Rendhagyó módon Pakson egy helyitermékbolttal közös helyiségben működik a turisztikai iroda a Szent István téren, ami hosszú szünet után 2015 végén indult újra.
– Pár évig a városnak nem volt olyan irodája, ahova a turisták betérhetnek vagy a paksiak idegenforgalmi felvilágosításért fordulhatnak például vendégek fogadásakor. A megnövekedett igény miatt született döntés az iroda újraindításáról. Egyedi megoldásként nemcsak a turisztikai információszolgáltatás lett a feladata, hiszen a városvezetés számára a turizmus mellett fontos gazdasági szerepet játszó, fejlesztendő terület az agrárszektor is, ezért kötöttünk együttműködési megállapodást egy helyitermékbolttal – mondta el Czink Dóra, az önkormányzat turisztikai és városmarketing-referense, aki Matus Dóra agrármérnökkel, a helyitermékbolt tulajdonosával dolgozik az üzletben. A két terület együtt működtetése nem példa nélküli, Pécsen hasonló összefogás figyelhető meg, bár ott a kézműves termékek forgalmazása a cél. Pakson a városvezetés az ős- és kistermelőket kívánta helyzetbe hozni, és támogatni a gasztronómiai turizmus fellendítését, ami forradalmát éli napjainkban.
Aki Pakson betér a turisztikai irodába, Tolna megye tájjelegű terítékét, ízvilágát, sajátos élelmiszereit is megvásárolhatja a paksi ajándéktárgyak mellett. Számos elismerés, pozitív visszajelzés, érdeklődő megkeresés érkezett az indulás óta turisztikai és agrárterületről egyaránt, példaként állítva a paksi összefogást, tudtuk meg Matus Dórától, aki több nagy sikerű helyitermékpiacot is szervezett az elmúlt évben. – A Spájzon lehetőség van találkozni a termelőkkel és megismerni a termékek alapanyagait, illetve elkészítésük módját – mondta el az agrármérnök. Hozzátette: alkalmanként mintegy 1200-an látogattak el a helyitermékpiacra. A termelők körében is népszerű a program, a Paks 40 kilométeres körzetéből érkező árusok jó forgalmat bonyolítottak le mind a négy tavalyi Spájzon. – Immár megyei szinten ismert a rendezvény, ami a kezdetek óta turisztikai célokat is szolgál, hiszen nem csak a paksiak kiszolgálása a cél. A legutóbbi Spájzot az atomerőmű támogatása révén regionálisan is reklámoztuk, így már a megyén túlról is érkezhettek vásárlók – emelte ki Czink Dóra.
– Térségünkben teljesen eltűnt a feldolgozóipar és a mezőgazdasági élelmiszer-feldolgozás, a szántóföldi növénytermesztés túlsúlya a jellemző. Ma már szinte csak búza- és kukoricatáblákat látunk Tolna megyében, a zöldség- és gyümölcstermesztés a feldolgozóipar megszűntével szinte eltűnt. A városvezetés fontos célja ennek az ágazatnak az újjáélesztése – tért át az Agricum másik fontos megbizatására Matus Dóra. – Készült egy termelői adatbázis, amely szerint közel 400 gazda foglalkozik még zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Emellett meg kell vizsgálni többek között, hogy a megyében mennyi az öntözhető terület, mekkora a hűtőházkapacitás és a rendelkezésre álló munkaerő. Ha az atomerőmű-építés elindultával lenne biztos felvevőpiac és garantált felvásárlói ár, akkor a termelők minden bizonnyal készséggel állnának a piac rendelkezésére – tájékoztatott Matus Dóra.
– Nem szabad lemondanunk arról a célról, hogy Paks is profitáljon a turizmusból. Jelenleg 3 millió forint körüli idegenforgalmi adó folyik be a város kasszájába, a vendégéjszakákat tekintve a régióban a 10-12. helyen szoktunk állni, ez mintegy 8–11 ezer vendégéjszakát jelent. Ha megkezdődik az erőműberuházás, ezek a számok nagyon megugranak majd Pakson és a térségben is – fogalmazott Czink Dóra. A szakember szerint addig is tovább kell építeni turisztikai kapcsolatainkat. Kalocsával a vallásturizmus terén dolgoznak ki együttműködést, kedveltek a paksi ingyenes idegenvezetésű városnéző kirándulások, a napokban például Budapestről jelentkezett be egy nyugdíjascsoport. – Minél többet szerepel az erőműbővítés a sajtóban, annál többen kíváncsiak Paksra, az atomerőműre és városunkra – számolt be a tapasztalatokról, hozzátéve: a népszerűsítés egyik fontos eszköze a városi honlap, amely teljesen megújul.
