P+

Szerző -

A zene áll a középpontban a TelePaks Paletta című kulturális magazinjának legújabb adásában. A műsorban a 2011-ben alakult bölcskei Junior Band-et ismerhetik meg a nézők.  Az induláskor három tagból álló zenekarból mára már népesebb együttes verbuválódott, amely az első fellépés óta töretlen népszerűségnek örvend. Különlegessége nem csak a tagok zenei tudásában, hanem abban is rejlik, hogy a társaság átlagéletkora mindössze 14 év.

Szerző -

Áldott gyermekkorom című kötetéről és köztisztviselői munkájáról is beszélgetett Sas Erzsébettel Gyulai István, a TelePaks Paletta című kulturális magazinjának szerkesztője a műsor októberi záróadásában. Az író-újságíróval az országos könyvtári napok rendezvénysorozat egyik állomásán találkozhattak a paksiak. A Szekszárdon harminc évig anyakönyvvezetőként is dolgozó szerző igen termékeny, több kötete jelent már meg a Szekszárdi Vasárnap hasábjairól híres Kávéházi randevúk sorozat írásaiból, legújabb, még készülő kiadványában pedig kedves történeteket is elmesél a hívatása alatt eltelt időkből, hiszen pályája első éveiben is már több mint ezer párt esketett össze.

Szerző -

Egy alma nagyságú piros pont irtózatos sebességgel közeledett a bolygónk felé – örökíti meg a Paksi Hírnök a jó húsz évvel ezelőtti eseményt, amit a Sánchegy mögötti városrészen észleltek. Egy másik leírás szerint két lüktető bíbor pont követte az elmesélőt az utcán, egészen a lakás ajtajáig. A Hírnök következő számában még egy UFO-kutató is hozzászól a témához. (A Twean szó helytelen leírását a szöveghűség miatt hagytuk meg. – a szerk.)

Szerző -

A dunakömlődi iskolában háztartási szakkört indítanának a szülők kérésére, a Bezerédj iskolában kísérleti jelleggel bevezetik az erkölcstant, a 2. Sz. Általános Iskolában francia nyelvet is tanulhatnak, 26-26 gyerek jár a két első osztályba a Deák iskolában, „heurisztikus”- és Sorobán-módszer a 4. Sz. Általános Iskolában. Paksi Hírnök körkép az 1992-es tanévkezdésről. 

Szerző -
Fotó: Babai István
Fotó: Babai István

A legmelegebb nyári hetekben is karácsonyi vendégnek érezhettem magam a Fitt családnál. Nem csupán azért, mert meghitt otthoni környezetben barátsággal fogadták stábunkat, hanem a felszolgált ételek és egyúttal a nem mindennapi szervírozás miatt is. A háziasszony, Fittné Szilvássy Ildikó ugyanis nem a vitrinnek tartogatja a hazai manufaktúrákban készült Herendit és Zsolnayt. A dísztárgyakkal bátran tálal a hétköznapok alkalmával is, így a márkás étkészletek a mindennapok természetes kellékeivé, egyszerű használati tárgyakká vedlenek. Egy percig sem ellenkeztem a házigazda nézeteivel, mivel valljuk meg őszintén, jólesik szép holmiból enni. Ildikó ráadásul szakmabelieket megszégyenítő profizmussal tálal, mivel a vendéglátóipariban, ahol Szekszárdon korábban németet tanított, sok apró trükköt maga is elsajátított.

Szerző -

Az újságok meg sem említették, hogy várnak tőle valamit – meséli Kovács Antal édesanyja, aki felidézi a barcelonai közvetítés éjszakáját. Hárman képviselték a paksi színeket az olimpián, Bognár László és Petrovics János ökölvívók mellett Anti, aki a szenzációként ható arannyal tért haza. A hazatérés pillanatait a Paksi Hírnök is megörökítette, ahogy írják, a városháza előtti téren emberemlékezet óta nem gyűlt össze ilyen tömeg, és még egy ejtőernyős is landolt a bordó bársonyszőnyegen.

Szerző -

„A sütés előtti nap délutánján, pontosan hatkor van a kovászolás. Az olyan, mint az istentisztelet. A kovász a lelke a kenyérnek. (…) Ha nem jó a kovász, mert ugye, ilyen liszt is van, meg olyan is, lelkileg le van törve, éjjel nem alszik, mert nem lesz jó a kenyér.” Réti Ferencné meséli mindezt férjéről, akik bepillantást engednek egy békebeli pékműhely titkaiba.

Szerző -

Ma sorra újulnak a házak a város szívében lévő Alvégen, amelynek sorsa – a nem is olyan túl régi időkben – még kérdéses volt, hiszen egy teljesen új városrészt terveztek ide „atomos” lakásokkal. Az évtizedekig érvényben lévő építési tilalom, ami a fejlesztések elmaradását is magával hozta, mostoha körülményeket eredményezett – ennek járt utána a Paksi Hírnök tudósítója.

Szerző -

A 90-es évek elején annyi külföldi árus foglalta a helyet az elképzelhetetlenül zsúfolt paksi piacon, hogy a magyar kofáknak már nem jutott a téren hely. (Akkoriban már előző nap ott aludtak a parkolóban a buszszámra érkező román árusok, hogy bebiztosítsák a jó helyeket.) Piaci pillanatkép a Paksi Hírnök 1992-es számából, majd egy fél évre rá megjelent cikk, amelyben a lehetséges megoldást vázolják.

Szerző -

„Az első képújság és az első film bemutatása után pezsgőt bontottunk és azt hittük, hogy mi már televízió vagyunk.” Koós Attila, a TelePaks egykori főszerkesztője eleveníti fel az 1992-es Paksi Hírnök interjúban a városi tévé döcögős indulását, s azt a korszakot, amikor a legnagyobb sikerélmény a hét és fél (!) órás húsvéti adáshoz fűződött.