárca nélküli miniszterré nevezi ki Süli Jánost (b) május 2-i hatállyal április 26-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Áder János köztársasági elnök kinevezte a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterré Süli Jánost szerdán Budapesten, írta meg az MTI. Orbán Viktor kormányfő április 10-én jelentette be a parlamentben, hogy tárca nélküli minisztert nevez ki a paksi atomerőmű-beruházás felügyeletére és irányítására. Süli János (Néppárt), Paks polgármestere kedden az MTI-nek megerősítette a sajtóhíreket, hogy felkérték a miniszteri posztra.

A tárca nélküli miniszter felel a magyar-orosz kormányközi egyezmény értelmében a két új blokk tervezésről, beszerzésről és kivitelezésről szóló, az üzemeltetési és karbantartási támogatásról szóló, valamint a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló megállapodás végrehajtásának szakmai irányításáért és koordinációjáért.

Szintén felelős a megvalósulási megállapodásokkal kapcsolatos feladatok tárcaközi összehangolásáért, és az azokkal összefüggő engedélyezési és egyéb hatósági feladatokban való közreműködésért, továbbá a hatósági feladatok ellátásának összehangolásáért.

Ugyancsak felel a paksi két új blokkhoz kapcsolódó térségfejlesztés összehangolásáért, valamint az atomenergia-ipar innovációs feladatainak összehangolásáért.

A módosítás értelmében Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter képviseli a kormányt a paksi bővítéssel kapcsolatban az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, a tárca nélküli miniszter közreműködésével.

Az Országgyűlés gazdasági, és fenntartható fejlődés bizottsága is támogatta Süli János kinevezését.

Szerző -
A paksi atomerőmű. Fotó: Paksi Hírnök archív
A paksi atomerőmű. Fotó: Paksi Hírnök archív

Kevesebb mint egymilliárdos befektetéssel évi 3,2 milliárd forint pluszbevételt hoz, de nem ez a C15 projekt legfőbb és főként nem egyetlen előnye. A paksi atomerőműnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium díjával jutalmazott innovációja ráadásul nem áll egyedül, korábban a teljesítménynövelésért kapott a társaság innovációs nagydíjat, de kaphatna akár minden évben, mert – mint a hétfői sajtóbeszélgetésen kiderült – az újításra, a fejlesztésre való törekvés meghatározó az atomerőműben. Erről Czibula Mihály, a C15 kiemelt projektvezetője és dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató beszélt.

Czibula Mihály elsőként nem gazdasági adatokról, műszaki paraméterekről ejtett szót, hanem arról a hitről, elköteleződésről, hovatartozásról és örökségápolásról, ami az erőmű kollektíváját jellemzi. – A külső szemlélő úgy tekint az erőműre, mint egy áramtermelő egységre, de e dolgozóknak ez sokkal több, és sokkal nagyobb felelősségérzettel vagyunk ez iránt a technológia iránt, mint azt bárki gondolja – szögezte le. Majd részletesen beszélt arról, hogy már az első blokk építésével egy időben elkezdődött az atomerőmű modernizációja, ami azóta is folyamatosan tart. Állandó követelmény a biztonság folyamatos növelése, a fenntartható fejlődés garantálása. Mivel a fejlődési igény folyamatos, létkérdés az innovációk megvalósítása, az erre való képességek kiépítése, fenntartása, a munkavállalói tudás aktivizálása, amihez egyebek között elengedhetetlen a fluktuáció minimalizálása, az átlátható motivációs rendszer. Czibula Mihály azt mondta, az atomerőmű stratégiájának négy alappillére, a biztonság, a környezetvédelem, a gazdaságosság és a társadalmi elfogadottság. Az innováció mind a négy területen tud hozzáadott értéket teremteni. A kihívásokra – mint mondta – a válaszokat saját erőforrásokkal kell megadni, ezért az innovációk megvalósítása létkérdés.

– Nagyon erős az elkötelezettség, folyamatos a tanulás – erősítette meg dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató is, aki az innovációval kapcsolatban elhangzottakat olyan alapvető információkkal egészítette ki, amelyek a tévhitek eloszlatását célozzák. Azt kérte a sajtó munkatársaitól, hogy korrekt információkat közöljenek. Mint mondta, rengeteg támadás éri a nukleáris energiát, ami a jelenlegi helyzet szerint megkerülhetetlen Magyarországon. A villamosenergia-igény várhatóan nőni fog, sok kapacitás kiesik és – még ha az elektromobilitással nem is számolunk – komoly hiánnyal kell számolni, szükség van új energiatermelő kapacitásra. Biztonságosnak, fenntarthatónak kell lenni, fontos a gazdaságosság. – Ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük, az atomenergia nem megkérdőjelezhető – hangsúlyozta.

Szerző -
Hamvas István, Csiba Péter és Kovács Antal. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Hamvas István, Csiba Péter és Kovács Antal. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Eddigi legjobb évet zárta a paksi atomerőmű. Minden korábbinál több villamos energiát termelt, az eddigi legmagasabb teljesítménykihasználással működtek a blokkok, köztük elsőként a 3. blokk a VVER 440 típusú blokkok között százszázalékosan, azaz hiba és kiesés nélkül működött az elmúlt év minden pillanatában. Ez utóbbi – mint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elhangzott – az újonnan bevezetett üzemanyagciklus eredménye. A C15 projektet Csiba Péter kiemelkedő, komplex innovációnak nevezte. Az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója külön kitért arra, hogy a paksi atomerőműben az elmúlt harminc évben összetartó, fegyelmezett, jobbításra törekvő csapat alakult ki. Azt mondta, hogy a vállalatvezetés és a szakszervezetek között akár példaértékűnek is nevezhető a kapcsolat, és bízik abban, hogy idén is eredményesek lesznek a jelenleg is zajló bértárgyalások. A paksi atomerőművet az MVM-portfólió legfontosabb elemeként emlegette és a magyar ellátásbiztonság letéteményesének nevezte annak kapcsán, hogy bár az elmúlt 70 év leghidegebb tele van mögöttünk, hazánkban nem volt sem áram-, sem gázellátási probléma. – Az idei téli vizsga után nem igazán tudok olyan extrém időjárási helyzetet, amelyben a paksi atomerőmű ne tudna helyt állni – fogalmazott. Azt mondta, hogy az atomerőmű 6 millió tonna széndioxid kibocsátástól óvja meg a környezetet. – Az ár-érték arányon kívül ez is magyarázza, hogy miért vagyunk elkötelezettek a nukleáris energia iránt – fűzte hozzá.

Az elmúlt év eredményeiről Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója közölt részleteket. Az atomerőmű termelési rekordnak számító 16 053,9 GWh energiával a hazai bruttótermelés 51,3%-át adta. A biztonság terén szintén kimagasló év volt a tavalyi, a 17 jelentésköteles üzemi esemény egyike sem érte el az INES-skála egyes szintjét.

Hamvas István szavai szerint annak, hogy meghosszabbították 15 hónapra az üzemanyagciklust, komoly gazdasági hozadéka van, tavaly például 25%-kal kevesebb fűtőanyagkazettát kellett beszerezni, a kis és közepes aktivitású hulladék mennyisége 21%-kal csökkent. Ez a javulási arány éves szinten ennél alacsonyabb lesz, de így is évről évre a befektett közel egymilliárd forint háromszorosát, 3,2 milliárd forintos megtakarítást várnak. A vezérigazgató azt mondta, hogy a teljesítménynövelés is hasonló eredménnyel járt, évente a beruházási érték háromszorosát hozza. Hasonló nagyságrendű átalakításokra már nincs mód, de továbbra is keresik a lehetőségeket. A legújabb a turbinák átalakítása, teljesítményük megnövelése, ami közel harminc megawattal növeli az erőmű összkapacitását. Ez 90 ezer háztartás éves energiaellátását fedezi, hangsúlyozta Hamvas István. Hozzátette, hogy logikus, ha ilyen eredmények, mutatók mellett gondolkodnak azon, hogy minél tovább üzemben tartsák a paksi blokkokat. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a hármas blokk megkapta az engedélyt az üzemidő hosszabbításra tavaly, a 4. blokkra vonatkozó kérelmet pedig szintén 2016-ban benyújtották a nukleáris hatósághoz.

Szerző -
Pekárik Géza (j). Fotó: MVM Paksi Atomerőmű Zrt./Facebook
Pekárik Géza (j). Fotó: MVM Paksi Atomerőmű Zrt./Facebook

Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki a nemzetközi és hazai energetika és nukleáris technika területén végzett magas színvonalú szakmai és vezetői tevékenysége elismeréseként Pekárik Gézát, aki műszaki igazgatóként az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. meghatározó műszaki vezetője. Közel három évtizede, kezdő mérnökként került az erőműhöz. Először az üzemviteli területen, végigjárva a különböző beosztásokat, blokkügyeletesi jogosítványt szerzett, közben alaposan megismerve az atomerőmű technológiáját. Ezt a tudást felhasználva pályája következő jelentős állomása az úgynevezett Állapotorientált Kezelési Utasítások elkészítésében való részvétel volt a 2000-es évek elején. Ezután röviddel osztályvezetői megbízást kapott a rendszertechnikai osztályon, majd a műszaki főosztályt vezette, és immár egy évtizede műszaki igazgatóként az erőmű egyik közvetlen irányítója. Vezetésével olyan kiemelkedő feladatokat sikerült teljesíteni, mint az erőmű teljesítményének növelése, az 1. és 2. blokk üzemidő-hosszabbítása. Jelenleg a 3. és 4. blokk üzemidő-hosszabbításának, illetve a kampányhossz 12 hónapról 15 hónapra való növelésének előkészítésén dolgozik.

Dr. Katona Tamás. Fotó: Babai István/Paksi Hírnök
Dr. Katona Tamás. Fotó: Babai István/Paksi Hírnök

Szintén elismerésben részesült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója, dr. Katona Tamás János, aki több évtizedes eredményes kutatói, oktatói munkája elismeréséül a Magyar Érdemrend tiszti-keresztje kitüntetést vehette át. Katona Tamás János a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Gépészmérnöki Tanszékének egyetemi tanára.

Okleveles mérnök–hőfizikus diplomáját 1973-ban szerezte meg Moszkvában, onnan az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetbe került, ahol a termohidraulikával és a reaktor-zajdiagnosztikával összefüggő tudományterületeit kutatta. Ahogy 2011-ben, amikor a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Dél-Dunántúli

Regionális Innovációs Életműdíját átvette, elmondta lapunknak, erőteljes kutatói indíttatással került Paksra, a műszaki fejlesztésre, és saját bevallása szerint nem is vált igazán üzemi
emberré, azaz üzemeltetővé, karbantartóvá, mindig valahol az üzemeltetők és a
külvilági kutatók közötti mezsgyén maradt. Az atomerőműben számtalan stratégiai projektben vállalt kulcsszerepet.

Szerző -
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélyt adott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1-4. blokkjainál a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetésére, illetve ennek előzményeként egy új típusú, 4,7 százalékos átlagdúsítású üzemanyag-kazetta alkalmazására. A hatósági engedély birtokában megkezdődött az áttérés a 12-ről a 15 havonta történő üzemanyagcsere-ütemre – közölte az atomerőmű az MTI-vel kedden.

Szerző -
Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök
Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök

A többi egyetemhez hasonlóan a Pécsi Tudományegyetem feladata, hogy oktasson, kutasson. A pécsi intézmény emellett gyógyít is, valamint szolgálja azt a társadalmi közeget, amelyben működik. Az intézmény teljesíti ezt a küldetést, egyebek között azzal, hogy igyekszik az innováció motorjaként hozzájárulni a gazdaság fellendítéséhez – emelte ki dr. Zeller Gyula stratégiai és kapcsolati rektorhelyettes az egyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző Kara által szervezett paksi konferencián. Fehérvári Tamás, a megyei közgyűlés elnöke élve a lehetőséggel Tolna megyét mutatta be előrebocsátva, hogy kicsi, sok tekintetben nem az élbolyba tartozó megye, éppen ezért komoly erőket igyekeznek megmozgatni az imázs-, brandépítés érdekében. Fontos az az útkeresés, ami az oktatás, iparfejlesztés, térségfejlesztés terén zajlik, kezdte mondandóját Süli János polgármester. Beszélt arról, hogy az erőmű számára történő szakemberképzés is fontos. – Az a cél, hogy a régióban legyen egy erős felsőoktatási intézmény. Paks nem akar riválisa lenni ebben Szekszárdnak. A cél, hogy ne szigetek legyenek, hanem összehangolt fejlesztés – hangsúlyozta Süli János.

Szerző -
Extradosed híd. Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Extradosed híd. Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

Elkészítette és átadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) azt a tanulmányt, amelyre alapozva a kormány dönt majd arról, hogy pontosan hol és milyen híd épül majd Kalocsa és Paks között. Ahogyan azt már korábban is jelezték, az úgynevezett „extradosed” verzió megvalósítását javasolják. Ez a függesztett-feszített híd, amely átmenetet képez a gerendahíd és a ferdekábeles híd technológiája között. Ehhez hasonló az M43-as út Tisza-hídja, amit épülése idején a következőképpen jellemeztek: egy látszólag egyszerű gerendahíd, melyet több innovációs ötlettel tettek korszerűvé, egyedivé. Ezek közül a legfontosabb, hogy a szerkezet vonalából kiemelték a feszítő kábeleket, amelyek így hatékonyan segítik a karcsú híd teherbírását. További újítás a híd keresztmetszete. Az alsó és felső vasbeton lemezek között a terhelést trapéz gerinclemezek viselik. Ezzel a megoldással a szerkezet önsúlya jelentősen csökkent, miközben a hasznos teherbírás nem változott. A fentiek kedvezően befolyásolják a híd esztétikai megjelenését. Sitku László főmérnök, a KKK Híd Önálló Osztályának vezetője hozzáfűzte, hogy a leendő Kalocsa-Paks híd annyiban tér el ettől, hogy nem trapézlemezes lesz, hanem tiszta beton.

Szerző -
Az Országos Atomenergia Hivatal közmeghallgatása a C15 projekt kapcsán. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Az Országos Atomenergia Hivatal közmeghallgatása a C15 projekt kapcsán. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Habár azzal a céllal hirdetett közmeghallgatást az Országos Atomenergia Hivatal, hogy az érintettek, illetve az érdeklődők feltehessék kérdéseiket és kifejthessék álláspontjukat az atomerőművi blokkok üzemeltetési ciklusának meghosszabbításáról, egyetlen kérdés és egyetlen vélemény sem hangzott el a témában. A paksi városházán gyűltek össze az engedélyes – azaz a paksi atomerőmű – és az engedélyezésben érintett hatóság képviselői. A 15 hónapos üzemeltetési ciklusról Czibula Mihály kiemelt projektvezető adott tájékoztatást kiemelve, hogy magyar innováció eredménye az atomerőmű versenyképességét erősítő átalakítás. A 15 hónapos kampány bevezetésével öt év alatt blokkonként egy főjavítás megtakarítható, ez évente 12–40, átlagosan 25,88 nappal, vagyis közel 2 százalékkal növeli az erőmű rendelkezésre állását, ezáltal a megtermelt villamos energia mennyiségét. A csökkenő karbantartási munkavolumen miatt kevesebb lesz a kollektív dózis, csökken a radioaktív hulladék mennyisége, így az anyagi előnyök mellett – a C15 projekt másfél milliárd forintos befektetéssel évi négymilliárd forint többletbevételt jelent – a környezeti terhelés terén is pozitívumot jelent az átalakítás, illetve csökkenti a villamosenergia-import függőséget.

A ciklushosszabbítás összhangban van a nemzetközi tendenciákkal – fogalmazott Szepes Károly felügyeleti főosztályvezető-helyettes (OAH). Ahhoz, hogy az engedélyt a nukleáris hatóság az átálláshoz megadja, igazolni kell azt, hogy az átalakítás nem csökkenti az atomerőmű biztonságát. A kampány megnövelése az engedélyezés szempontjából 1-es kategóriába tartozik, azaz kiemelt fontosságú, akár új erőműépítésnél a telephely-, létesítési, valamint üzemeltetési engedély – vázolta lapunknak Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója. Azt mondta, ez azért van, mert a kampánynövelés komoly változásokkal jár: új üzemanyag kerül a reaktorokba, tovább lesz bent, mint korábban, át kell alakítani a karbantartási stratégiát, módosítani kell bizonyos üzemeltetési előírásokat, paramétereket. Az atomerőmű 30 ezer oldalas tanulmányban alapozta meg a 15 hónapos kampányra való átállást. A hatóságnak a törvény szerint hat hónap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára, amit indokolt esetben három hónappal meghosszabbíthatnak.

Szerző -
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Fenntartható fejlesztések megvalósításával kell megalapozni a térség jövőjét, olyan maradandó értékeket kell létrehozni, ami biztos megélhetést jelenthet a térségben élőknek az atomerőművi blokkok építése után is – erre hívta fel a figyelmet Süli János a Dél-Dunántúli Regionális Monitoring Albizottság paksi ülésén. A fejlesztésekhez forrás kell, amire igazán eredményesen a környékbeli települések szövetkezésével alapított gazdasági társaságok pályázhatnak – mondta el a tervekről Paks polgármestere.

Szerző -
Fotó: Vida Tünde
Fotó: Vida Tünde

A nukleáris energia és a tudomány egymástól elválaszthatatlan, az atomerőmű működésében, fejlesztésében a tudomány eredményei, innovációi hasznosulnak. Mindezek állnak a mögött, hogy paksi atomerőmű mint az „atomenergia alkalmazásának legnagyobb tudományos megrendelője” csatlakozott idén a Magyar Tudományos Akadémia által tizenegy esztendővel ezelőtt elindított Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozathoz. Az atomerőmű által kínált Tudománymaraton három helyszínen zajlott. Az érdeklődők a Karbantartó Gyakorló Központtal, a Tájékoztató és Látogatóközponttal ismerkedhettek és fizikai kísérleteket nézhettek meg az Atomenergetikai Múzeumban.

Szerző -
Fotó: Kövi Gergő
Fotó: Kövi Gergő

Jövő év nyarán fogadhatja az első látogatókat az Aktív Energia Egyesület bemutatóterme Pakson, az elkerülő út mellett. Az úgynevezett zéró energiaigényű ház a passzívház-technológiánál is korszerűbb építészeti és épületgépészeti megoldásokkal épül fel. Hármas tagolású lesz, az egyik épületrész alapanyaga vályog, a másiké üveg, mindez kiegészül egy szalmabála alapú, mozgatható többfunkciós „burkolattal”, ami télen hőszigetelést, nyáron árnyékolást biztosíthat, de fedett teraszként is megállja a helyét.