Atomerőmű

Szerző -
Az Energetikai Szakgimnázium és Kollégium. Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal
Az Energetikai Szakgimnázium és Kollégium. Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal

Mindent megtesznek azért, hogy az ESZI a jövőben is kimagasló színvonalú és hírű iskola maradhasson, tájékoztatta az Energetikai Szakgimnázium kollektíváját az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke. A PADOSZ szintén síkra száll a tantestület és az iskola érdekében.

Elmaradtak a béren kívüli juttatások, nem látja garantáltnak az Energetikai Szakgimnázium jövőjét a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ), ezért lépéseket tervez. Lőrincz László elnök szerdán munkavállalói fórumot hívott össze, s arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy a szakszervezet síkra száll a tantestület, az iskola érdekében. Az érdekképviseletnek negyven tagja van az ESZI százhúsz fős kollektívájából, de a teljes tagság az iskola dolgozói mögött áll, jelezte a tantestület megjelent tagjainak az elnök. Elmondta, hogy két hete folytattak tárgyalást a munkáltatót képviselő Szabó Béla igazgatóval, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a dolgozók nem kapnak béren kívüli juttatást, 13. havi fizetést. Ennél – mint hangsúlyozta – égetőbb probléma, hogy az év végén lejár a támogatói szerződés az alapító paksi atomerőmű és az iskolát fenntartó alapítvány között. Ahhoz, hogy megszűnjön a bizonytalanság, a tanév végéig, azaz június 15-ig meg kellene kötni egy újabb szerződést, mert különben a pedagógusok elvándorlása várható. Lőrincz László hangsúlyozta, hogy az atomerőműnek szándékában áll támogatni az intézményt, hiszen elemi érdeke, hogy továbbra is működjön, Paks I-nél a következő évtizedben ugyanis 800 nyugdíjba vonulót kell pótolni, Paks II működtetéséhez körülbelül ezer emberre lesz szükség. Arra is kitért, hogy a támogatói szerződés tudomásuk szerint kész, a Társadalmi Felelősségvállalási Tanács jóváhagyására várnak. Hogy ezt sürgessék, és a helyzetről tájékoztassák, levélben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amit Lázár János, Seszták Miklós és Süli János minisztereknek is megküldenek. A fórumon arról is szó esett, hogy az iskola gazdasági helyzetét tovább nehezíti, hogy a 2017/18-as tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés is hátrányosan érinti az intézményt.

Mittler István, az ESZI Intézményfenntartó Alapítvány kuratórium elnöke másnap, csütörtökön számolt be az iskola kollektívája előtt arról, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy az ESZI a jövőben is kimagasló színvonalú és hírű iskola maradhasson. Leszögezte: az eredeti kormányzati elképzelések ellenére maradhat alapítványi fenntartású az iskola. Idézte azt a tervezetet is, amely a szakmaszerkezetre vonatkozó kormányrendelet módosítására született. Ebben a kért létszámmal és szakmai összetétellel szerepel az iskola, tehát lesz állami normatíva az ötéves képzésre mind a hat szakmában. Az iskola fenntartásához szükséges alapítói támogatás ügyében is történt előrehaladás: nyolcéves támogatási szerződést készítettek elő közösen az alapító MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel. Ebben az eddigi összeg, évi 500 millió forint szerepel működésre, 50 millió pedig fejlesztésre. Mittler István azt mondta, bízik benne, hogy nagyon gyorsan, még a nyári szabadságok előtt megszületik az új kormányrendelet és rákerül az aláírás a támogatói szerződésre – legalább a 2018-as évre vonatkozóan –, így a cafetéria és a 13. havi fizetés folyósításának felfüggesztésére vonatkozó kuratóriumi döntést azonnal feloldják. Az elnök aláhúzta, céljuk, hogy hosszú távon garantálják a kiegyensúlyozott szakmai munkához szükséges feltételeket.

Szerző -
A fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülése Pakson. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök
A fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülése Pakson. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök

Pakson tartott ülést az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága Heringes Anita szocialista képviselő javaslatára, hogy tagjai megismerkedjenek a paksi atomerőmű működésével és felügyeletével. Hamvas István vezérigazgató részletes beszámolóját Volent Gábor biztonsági igazgató egészítette ki a szakterületére vonatkozó adatokkal. Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a hatósági kontrollról beszélt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője, dr. Farkas Gábor pedig egyebek mellett az energiastratégiába illeszkedő kapacitás-fenntartásról. Beszédes példát hozott arra, hogy csak megújuló forrásból nem lehetne pótolni a kieső nukleáris kapacitást, mert míg a két új paksi blokk 92 százalékos kihasználtsággal tud majd működni, addig ez a szélerőműveknél 23, a napnál 12 százalék.

Sok szó esett a szükséges szakembergárda biztosításáról, a speciális képzési struktúráról, ami garantálja, hogy kellő szakértelemmel működtessék az atomerőművet. – Stabil munkahely a paksi atomerőmű, nagyon alacsony a fluktuáció, a kollektíva elkötelezett, biztonságtudatos, jól képzett. Kulcskérdés lesz a megfelelő munkaerő garantálása akkor is, ha üzembe lép a paksi ötödik és hatodik blokk – fogalmazott Hamvas István, aki szerint racionális, ha ők végzik a szakemberképzést.

Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója azt mondta, a hatóság elvárása, hogy Paks I és Paks II is rendelkezzen a szükséges szakértői létszámmal. Kitért arra is, hogy a hatóság létszámát már megduplázták, de további negyven emberre van szükségük, hogy ellássák a megszaporodott feladatokat. Az utánpótlást nem könnyű biztosítani.

A bizottság paksi kihelyezett ülését kezdeményező Heringes Anita (MSZP) képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében szükség van a paksi Energetikai Szakgimnáziumra, ezért garantálni kell annak működését. Heringes Anita – mint elmondta – azért kezdeményezte a kihelyezett ülést, hogy a képviselők a saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy a Paksi Atomerőmű biztonságosan működik.

Sallai R. Benedek sugárvédelmi ruhában, maszkban érkezett a paksi kihelyezett ülésre. A bizottság LMP-s elnöke az ülés során sem rejtette véka alá ellenszenvét. Mint mondta, nem a dolgozók szakértelmét kérdőjelezi meg, hanem a technológia létjogosultságát.

Szerző -
A Caorso atomerőmű telephelyére is ellátogattak a TEIT tagtelepüléseinek polgármesterei olaszországi útjuk során. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök
A Caorso atomerőmű telephelyére is ellátogattak a TEIT tagtelepüléseinek polgármesterei olaszországi útjuk során. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök

Olaszországban gyarapította szakmai tapasztalatait a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás. Amíg hazánkban atomerőmű építés, addig Olaszországban leszerelés van napirenden, a látottak mégis sok hasznos információval szolgáltak a tagtelepülések vezetőinek.

Szerző -
Betelt az első kamra Bátaapátiban. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök
Betelt az első kamra Bátaapátiban. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök

Május 19-én, pénteken szállították le az utolsó vasbeton konténert a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló egyes kamrájába. A tárolót a körülbelül 340 millió éves Mórágyi Gránitformációban építették meg.

A tárolótérhez a lejtősaknákat robbantásos módszerrel alakították ki, a munkálatokat 2005-ben kezdték meg. A 3000 hordó befogadására alkalmas felszíni létesítményt 2008. október 6-án adták át. Az első vasbeton konténer 2012. december 5-én került végleges helyére. Honti Gabriella, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy átlagosan heti egy beszállítás történt az atomerőműből, leszállításra a föld alatti tárolótérbe pedig hetente kétszer. Mostanáig 537 konténerben 4833 hordó, kis és közepes aktivitású atomerőművi eredetű radioaktív hulladékot helyeztek el a kamrában. A hordókban elsősorban védőfelszereléseket, munkaruházatot, üzemterületen elszennyeződött eszközöket helyeztek el.

Az elmúlt közel 4,5 évben nem történt semmilyen, a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló esemény. – A tárolóban munkát végző személyzet kiemelkedő szakértelme, biztonságtudatos munkája, az alkalmazott technológia garantálja, hogy a jövőben is megtartható lesz a biztonság – húzta alá Honti Gabriella. A tároló működése során a kibocsátás és a környezeti monitoring egyaránt azt mutatja, hogy a tárolóból radioaktív anyag nem került a környezetbe.

A kommunikációs vezető hozzátette, hogy az I-K1 jelű kamra hossza a nyaktaggal 106 m, ebből a tároló rész 90 m. Eredetileg 519 vasbetonkonténer elhelyezését szolgálta volna, de az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok alapján az I-K1 kamrába végül 537 vasbeton konténert helyeztek el, természetesen hatósági hozzájárulással. Egy vasbeton konténer tartalmától függően kb. 13-15 tonna.

A második kamrában új koncepció szerint helyezik el a hulladékcsomagokat. A betonkonténereket kompakt hulladékcsomagok (KHCS) váltják le. Míg mostanáig egy vasbeton konténerbe 9 hordó került, és a hordók közti üres teret cementpéppel töltötték ki, addig a kompakt hulladékcsomag annyit tesz, hogy egy acél konténerben 4 hordót helyeznek el és a hordók közti üres teret folyékony radioaktív hulladékkal kevert cementpéppel töltik ki. A vasbeton konténer szerepét egy vasbeton medence veszi át, a tárolókamra falát és alapzatát vastagon kibetonozva egy medencét alakítanak ki. A vasbeton medence közel száz méter hosszú, 8 méter széles, 6,5 méter mélységű. A kompakt hulladékcsomagok már készen érkeznek az atomerőműből Bátaapátiba. Az új tárolási koncepcióval költségcsökkentés érhető el. Ez a számítások szerint 18 milliárd forint.

A második kamra bányászati kialakítása megtörtént, jelenleg a betonozási munkálatok folynak. A tervek szerint 2018-ban már megkezdődik a kompakt hulladékcsomagok betárolása.

Honti Gabriella hozzátette, hogy a föld alatti vágatrendszer teljes hossza közel 6 km, a lejtősaknák párhuzamosan vezetnek a föld alá, 1,7 km hosszan, 10% lejtéssel. A tároló legmélyebb pontja körülbelül 250 méterrel van a felszín alatt, ez éppen a Balti-tenger szintje. A kitermelt kőzet körülbelül 188.000 köbméter.

A tároló végleges befogadóképessége: a tervek szerint 40.000 m3, ez elegendő a jelenlegi 4 blokk teljes üzemidejére és a leszereléskor keletkező hulladék befogadására is.

Szerző -
A paksi atomerőmű. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
A paksi atomerőmű. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) közmeghallgatást tart június 7-én 16 órától a Paksi Polgármesteri Hivatal nagytermében, amelynek témája a Paksi Atomerőmű 4. blokk tervezett üzemidőn túli üzemeltetési engedélykérelme. További részletek a www.oah.hu, a hirdetmenyek.magyarorszag.hu és a www.paks.hu honlapon, illetve a Paksi Hírnök május 19-én megjelenő számában.

Szerző -
A leendő blokkok telephelye. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
A leendő blokkok telephelye. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Májusban-júniusban hozza nyilvánosságra az orosz fővállakozó az első, a Paks 2 beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési kiírásokat – jelentette be Valerij Zorja, az ASZE cégcsoport Európai Atomerőmű Építési Osztályának vezetője a Portfolio budapesti konferenciáján. Ahogy arról a Portfolio.hu beszámolt, az első körben írják ki a turbinák beszerzését szolgáló pályázatokat, de a nukleáris sziget berendezéseire is számos beszállítói tender kiírása várható. Az ütemterv tartása érdekében nyár végéig aláírjuk a szerződéseket – tette hozzá Valerij Zorja. Paks 2 hatalmas projekt lesz, nagyon sok beszállító vehet részt benne; az orosz fővállalkozó összességében mintegy 6000 tétel, berendezés beszerzésére ír ki tendert a Paks 2 projektben – tette hozzá az orosz szakember. – A közbeszerzési folyamat 22 nagyberendezés tendereztetésére, közbeszerzésére terjedhet ki – mondta.

Az idei évre tervezett közbeszerzésekről elmondta, egész Európára kiterjedően közzéteszik a felhívásokat. A pályázatok hivatalos nyelve az orosz lesz, de miután amerikai és európai cégek is nagy számban vesznek részt projektjeinkben, ez bizonyítja, hogy a nyelv nem lehet akadályt. Ez a piac nemzetközi – tette hozzá.

A Portfolio konferenciáján a Paks 2 projekt több potenciális nagy beszállítója is megszólalt és bemutatta, hogyan veszi ki a részét az energetikai nagyberuházásból. Michael Keroulle, a GE Steam Power Systems kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy a GE meg van győződve arról, hogy a kor kihívásainak megfelelő energiamixben meghatározó szerepe kell legyen az atomenergiának. Bár a megújulóké a jövő, ezek nem kiszámíthatóak, az alternatívák közül pedig atom az egyetlen, amely szén-dioxid-kibocsátásmentes. A kereskedelmi igazgató egy jelenleg Finnországban zajló másik projektből levezette, hogy várhatóan 25 ezer munkahelyet teremt majd a beruházás, írta meg a Portfolio.hu.

A Paks II beruházásnál 40 százalékos magyarországi beszállítói arányra törekszenek, a Roszatom is elkötelezett, hogy amennyire csak lehet, magyar vállalkozásokat vonjon be a munkába, de ezen dolgozni kell – erről már dr. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos beszélt a Portfolio keddi budapesti Clean Energy konferenciájának szünetében újságírók előtt.

Szerző -
Dr. Bálint József a TEIT elnöke (b), és Gáncs István a TEIT alelnöke (j). Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök
Dr. Bálint József a TEIT elnöke (b), és Gáncs István a TEIT alelnöke (j). Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök

Kisebb adminisztratív módosítást hajtott végre társasági szerződésén a kormányhivatal javaslatára Bátyán tartott ülésén a TEIT. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás személyi kérdésben is döntött: a pénzügyi bizottság élére új elnököt választott Dunaszentgyörgy polgármestere, Hencze Sándor személyében. A korábbi elnök Süli János volt, akit miniszteri kinevezése kapcsán köszöntöttek az ülésen. Dr. Bálint József elnök azt mondta, hogy a TEIT-re továbbra is számíthat és a TEIT is számít rá. Mint kifejtette, pozitív döntés, hogy hozzáértők kezébe került ez a kérdés. Megragadva az alkalmat, felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy nem halad a Paks-Kalocsa híd ügye, félő, hogy nem készül el időben. Süli János azt mondta, fontos, hogy az építési munkálatok idejére kész legyen, de – mint mondta – nemcsak ebben, hanem az Alföld és az M6-os összekötésében is szerepe lesz.

Szó esett az ülésen a TEIT küszöbön álló olaszországi tanulmányútjáról is. A tagtelepülések polgármesterei két leszerelés alatt álló atomerőműbe látogatnak el és tárgyalnak a radioaktív hulladék elhelyezésért felelős olasz cég vezetőivel.

Június 3-án rendezik meg a II. TEIT Napot. Ezúttal Kalocsán lesz a rendezvény, hiszen ezt az alkalmat ragadják meg, hogy megemlékezzenek arról, hogy a társulás huszonöt éve alakult. Lesz gyermekvetélkedő, több település készül kulturális műsorral, rendeznek főzőversenyt, illetve egy előadássorozatot, amely felöleli a TEIT és a vele kapcsolatban álló szervezetek munkáját, így a Paksi Atomerőmű, a Paks II. és az RHK Kft. képviselői is ott lesznek.

Dr. Bálint József elmondta lapunknak, hogy az atomerőművel 2018-ig szól a szerződésük, az RHK Kft-vel erre az évre, de a közeljövőben szeretnének az atomerőmű kapacitás fenntartásáért felelős társasággal is egyezségre jutni a lakosság széleskörű tájékoztatása, a térség beruházásra való felkészítése kapcsán.

A házigazda, Bátya polgármestere is szót kért az ülésen. Zsebics Ilona azt mondta, harmadik ciklusát tölti, ez idő alatt az erőmű közelsége, a TEIT tagság okán komoly fejlődésen esett át a község, sorra újítják útjait, intézményeit. Külön kiemelte a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Társulást, amelyen keresztül sok pályázati forrást nyertek el.

Szerző -
Süli János, a Paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatót tart az Igazságügyi Minisztériumban 2017. május 8-án. Mellette Mittler István, az MVM Paks II. Zrt kommunikációs igazgatója (b). MTI Fotó: Bruzák Noémi
Süli János, a Paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatót tart az Igazságügyi Minisztériumban 2017. május 8-án. Mellette Mittler István, az MVM Paks II. Zrt kommunikációs igazgatója (b). MTI Fotó: Bruzák Noémi

– Rendelkezésre fog állni a szükséges apparátus és forrás a hatékony munkához – vázolta Süli János, aki hétfőn tartotta első miniszteri sajtótájékoztatóját Budapesten. A Paks II. projekthez tartozó feladatkör teljes terjedelmében hozzá kerül, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csupán a Brüsszellel való kapcsolattartást végzi majd. Süli János azt mondta, első dolga lesz a „leltárkészítés”, azaz felméri, hogy hol tartanak az előkészületek, s erről jelentést készítenek a kormány számára. A miniszter annak ellenére, hogy a brüsszeli döntésekre várva 16 hónapig szinte „helyben járt” a projekt, bizakodó a határidők betartása tekintetében.

Azt is bejelentette, hogy az előkészítő szakaszt irányító dr. Aszódi Attila kormánybiztos szakértelmére továbbiakban is számít, a professzor államtitkári minőségben segíti majd a munkát.

A később felállítandó apparátusnak igen sokrétű lesz a feladata. Süli János lett ugyanis a koordinátora, szakmai irányítója a blokkok tervezéséről, beszerzéséről, kivitelezéséről, valamint az üzemeltetési és karbantartási támogatásáról, illetve a nukleárisfűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló megállapodások végrehajtásának. Fontosnak nevezte a tárca nélküli miniszter a magyar cégek felkészítésének elősegítését akár egy támogatói rendszer kidolgozásával, hogy megfelelő beszállítói lehessenek majd az orosz kivitelezőnek. Mint kifejtette, az orosz beszállító felel az alvállalkozókért, ő is fogja kiválasztani azokat, ők abban kívánnak segíteni, hogy megfelelő tapasztalattal, minősítéssel esélyessé váljanak a részvétellel. Mindez azért fontos, mert szerződésben 40 százalékos hazai részarányt tesz lehetővé. Az pedig uniós követelmény, hogy a beszerzések 55 százaléka EU-s tender útján történjen. A főberendezéseket várhatóan nem, de például a turbinaszigetet meg fogják versenyeztetni, több nyugat-európai cég részvétele várható.
Süli János kitért arra is, hogy szintén brüsszeli elvárásoknak eleget téve gazdaságilag függetlennek kell lennie a két erőműnek, de a munkaerő biztosítása terén elengedhetetlen az együttműködés. Megfelelő jövőképet kell garantálni a Paks I. dolgozóinak is, szögezte le. Mint kifejtette, előnyös, ha már a létesítés idején bekapcsolódnak az erőmű majdani munkatársai. Munkaszervezéssel az is megoldható, hogy a karbantartói és műszaki személyzet jelenlegi munkájával párhuzamosan a Paks II-nél is feladatot vállaljon.

A miniszter kitért arra, hogy a 2021-22 körüli csúcsidőszakban 8-10 ezer ember dolgozik majd a beruházáson. Mint mondta, Paks az autópályán Budapestről, Pécsről, Kecskemétről, Székesfehérvárról is elég jól elérhető, s ha a híd megépül Kalocsáról is.

Süli János leszögezte: az atomenergia és a megújuló nem egymás konkurenciái. Beszélt arról, hogy a jelenleg érvényben lévő energiastratégiának megfelelően vannak törekvések a megújuló energia hasznosítására. Mint mondta, a városunkban mintaprojektként megvalósuló elektromos mobilitás szerinte jó eszköz arra, hogy megoldják a villamosenergia-felhasználás és megújuló energiaforrások rendelkezésre állásának ingadozását.

Újságírói felvetésre beszélt arról Süli János, hogy szerinte akkor sem állítják le a paksi beruházást, ha a 2018-as választáson a mostani ellenzék nyer, mert nincs más megoldás Magyarország energiaellátására. Emlékeztetett rá, hogy 2009-ben négypárti konszenzus volt a parlamentben ebben a kérdésben. Arra a kérdésre, hogy szükségszerűnek tartana-e népszavazást a paksi bővítésről, azt mondta, ez szakmai kérdés, amelyről ráadásul már politikai döntés született. Kitért arra, hogy a térségben élőknek számos lehetősége adódott a véleménynyilvánításra, kérdések felvetésére. A befogadó térség támogatja a beruházást.
A finanszírozást firtató kérdésre dr. Aszódi Attila kifejtette, hogy az államközi finanszírozási szerződés szerint Magyarországnak bármikor joga van az előtörlesztésre további díjak és kamatok nélkül. Az államtitkár azt mondta, az orosz hitelkeretet megnyitották, ebből hamarosan megtörténhetnek az első kifizetések az orosz fővállalkozónak.

Szerző -
A Teller Ede verseny résztvevői. Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök
A Teller Ede verseny résztvevői. Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök

A kalocsai Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola és Gimnázium csapata, Baranyi Bálint, Bukor Levente és Körmendy Márton nyerte az idei Teller Ede vetélkedőt, amelyet a tavalyi esztendő után ismét az Atomenergetikai Múzeum rendezett. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) településein működő általános iskolák hetedik-nyolcadik osztályosait megszólító verseny fizikai ismeretekre és a múzeum kiállításának anyagára egyaránt épít. Az intézmény edukációs programjába jól illeszkedik a fizikaverseny, amely kiegészíti a tanév teljes időszakában zajló kihelyezett fizikaórákat, valamint hangsúlyt helyezett a múzeum új, Leonardo da Vinci műszaki munkásságát bemutató időszaki kiállítására is.

A környék tanintézményéből érkezett csapatok először az előzetesen elkészített prezentációjukat mutatták be Magyar fizikusok az atomenergetikában címmel. Kiemelt szándéka volt ezzel a múzeumnak, hogy a csapatok saját kutatásaik és ismereteik alapján tegyenek megállapításokat a témában. A mechanikai és hőtani témájú, valamint elektromosságtannal és atomfizikával kapcsolatos számítási feladatok után a fizika tantárgyhoz kapcsolható teszteket kellett megoldaniuk a diákoknak, amelyek jelenségek magyarázatára irányultak, de kitértek a múzeumi fizikaórán látottakra is. A diákok az egyszerű gépek működése témakörében is oldottak meg feladatokat.

A hét csapattal lezajlott vetélkedő zárásaként Härtlein Károly fizikatanár, a BME tanszéki mérnöke tartott kísérletekkel tarkított előadást, amelynek kapcsán újra tapasztalhatták a versenyző diákok, hogy a fizika az élet minden területén jelen van.

A győztes kalocsai csapat mögött a Paksi Deák Ferenc Általános Iskola csapata végzett a vetélkedőn, a dobogó harmadik fokára pedig a Paksi Vak Bottyán Gimnázium formációja állhatott fel.

Az Atomenergetikai Múzeum a természettudományokkal összefüggő, élményközpontú ismeretátadást kiemelten kezeli, ennek jegyében állította össze múzeumpedagógiai programját is. A vetélkedő mindemellett a tehetséges diákok eredményeinek elismerésére is jó lehetőséget biztosít.

Szerző -
A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma Pakson ülésezett. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök archív
A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma Pakson ülésezett. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök archív

Lezárta a 2016-os esztendőt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány: Pakson tartott nyilvános ülésén a kuratórium megtárgyalta és elfogadta a számviteli beszámolót és közhasznúsági jelentést. Emellett áttekintették a 2017 márciusi ülés óta elvégzett feladatokat, áll az alapítvány sajtóközleményében.

Szerző -
Az Igazgatósági Nívódíj kitüntetettjei 2017-ben. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök
Az Igazgatósági Nívódíj kitüntetettjei 2017-ben. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök

Hagyományosan a május 1-jei rendezvényen adják át az atomerőmű Igazgatósági Nívódíját. Idén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 38 dolgozója kapta meg a rangos elismerést: Angyal Miklós, Baksai Zoltán, Bérces Béla, Berkes Ferenc Gábor, Bese Dénes Sándor, Bodó Gyula, Csikósné Erdős Judit, Csuha Sándor László, Farkas Tibor, Fenes László, Fodor Zoltán, Gaug László, Gergely József, Iványi Krisztina, Jantner János, Kapás Zoltán, Kertai Pál, Kiss Gábor, Kónya-Karaszi Szilvia Katalin, Kovács Tibor, Kurucz András Csaba, Lacza Zoltán, Lengyel György, Mátyási László, Menyhei Zsolt, Molnár Roberta, Nagy Csaba, Németh András, Oláh Mária, Parkó Tamás, Plézer Zsolt, Poczik István, Ságh Ildikó, Seres Zoltán, Stolczenbachné Nagy Krisztina, Tárnok László Zoltán, Tell Ferenc és Végh Gábor József.

A majálisra nem csak a munkatársakat várták, hanem Paks és környéke lakosságát is. A programkínálatban szerepelt főzőverseny, sport, színpadi műsor helyi táncegyüttesekkel, fellépett a Roger Schilling Fúvószenekar is, valamint koncertet adott Bereczki Zoltán. A gyerekeket többek között bagjump, eurobungee, trambulin, big ball, mászófal, óriáscsúszdás-légvár és csocsó várta, valamint volt arcfestés, csillámtetoválás és kézműves foglalkozások.

Szerző -
Aszódi Attila. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Aszódi Attila. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt a paksi atomerőmű két új blokkja – tájékoztatta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos szerdán az MTI-t.

Mint írják, a kormánybiztos az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülése után felidézte: a 2016 szeptemberében kiadott első fokú engedélyt két zöld szervezet megtámadta. A másodfokú környezetvédelmi hatóság, a Pest megyei kormányhivatal megvizsgálta az első fokú engedélyben foglaltakat, illetve a kiadásához vezető eljárást, és helybenhagyta a dokumentumot – közölte Aszódi Attila. A másodfokú döntés szerint az első fokú hatóság szakszerűen járt el, megalapozottan adta ki az első fokú engedélyt – jelezte. A kormánybiztos hangsúlyozta: a környezetvédelmi engedély így jogerős és végrehajtható, áll az MTI hírében.

A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub szerdán bejelentette, hogy bíróságon támadják meg a Paks II beruházás környezetvédelmi engedélyét, mivel a környezetvédelmi eljárás korábbi fázisaiban megfogalmazott kritikákra ezúttal – a Pest Megyei Kormányhivatal határozatában – sem érkezett érdemi válasz.

Aszódi Attila emlékeztetett, mivel márciusban a telephelyengedélyt is megkapta a Paks II projekt, lehetőség van arra, hogy megkezdődjön a létesítési engedélykérelem összeállítása – mondta. Hozzátette, hogy ez lesz a legnagyobb, legbonyolultabb, és talán a legfontosabb engedély az egész folyamatban, olvasható az MTI hírében.

Szerző -
Vincze Árpád az Országos Atomenergia Hivatal osztályvezetője. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök
Vincze Árpád az Országos Atomenergia Hivatal osztályvezetője. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2017 júniusában átfogó nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot (Convex-3) tart, amelynek Magyarország ad otthont. A cél egy atomerőműben bekövetkező súlyos, több országot érintő, globális hatású nukleáris baleset kezelésének gyakorlása. Mint ilyen, komoly előkészítést igényel, ezért a feladatok koordinálására bizottságot hoztak létre. A Convex-3 gyakorlatot júniusban tartják. A feltételezett baleset helyszíne Paks.

Szerző -
A paksi atomerőmű. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
A paksi atomerőmű. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Kevesebb mint egymilliárdos befektetéssel évi 3,2 milliárd forint pluszbevételt hoz, de nem ez a C15 projekt legfőbb és főként nem egyetlen előnye. A paksi atomerőműnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium díjával jutalmazott innovációja ráadásul nem áll egyedül, korábban a teljesítménynövelésért kapott a társaság innovációs nagydíjat, de kaphatna akár minden évben, mert – mint a hétfői sajtóbeszélgetésen kiderült – az újításra, a fejlesztésre való törekvés meghatározó az atomerőműben. Erről Czibula Mihály, a C15 kiemelt projektvezetője és dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató beszélt.

Czibula Mihály elsőként nem gazdasági adatokról, műszaki paraméterekről ejtett szót, hanem arról a hitről, elköteleződésről, hovatartozásról és örökségápolásról, ami az erőmű kollektíváját jellemzi. – A külső szemlélő úgy tekint az erőműre, mint egy áramtermelő egységre, de e dolgozóknak ez sokkal több, és sokkal nagyobb felelősségérzettel vagyunk ez iránt a technológia iránt, mint azt bárki gondolja – szögezte le. Majd részletesen beszélt arról, hogy már az első blokk építésével egy időben elkezdődött az atomerőmű modernizációja, ami azóta is folyamatosan tart. Állandó követelmény a biztonság folyamatos növelése, a fenntartható fejlődés garantálása. Mivel a fejlődési igény folyamatos, létkérdés az innovációk megvalósítása, az erre való képességek kiépítése, fenntartása, a munkavállalói tudás aktivizálása, amihez egyebek között elengedhetetlen a fluktuáció minimalizálása, az átlátható motivációs rendszer. Czibula Mihály azt mondta, az atomerőmű stratégiájának négy alappillére, a biztonság, a környezetvédelem, a gazdaságosság és a társadalmi elfogadottság. Az innováció mind a négy területen tud hozzáadott értéket teremteni. A kihívásokra – mint mondta – a válaszokat saját erőforrásokkal kell megadni, ezért az innovációk megvalósítása létkérdés.

– Nagyon erős az elkötelezettség, folyamatos a tanulás – erősítette meg dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató is, aki az innovációval kapcsolatban elhangzottakat olyan alapvető információkkal egészítette ki, amelyek a tévhitek eloszlatását célozzák. Azt kérte a sajtó munkatársaitól, hogy korrekt információkat közöljenek. Mint mondta, rengeteg támadás éri a nukleáris energiát, ami a jelenlegi helyzet szerint megkerülhetetlen Magyarországon. A villamosenergia-igény várhatóan nőni fog, sok kapacitás kiesik és – még ha az elektromobilitással nem is számolunk – komoly hiánnyal kell számolni, szükség van új energiatermelő kapacitásra. Biztonságosnak, fenntarthatónak kell lenni, fontos a gazdaságosság. – Ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük, az atomenergia nem megkérdőjelezhető – hangsúlyozta.

Szerző -
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kiadta a Paks II. projekt telephelyengedélyét csütörtökön – tájékoztatta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az MTI-t. Aszódi Attila rendkívül fontos mérföldkőnek nevezte az engedély kiadását. A paksi telephely alkalmas arra, hogy ott az új blokkokat felépítsék. Adott minden olyan paraméter, amelynek alapján a blokkok műszaki terveit el lehet készíteni – közölte.

A kormánybiztos felidézte, hogy március elején az Európai Bizottság jóváhagyta a projektet, megkapták a teljes szabad jelzést Brüsszelből. Most egy hazai zöld jelzés is megérkezett – fogalmazott. Aszódi Attila bízik abban, hogy rövid időn belül a másodfokú környezetvédelmi engedély is megszületik, mert ez fontos előfeltétel.

Az eljárásnak a végéhez kell közelednie, mert a másodfokú hatósági döntés határideje hamarosan lejár, és a hatóságnak minden adat a kezében van ahhoz, hogy a másodfokú engedélyt kiadja – jelezte.
Elmondta azt is, hogy ezután kell elkészíteni azokat az engedélyezési terveket, amelyek alapján a létesítési engedélyt az OAH kiadhatja.

A kormánybiztos szerint az előkészítő építkezési feladatok akár már 2018-ban elindulhatnak, mert számos olyan kiszolgáló infrastruktúra kell a telephelyen, amelyekhez a szükséges engedélyek rendelkezésre állhatnak.

Szerző -
Horváth Kálmán és dr. Aszódi Attila. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Horváth Kálmán és dr. Aszódi Attila. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Horváth Kálmán kormánymegbízott meghívására a Tolna Megyei Védelmi Bizottságnak tartott tájékoztatót a Paks II. projekt állásáról dr. Aszódi Attila kormánybiztos. Elmondta, hogy rövid időn belül meg kell érkeznie a telephelyengedélynek és a környezetvédelmi eljárás másodfokú döntésének a határideje is lejár rövidesen. Kitért a brüsszeli döntés kapcsán arra, hogy hat kérdésben folytattak részletes egyeztetést, de mindegyikben megkapták az Európai Bizottság jóváhagyását.

A tervezett beruházás kapcsán azt mondta: érdemi különbség és a védelmi bizottság munkája szempontjából a legfontosabb, hogy az új blokkok 3+ generációsak lesznek dupla falú, hermetikus védőépülettel – egy nagyon robusztus vasbeton épületszerkezet, aminek a benne lévő aktív és passzív biztonsági rendszerekkel együtt garantálja, hogy nagy mennyiségű radioaktív anyag ne tudjon kijutni a környezetbe még komplex üzemzavar esetén sem.

– Az erőmű 800 méteres körén kívül nem lehet szükség sem sürgős, sem kései óvintézkedésekre, ez a katasztrófavédelem munkáját jelentősen leegyszerűsíti – hangsúlyozta Aszódi Attila hozzátéve, hogy a potenciális balesetek potenciális hatásai jóval kisebbek ennél a blokktípusnál, mint a második generációs blokkok esetében.

A kormánybiztos arról is szólt, hogy rövidesen megszülethet a telephelyengedély, és várják a környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos másodfokú döntést is.

Dr. Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy a régió, amelynek be kell fogadni ezt a létesítményt, nagyon befogadó. Ez jó bázis arra, hogy az új blokkok felépüljenek. – Tolna megye és a magyar villamosenergia-rendszer szíve jelenleg Paks, és az marad egészen biztosan az évszázad végéig. Ezt a régióban élők tudják és el is ismerik – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Szerző -
Fotó: Paksi Hírnök archív
Fotó: Paksi Hírnök archív

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. évi Innovációs Díjában részesült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetéséért. A díjat Hamvas István vezérigazgató vette át szerdán, a Parlamentben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. évi Innovációs Díjával jutalmazott új üzemanyagciklus eredményeként az atomerőmű évente átlagosan 26 nappal több időt tölt üzemben. Ennek köszönhetően az erőmű 2016-ban 16054 GWh-s termelési rekordot ért el, a 3. blokk pedig a VVER-440 típusú blokkok közül a világon elsőként 100%-os kihasználtsággal üzemelt. Mindeközben az atomerőmű dolgozóit érő radioaktív sugárzás jelentősen csökkent. Az innováció éves szintű pénzügyi eredményhatása 3 milliárd forint.

A XXV. Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra az elmúlt évekhez képest kiemelkedően nagyszámú, összesen 38 pályamű érkezett be, amelyek közül a bírálóbizottság 32 innovációt ismert el sikeres, 2016-ban megvalósult teljesítményként. Ezek révén a megvalósító vállalkozások tavaly összesen több mint 21 milliárd Ft többletárbevételt értek el és közel 400 új munkahelyet hoztak létre. A megtakarítások, az árcsökkentő hatás, a környezeti terhelés csökkentése stb. nyomán további több 10 milliárd forint társadalmi haszon keletkezett.

Az atomerőműnek nem ez az első elismerése ezen a téren, a „Teljesítménynövelés a Paksi Atomerőmű blokkjain” elnevezésű projektért megkapta a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíjat.

Szerző -
Lőrincz László. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Lőrincz László. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Ahogy korábban megírtuk, elmarad a tüntetés pénteken a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előtt, hosszas tárgyalássorozat eredményeként megszületett a bérmegállapodás az MVM Csoportnál. Az Érdekegyeztető és Konzultációs Fórum keddi rendkívüli ülésén dr. Fónagy János államtitkár személyes közreműködésével a munkáltató a korábbi három évre szóló 17%-os javaslatát 10%-kal megemelte. A szakszervezeti oldal a megállapodást parafálta és az MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség szövetségi tanácsa lemondta a március 31-ére tervezett demonstrációt, amit azért hirdettek meg, mert az MVM Csoportnál dolgozók számára nem biztosították a kormányzat által megígért három évre szóló, 30%-os emelést jelentő bérmegállapodást.

Lőrincz László, a PADOSZ elnöke azt mondta, hogy ezt követően helyi szinten folytatódnak az egyeztetések a most megszabott főirányok alapján. A PADOSZ-nak például öt társaságnál kell lefolytatniuk egyeztetéseket, ráadásul az idén jelentős bérszerkezet-átalakítás zajlott a cégcsoportnál. A szakszervezeti vezető kérdésünkre elmondta, hogy a Parlamentben elhangzott 4-6-szorossal szemben 2,61-szorosa az atomerőműves átlagbér az országosnak.

– Idézve az államtitkár urat: a termelőegységek, erőművek előnyben vannak e téren a más szektorban dolgozókkal szemben, mert szerepük, feladatuk kiemelkedő a gazdaság szempontjából – húzta alá. Mint kérdésünkre elmondta, az eredményt annak tudja be, hogy a kormányzat újragondolta a vállalatcsoport helyzetét, és megengedte, hogy elmenjen a teljesítőképessége határáig, illetve azt, hogy a tárgyalások idején az érdekképviseletek a munkavállalók nagyfokú támogatását élvezve komoly lépéseket helyeztek kilátásba. Ilyen a péntekre tervezett demonstráció mellett a figyelmeztető sztrájk, illetve a termeléscsökkentés, amelyekről el is kezdték az előzetes egyeztetést, de kellő kompromisszumot mutatott mindkét fél és megszületett az egyezség.

Szerző -
A paksi atomerőmű. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
A paksi atomerőmű. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Korábbi ajánlatát 10%-kal megemelte, így 27%-os béremelést ajánlott az MVM Csoport a szakszervezeteknek, amit azok elfogadtak, írta meg az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének honlapja. A szakszervezet március 31-re demonstrációt szervezett, ami így értelmét vesztette és elmarad.

A 27%-os béremelés három év alatt valósul meg, évi 10, 9 és 8%-kal növelik majd az MVM Csoportnál dolgozók bérét.

Szerző -
Dunapatajon ülésezett a JETA. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Dunapatajon ülésezett a JETA. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

A beérkezett pályázatok zömét támogatja a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány, a kuratórium Dunapatajon tartott ülésén közel egymilliárd forintos keret sorsáról döntött. A pályázatok zöme megfelelt az előírásoknak, befogadták és egy e célból kialakított pontrendszer alapján elbírálták. A visszautasított igények kapcsán több fellebbezés is érkezett, de ezeket egy-két kivételtől eltekintve nem tudta elfogadni a kuratórium, mert – mint dr. Kovács Antal elnök is hangsúlyozta – komoly kormányzati forrás érkezett az alapítványhoz, annak sorsáról nem dönthet a jóindulat, muszáj ragaszkodni a pályázati kiíráshoz. Kováts Balázs szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy legtöbb probléma értelmezési hibából adódott, ami konzultációval elkerülhető lett volna. Az érintett önkormányzatok figyelmébe ajánlotta az alapítvány munkaszervezetét, amelynek munkatársai segítenek a pályázatok sikere érdekében. Összességében egyébként – tette hozzá – egyre jobb a pályázatok minősége. A keret a 136 benyújtott igény közül 101 támogatását tette lehetővé. A bírálatnál fontos szempont volt, hogy olyan fejlesztéseket segítsen az alapítvány, amelyek előmozdítják a térség felkészítését a küszöbön álló nagyberuházásra, a két új erőművi blokk létesítésére. Külön ablakot nyitottak az ehhez kapcsolódó fejlesztési koncepciók, tervek elkészítésére. Idén először közösségi rendezvények szervezéséhez, feltételeinek biztosításához is lehetett pályázati forrást igényelni. Ezek mellett a már „szokásos” infrastrukturális fejlesztések, intézményfelújítások, energetikai korszerűsítések vitték a prímet.

Paks két sikeres pályázatot tudhat magáénak, az egyik egy tematikus játszótér kialakítását segíti elő a Báthory utcában, a másik a föld alatti közművek feltérképezését segítő berendezés beszerzését. De nyertek a környékbeli, járásbeli települések is. A teljesség igénye nélkül: Pálfa a polgármesteri hivatal fűtéskorszerűsítésére, konyhafelújításra, a Sió-Rock Fesztiválra, Sárszentlőrinc óvodaépület és orvosi rendelő korszerűsítésére. Gerjen vendégház kialakítására, művelődési ház korszerűsítésre, lovasnapok szervezésére, Györköny háromlakásos bérlakás, Dunaföldvár szálláshely kialakítására, a dunaföldvári lakodalmas közösségi műsor elkészítésre, Madocsa ifjúsági ház kialakítására.

A forrást dr. Kovács Antal tájékoztatása szerint a Miniszterelnökség biztosította, és ígéret van rá, hogy a jövőben is fogja. A kuratórium elnöke azt mondta, az alapítvány elődje négy éven át, a Jövőnk Energiája hat éve végzi ezt a tevékenységet és, ha folytatni tudja a térség támogatását, „markáns nyomot hagy” az erőmű térségében.

Az alapítvány kuratóriumának döntése nyomán 980 millió forint jut ezúton a térség fejlesztésére. A 2017-es kommunikációs terv elfogadásával a szervezet arról is gondoskodott, hogy erről a térségben élők is értesüljenek. A Duna mindkét oldalán – mivel itt fekszenek az érintett települések is – saját kiadványok, valamint a helyi média útján adnak tájékoztatást az alapítvány térségfejlesztő munkájáról.