Egy percig sem gondolkodott, azonnal igent mondott Süli János miniszter felkérésére Becskeházi Attila, aki az úgy nevezett kerítésen kívüli feladatokért felel a Paks II. beruházás kapcsán. Tíz éve tanácsadóként vesz részt az atomerőművel kapcsolatos feladatokban. Ez adott alapot a felkéréshez és a vállaláshoz, illetve az, hogy különböző egyetemeken tanított – az utóbbi 10-15 évben projektmenedzsmentet –, kutatásokban vett részt, vállalkozás- és területfejlesztéssel foglalkozott nemcsak itthon, külföldön. Legutóbb a Budapesti Műszaki Egyetemen az innovációs ügyeket, tudásvagyon hasznosítást vezette, ahol olyan innovációs projektekkel foglalkoztak, amelyek nagy hozzáadott értékkel bírnak, piacra vihetők, nemzetközileg is értékesíthetők.
A feladat, amelyért államtitkárként felel, három nagy témakört ölel fel. A lokalizációs területként nevesített feladatkör lényege, hogy minél több magyar alvállalkozót vonjanak be, segítsék a felkészüléseket. A cél a negyven százalékos magyar beszállítói arány, ami rendkívül nagy jelentőséggel bír lévén, hogy ez egy 12,5 milliárd eurós beruházás. A magyar beszállítók az utóbbi évtizedekben ilyen nagyléptékű munkában nem vettek részt, ezért komoly kihívás a felkészítsük. Ez a munka már idén ősszel megkezdődik a kamarák, vállalkozói érdekképviseleti szervek egyéb szövetségek, egyetemek bevonásával.
A cél egy olyan képzési program kialakítása, amely minden vállalkozó és munkavállaló részére elérhető lesz, aki szeretne ehhez a projekthez kapcsolódni. – Az államtitkárság egy csoportja a Paksi Ipari Parkban dolgozik dr. Sztruhár Sándor vezetése alatt, őt közvetlenül lehet keresni ebben az ügyben – mondta az államtitkár. Hozzátette, az orosz partner kötelezettsége, hogy 55 százalékban nyílt európai közbeszerzésen válasszon kivitelezőt, az ezen való részvételre azonban fel kell készülni.
A második nagy terület a térségfejlesztés, infrastruktúra kiépítése, lakhatás, ellátás megszervezése. – Most úgy látjuk, hogy a legsürgetőbb a közlekedésinfrastruktúra fejlesztése, ennek a beruházás kezdetéig meg kell valósulni – fogalmazott Becskeházi Attila. Azt mondta, hogy a megvalósítás a tervezéssel már el is kezdődött. A következő két évben meg kell épülni a Paksot Németkérrel, Nagydoroggal összekötő utaknak, a Paks-Madocsa-Bölcske-Dunaföldvár útnak. Ebbe a feladatkörbe tartozik a Paks-Kalocsa híd és a Duna túl oldalán azok az utak, amelyek közvetlenül a folyó mentén fekvő településeket kötik össze.
Kulcskérdés a lakhatás, mert ha az ideérkező több ezer munkavállalót nem sikerül elhelyezni, az késleltetheti a projektet. Tehát új lakásokat kell építeni, ezek egy részét Pakson, hiszen a beruházás helyszínének távolsága sem elhanyagolható. Élelmezni kell, egészségügyi, kulturális szolgáltatást kell nyújtani az érkezőknek, meg kell oldani a nyelvi problémákat. 3500 orosz munkásra számítanak, de más nációk is érkeznek. A nyelvi probléma már most jelentkezik, az orosz partner már Paksra érkezett vezető munkatársai számára nehézséget okoz például az orvosi ellátás igénybe vétele.
–Több száz mérnökre, nukleáris-, villamos- és gépészmérnökre lesz szükség az üzemeltetés során, ezeknek a szakembereknek lassan az iskolapadban kell ülni, illetve lassan végezniük is kell, mert a felsőfokú végzettség mellett gyakorlatra is szert kell tenniük – húzta aláz az államtitkár az oktatás, képzés témakörére térve. Az orosz partner már most igényelne évente 25-30 olyan mérnököt, akiket saját létesítményeiben gyakornokként foglalkoztatna, hogy részt vehessenek a beruházásnak az előkészítésében.
A felsőfokú képzést, amelyet elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemre alapozzák, valamilyen formában szeretnék újra elhozni Paksra is, hiszen itt kiváló infrastruktúra áll rendelkezésre, a középfokú oktatás terén pedig egyértelműen az itteni nagyon jó hagyományokra építenek.
-Ez rendkívül nagy feladat, nem túlzok, ha azt mondom, hogy az évszázad beruházása. A munka elején tartunk. Engem külföldön ért a kinevezés, pénteken hajnalban értem haza repülővel, de két óra múlva már itt voltam Pakson, mert nagyon fontos az, hogy az itt élők minél könnyebben tudják majd átvészelni, kezelni a beruházással járó helyzetet. Ez egy nagyon jelentős projekt, nagyon komoly feladatok várnak a végrehajtóira, nagyon nagy lehetőséget jelent az itt élő vállalkozók számára, és reményeink illetve terveink szerint nagymértékben javul az itt élők gazdasági helyzete a beruházással kapcsolatosan – összegezte Becskeházi Attila.
Arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt tíz évben nagyon sok jó előkészítő anyag született arról, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a kerítésen kívül, ezek hogyan kapcsolódnak a központi beruházáshoz és hogyan lehet ezeket ütemezni. A tanulmányokat frissítik, pontosítják, összegzik, ez alapján készítik el az ütemtervet és a finanszírozási tervet. – Az a mandátumunk, hogy a kerítésen kívüli feladatokhoz is megkapjuk a kormány támogatását, a szükséges kormányzati forrásokat, de rendelkezésre állnak még európai uniós támogatások, ezeket most egyeztetjük az irányító hatóságokkal – vázolta az államtitkár.
– Azt szeretnénk, ha a beruházás terheit elviselő Pakson és az annak környezetében élők életminősége javuljon. Szeretnénk minél több Paks várost és a térséget érintő innovatív projektet megvalósítani – tette hozzá utalva egyebek mellett arra, hogy a munkásokat elektromos buszokkal szeretnék szállítani, a lakásokat, vállalkozói telephelyeket megújuló energiaforrásokkal szeretnék ellátni.
