2011. március 11-én, helyi idő szerint 14:46-kor (közép-európai idő szerint 6:46) a Fukusima Dai Icsi atomerőműben (福島第一原子力発電所) a tóhokui földrengés és az azt követő szökőár romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el. A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben eszkalálódott. Az 1-4. reaktorokból nagy mennyiségű radioaktív anyag került ki a környezetbe az erőmű több tíz kilométeres környezetének szennyezését okozva. Ezért utóbb, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba (nagyon súlyos baleset) sorolták be.
Olvasónk, dr. Babos Kálmán többször járt a fukusimai létesítményekben mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris felügyelője. Az ő visszaemlékezését olvashatják a baleset előtti Fukusimáról. (Az első rész itt olvasható.)
Csütörtök délután kaptam egy telefont a tokiói központból, hogy ismét változott a következő heti program, Fukushima lefújva, irány a hamaokai erőmű két blokkja. Ilyen változatos egy nukleáris felügyelő élete.
Aztán egy év múltán már programváltozás nélkül jutottam el a fukushimai nukleáris komplexumba.
De mindig trükkös az odajutás is. Az egyszerű ember úgy gondolná, irány Fukushima városa a szupergyors Shinkanzen vonaton (ez körülbelül 300 kilométer óránkénti sebességgel száguld) és onnan majd eljut az ember az erőműbe. De nem így van. Aki Fukushima-Daicsi (Fukushima -I) és Fukushima-Daini (Fukushima-II) vendége akar lenni, annak Tomiokába kell eljutnia. Tomioka ugyanis a két hatalmas erőművi komplexum között található. Ezt szerencsémre Missak nevű kollégám árulta el.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél nincsenek útitervekre vonatkozó előírások. Itt lép be a kollégalitás. Missak nevű kollégámmal akkor kerültem barátságba, mikor ő utolsó mohikánként kiűzetve Észak-Koreából, hazahozott több száz seal-t (plombát). Ez azt is jelentette, hogy minden addigi információt elvesztettünk az észak-koreai nukleáris létesítményekről, hiszen a plombák folyamatos alkalmazása biztosítja az adatok valódiságát és folyamatosságát. Missak csak ült az emeleti tárgyalóban, előtte a hatalmas asztal zsúfolva volt a NAÜ plombáival. Előtte ezeket a plombákat már leellenőrizte a sugárvédelem, csak így lehetett őket az épületbe behozni. Elkeseredett arcát látva megkérdeztem, hogy miben lehetne neki segíteni. Aztán késő estig dolgoztunk együtt.
Később jó barátok lettünk és ő sokat segített nekem. Folytatás →