Hagyományosan az atomerőmű balatonfüredi rekreációs központjában tartotta meg idei első összejövetelét a TEIT. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulás tagtelepüléseinek vezetői az után, hogy röviden áttekintették a 2011-es évet, az atomerőmű vezetésének tájékoztatóját hallgatták meg a múlt évről, majd a 2012-es együttműködés alapjait tették le. A TEIT társelnöke úgy tájékoztatott, hogy 190 millió forintot kaptak a múlt évben a PA Zrt.-től, 280 milliót a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-től. Ebben az évben hasonló nagyságrendre számíthatnak, tette hozzá Gáncs István, aki azt is kifejtette, hogy a települések életében a 2012-es betyáros év lesz, amikor is a nadrágszíj meghúzása kevés lesz, éppen ezért fontos, hogy már a költségvetés összeállításakor tisztában legyenek az önkormányzatok azzal, hogy mekkora támogatási összeggel számoljanak.
Címke archívum: atomerőmű
Mesterházy Paksra jön
Paksra látogat szerdán Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Herczog Edit a párt EP-képviselője és Harangozó Tamás, a párt megyei elnöke. Mesterházy Attilát egyébként december 22-én várta Paksra a helyi MSZP, a pártelnök azonban hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a meghirdetett karitatív rendezvényen. Az MSZP országos és paksi vezetősége között az elmúlt hetekben véleménykülönbség alakult ki az atomerőmű bővítése kapcsán, miután Mesterházy Attila úgy nyilatkozott, hogy a párt nem támogatja a paksi atomerőmű bővítését. A Magyar Szocialista Párt első embere azóta finomított kijelentésén: feltételekhez kötné az új blokkok építését.
Üzembe helyezték az új tüdőszűrő berendezést
Új helyszínen, a mai kornak megfelelő, korszerű berendezéssel zajlik ezentúl Pakson a tüdőszűrés. Január 2-tól már nem a Deák Ferenc utcai tüdőgondozóban kell vizsgálatra jelentkezni a betegeknek: az ott működő több mint 25 éves elavult gépet korszerűre cserélték, s a Városi Rendelőintézetben helyezték üzembe. Ez az első lépése annak, hogy a tüdőgondozó a Táncsics utcai épületbe költözhessen, azonban a szakmai stáb a Gyógyászati Központ új szárnyának megépüléséig egyelőre a Deák Ferenc utcában marad.
A tüdőszűrő vizsgálat a Városi Rendelőintézet röntgen-ultrahang részlegén történik ezentúl. Mint minden más szakrendelésen, úgy ebben az esetben is a szűrésre érkezők először a betegfogadónál jelentkeznek felvételre, majd a röntgen-ultrahang és tüdőszűrő részleg adminisztrációs helyiségében a vizsgálatra. A felvétel készítése az alábbi rendelési időben történik:
Hétfő: 11.30-tól 15.30-ig
Kedd: 10-től 14-ig
Szerda: 11.30-tól 15.30-ig
Csütörtök: 10-től 14-ig
Péntek: 10-től 12-ig
A leleteket a felvétel készítését követően egy héten belül a röntgen-részleg adminisztrációs helyiségében adják ki. Az 59 millió forintos készülék beszerzéséhez a Paksi Atomerőmű Zrt. mint nagyadózó járult hozzá – 2011-ben erre fordították azt a 40 millió forintot, amely felhasználásáról a cég dönthet. A fennmaradó összeget, valamint a belsőépítészeti átalakítás költségeit a paksi önkormányzat biztosította.
Paksról jelentkezett a Kossuth Rádió
A nyüzsgő atomváros és a nyugalom szigete. Ezzel a címmel jelentkezett Paksról és a tőle harminc kilométerre fekvő Gemencről szerda reggel a Hajnal-táj. Vajon miről álmodik a nukleáris energetika szakos diák az iskolapadban? Mennyi hulladékot termel egy kétezer megawatt teljesítményű erőmű? Miért tartanak fenn ökoparkot a reaktorblokkok közelében? Miért féltett kincse az ártéri erdő nem csak Magyarországnak, hanem egész Európának is? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Kossuth Rádió vidékmagazinja, melynek műsorába honlapunkról is belehallgathat.
Elkezdődött az üzemidő-hosszabbítás engedélyeztetése
Fotó: Kövi Gergő
Benyújtotta a nukleáris hatósághoz az 1. blokk továbbüzemeltetéséhez szükséges engedélykérelmet a Paksi Atomerőmű Zrt. Hamvas István vezérigazgató azt mondta, a legfontosabb mérföldkő az lesz, amikor jövő év végén a hatóság dönt a beadványról. Ezt az eljárást a további blokkoknál, üzembe helyezésük sorrendjében újra el kell majd végezni.
Hamvas István aláhúzta, hogy az atomerőmű műszaki állapota, az eddig elvégzett fejlesztések és biztonságnövelő beruházások, valamint a tervezett intézkedések lehetővé teszik az eredeti 30 éves üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítását. Kiemelte, hogy az alapot az adja terveikhez, hogy a négy paksi blokk nagy megbízhatósággal, biztonságos üzemvitellel biztosítja a hazai villamosenergia-termelés jelentős hányadát. Ez az arány tavaly 42% volt. Az erőmű biztonságát a folyamatos fejlesztések és biztonságnövelő intézkedések mellett jól képzett, elkötelezett munkatársak garantálják, akiknek munkájukat, hasonlóan az atomerőműben zajló tevékenységhez, a biztonságtudatosság hatja át, hangsúlyozta a vezérigazgató, aki arról is beszámolt, hogy az üzemidő-hosszabbítás előkészítése tíz éve kezdődött el. Folytatás
Ügyelet az alacsony vízállás miatt
Az atomerőmű történetében a legalacsonyabb vízállást mérték a hétvégén, azóta enyhe emelkedés tapasztalható. A Duna alacsony vízszintje bár fokozott ellenőrzést igényel nem okoz problémát a villamos áram termelésében, mind a négy blokk maximális teljesítménnyel, biztonságosan működik. A folyó vízszintje a négyblokkos üzem kezdete, azaz 1987 óta nem volt ilyen alacsony, illetve negatív rekordot még 2003. augusztus 30-án is mértek. Akkor 84,42 méter volt a Balti-tenger szintjéhez viszonyítva.
Sok dolga akadt idén a TEIT-nek
Lassan egy éve, hogy új felállásban, kettős vezetéssel működik a TEIT. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulás elnöke Kalocsa 2010 októberében újonnan választott polgármestere. Török Ferenc munkáját Gáncs István, Tengelic első embere társelnökként segíti. Gáncs István azt mondta, a munka hatékonysága érdekében döntöttek így, vagyis azért, hogy a Duna mindkét oldalán tudjanak a történésekre reagálni. Ez a cél maximálisan megvalósult, az új rendszer bevált. A társelnök hozzáfűzte, hogy Török Ferenccel nem ismerték egymást, de az elmúlt hónapok bizonyították, hogy jól tudnak együtt dolgozni. Azt azonban nem gondolták, hogy ennyi munka vár rájuk majd. Gáncs István szerint az elmúlt tíz évben nem volt annyi kihívás, mint idén: változások történtek a paksi atomerőmű irányításában, változott a támogatási rendszer, és megújultak maguk a testületek is. Ezeket még „tetézték” a nem magyarországi, de a nukleáris iparra jelentős hatást gyakorló események, azaz a fukusimai katasztrófa és a francia lerakóban történt baleset, sorolta Gáncs István. Hozzátette, ezekre reagálniuk kellett. Arról is beszámolt, hogy az atomerőművel hosszú távú, tízéves szerződésük van, amelynek második évén lesznek lassan túl, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft.-vel viszont idén igyekeztek lerakni az alapjait egy hosszú távú együttműködésnek. Az RHK Kft.-vel közösen vándorkiállítást rendeztek, illetve a tagtelepülések képviselő-testületei számára látogatást szerveztek a bátaapáti tárolóba, mert fontosnak tartják, hogy minden képviselő saját benyomást szerezzen a hulladék-elhelyezés terén. Az idén – eddig példátlan módon – kétszer kellett törvényi változások miatt módosítani az alapító okiratot. Gáncs István kiemelte, hogy új kommunikációs stratégiát dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy „emberközelibb” tájékoztatást folytatnak, saját hírlevelük példányszámát is megnövelték. A TEIT mindezen túl továbbra is saját mérőlaborokat, mini látogatóközpontot, honlapot üzemeltet.
Idénre még egy ülést tervez a társulás, illetve megkezdték egy japán tanulmányút szervezését is. A tervük, hogy a márciusi cunamiban megsérült atomerőmű környezetéről referenciaanyagot készítenek, amit országosan is publikálni szeretnének.
Az erőműben nem okoz fennakadást az alacsony vízállás
Negatív rekordot döntött a Duna vízállása az atomerőmű működése óta. Mittler István kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint a Balti-tenger felett mért 84,29 méteres szintre nem volt még példa. Az eddigi rekord 2003. augusztus 30-án 84,42 méter volt.
Az atomerőműben életbe lépett az úgynevezett kisvizes intézkedési terv második fokozata, ami ügyeleti szolgálatot, a korábbinál gyakoribb ellenőrzéseket jelent.
Mittler István kommunikációs igazgató elmondta, hogy minden páros órában ellenőrzik a vízállást, az uszadékfogókat, az úgynevezett gerebeneket, de a működésben ez fennakadást nem jelent, az atomerőmű továbbra is biztonságosan üzemel. A következő hat napra vonatkozó előrejelzések szerint 30 centiméteres vízszintemelkedés várható, tette hozzá. Mint kifejtette, a négyblokkos üzemállapotban percenként 100 köbméter víz kiemelésére van szükség. A vizet megtisztítva, néhány fokkal magasabb hőmérsékleten visszaengedik a folyóba, húzta alá.
Gyurcsány népszavazáson döntene az erőműbővítésről
– Egyike lehetünk azoknak, akik majd tisztességes alternatívát nyújtanak a mai hatalommal szemben. Sugározzuk is ezt az erőt, remélem, én személyesen is, de az igaz, hogy volt kedvezőbb pillanat is pártalapításra, mint ezek a hónapok vagy évek – fogalmazott Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke a paksi tagtoborzó kampánygyűlést megelőző sajtóbeszélgetésen. A politikus úgy véli, személye nem szálka, egyenesen gerenda a mai kormánypártok szemében, ám az alapítást követő hetekben mért országos négy százalékos eredmény önmagáért beszél. Máris több ezren támogatják a pártot, melynek összetétele korábbi MSZP-sekből, liberálisokból, MDF-esekből és függetlenekből áll. A vezető politikus kitért a Fidesz-KDNP jövőt illető kormányzási esélyeire is.
Nyit a paksi műjégpálya
Ma 14 órakor nyitja meg újra kapuit a 2005-ben létrehozott műjégpálya az ASE sporttelep szomszédságában. A létesítmény 2011-ben a tavalyi évhez hasonlóan változatlan áron várja a korcsolyázni vágyókat, akik számára hétköznap 14-22 óráig 500 forintért, hétvégén és ünnepnapokon 9-22 óráig 600 forintért áll rendelkezésre a lehetőség. Csoportok számára nyitvatartási időn kívül is látogatható a műjégpálya előzetes egyeztetés alapján óránként ötezer forintért.
Fellegi: jövőre kiírhatják a tendert az új blokkokra
Láncreakció – Tabuk nélkül az atomenergiáról címmel rendezett konferenciát Pécsen Művészetek és Irodalom Házában az Ökopolisz Alapítvány. Az előadások sorát Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nyitotta, aki azt kifogásolta, hogy az energiával kapcsolatban egy sor kérdés még megválaszolatlan. Azt mondta, nem megoldott a hulladékelhelyezés, nem tudni, lesz-e elegendő urán. Azt vélelmezte, hogy nem marad elegendő forrás a megújuló energiafelhasználásra, ha az atomenergiára fordítják. Fülöp Sándor szerint az is kérdéses, hogy valóban jelentkezik-e akkora energiaigény, amely szükségessé tesz újabb atomerőmű-beruházást. Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke ugyanakkor arra kereste a választ, hogy kiváltható-e és van-e szándék az atomenergia kiváltására. A politikus az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások felhasználása mellett tört lándzsát.
Ezzel szemben Fellegi Tamás leszögezte, hogy az atomenergiának Magyarországon egyelőre nincs alternatívája. Folytatás
Több mint 400 millióról döntöttek
Alapítása óta első ízben döntött támogatások odaítéléséről az atomerőmű Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványa. Az ülést pénteken délelőtt Szedresben tartották. Az idén tavasszal létrehozott szervezethez a júniusban meghirdetett pályázatra átgondolt, alaposan előkészített, jó elképzeléseket tartalmazó igények érkeztek, fogalmazott Kováts Balázs, aki szakértőként segíti a kuratórium munkáját. Ötvenhárom pályázatot értékeltek, ezek közül harmincegy nyert pozitív elbírálást. Az igényelt összeg több mint 700, a megítélt 417 millió forint, amely 15 új munkahely létrejöttét segíti elő és 4,3 milliárd forint fejlesztést generál.
A győztes pályázok között van a dunaföldvári önkormányzat, amely löszfal-stabilizációra nyert, Tolna, amely a városközpont rehabilitációjához kap támogatást, Dunaszentgyögy, ahol az ivóvízminőség-javító programot valósíthatják meg pályázati segítséggel. Nyert Németkér, Szedres, Tengelic, Bikács és még számos további település. Mittler István, az alapítvány kommunikációs megbízottja kiemelte a Paks és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer projektet, amely során a meglévő kommunális hulladéklerakó bővítményeként megépül egy hulladékkezelő központ és egy lakossági szelektív hulladékgyűjtő udvar. A pályázatban érintett kilenc településből nyolc sikerrel pályázott. Paks – önmérsékletet tanúsítva – nem is igényelt önrész-kiegészítést, hangzott el az ülésen.
A kuratórium úgy döntött, hogy a megyei önkormányzat Balassa János kórházat érintő pályázatát egyedi bírálat alapján értékeli és a maximális meghatározott negyvenmilliónál jelentősebb, ötvenmillió forintos összeggel támogatja, mivel a megye teljes lakosságának ellátását érintő célra igényelték. Ennek eredményeként egy korszerű CT-berendezés beszerzésére nyílik lehetőség.
A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványt a Paksi Atomerőmű Zrt. idén tavasszal hozta létre, hogy általa segítse a térségfejlesztést, az életminőség emelését és a munkahelyteremtést a kedvezményezett területeken. E célok megvalósítására 2014-ig évi ötszázmillió forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére.
Életműdíj az atomerőmű munkatársának
A dél-dunántúli régió legjobb innovációinak ítélt szakmai díjakat, amelyeket a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 2009-ben a kreativitás és az innováció éve alkalmából alapított, csütörtökön, Szekszárdon adták át. A magyar tudomány napja apropóján tartott ünnepségen két paksi vállalkozást is díjaztak.
Az újszerű gondolkodás serkentését, és általa a régió gazdaságának fellendítését szolgáló elismerést 6 + 1 kategóriában hirdették meg magánszemélyek – egyéni vállalkozók –, kis- és közép-, valamint nagyvállalatok részére. A kilenc ágazati szakember alkotta zsűri a pályaművek eredetisége, újszerűsége és innováció tartalma, a pályázó által elért műszaki és gazdasági előnyök alapján döntött a díj odaítéléséről.
Közép- és nagyvállalkozás kategóriában a paksi Fabrostone Kft. részesült Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Díjban, míg a szintén paksi DC Gépszer Kft. különdjíban részesült.
Életműdíjat kapott dr. Katona Tamás János, a paksi atomerőmű tudományos tanácsadója.
Stressz-teszt: megfelelő az atomerőmű védettsége
Azonnali beavatkozást nem tesznek szükségessé a paksi atomerőműben a határidőre, azaz október 31-re benyújtott célzott biztonsági felülvizsgálat (cbf) eredményei, közölte Mittler István, a Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója csütörtökön. Az Európai Bizottság felkérésének eleget téve Magyarországon is lezajlott az atomerőmű ún. stressz-tesztje. Folytatás
Munkavédelem: az emberi tényező a kulcs
Fotó: Vida Tünde
A nukleáris biztonsághoz hasonlóan a munkabiztonság is fontos tényező a paksi atomerőműben. A témában a munkáltató és a választott képviselőkből álló munkavédelmi bizottság együttműködése szoros, mondta Szabó Béla, a PA Zrt. Munkavédelmi Bizottság elnöke annak kapcsán, hogy negyedszer is megrendezték az Együtt az egészségért és munkabiztonságért elnevezésű munkavédelmi napot. Kétévente kerítenek sort arra, hogy az irodaépület előadótermében bemutassák a szakterület újdonságait, fejlesztéseit. A munkavédelem több szakterületét felölelő előadások és különféle védőeszközöket felsorakoztató kiállítás várta a dolgozókat és munkahelyi vezetőket azzal a céllal, hogy felkeltsék az érdeklődést, húzta alá Szabó Béla. Azt is elmondta, hogy a munkahelyi balesetek száma évek óta stagnál vagy csökken a paksi atomerőműben, és nemzetközi összehasonlításban is jó eredményekkel büszkélkedhet, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne teendő, hiszen „minden egyes baleset eggyel több a kívánatosnál”. Érdekes előadást tartott a tanácskozáson dr. Bereczki Edit, OMMF-szaktanácsadó, aki azt emelte ki, hogy a kulcsszereplő az ember, mert önmagában és cselekedeteiben is kockázatot jelent. Ezért fontos a munkaerő körültekintő kiválasztása, a képzés, az egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasság rendszeres ellenőrzésére. Kiemelte, hogy az emberi hibák modellezése sokat segíthet egyes események hatásainak csökkentésében. Ez nem újdonság tette hozzá, már a múlt század negyvenes éveiben bevezették ezt a hadiiparban, és a nukleáris ipar is előszeretettel alkalmazza.
Romániából érkezik küldöttség Paksra
Az atomerőmű meghívására Paksra érkezik Cernavoda városából – amely Pakshoz hasonló lélekszámú település – egy 16 fős delegáció, Mariana Mircea polgármester asszony vezetésével. A küldöttség, amelyet a város vezetői, illetve az ottani atomerőmű szakemberei alkotnak október 28-án, pénteken várhatóan 10 órakor érkeznek meg a városházára, ahol Hajdú János polgármester és Tell Edit alpolgármester fogadja a vendégeket. A látogatók az önkormányzat és a hivatal működéséről tájékozódnak, majd városnéző sétára indulnak, mely során ellátogatnak a Pro Artis művészeti iskolába, a Paksi Képtárba és az Újtemplom utcai Szentlélek-templomba is.
Élete része az atomerőmű
Fotó: Babai István
Annak ellenére, hogy édesanyja azt mondta, atomerőműben nem dolgozhat, végigkísérte a paksi atomerőmű üzembe helyezését, felelt számos biztonsági rendszeréért, vezette teljesítménynövelési projektjét, most pedig a nukleárisüzemanyag-osztály élén áll. Szőke Larisza ettől eltekintve megfogadta az anyai intelmeket, miszerint nagyon keményen dolgozik és kedvességgel fordul mindenki felé.
Igazi próbatétel, nagy kihívás volt a teljesítménynövelés, nemcsak azért, mert teljesen saját utat kellett járni, hanem azért, mert a 2003-ban történt üzemzavar miatt mindenki kételkedett abban, hogy sikerülhet. Felmerült, hogy egyáltalán etikus-e beszélni teljesítménynövelésről ilyen háttérrel. Hál’ istennek sikerült a hatóságot is meggyőzni, hogy ez hasznos, műszakilag megvalósítható, mesél Szőke Larisza a teljesítménynövelési projektről, amelyet 2003-tól végig ő vezetett. Hozzátette, a hatóság meggyőzése nem rábeszélést jelent, hanem azt, hogy egy nagy terjedelmű, megalapozott dokumentációval, elemzéssel bizonyították létjogosultságát. A projekt majd’ tíz éven át tartott és sikert hozott. Larisza 2006-ban „megkapta” mellé a nukleárisüzemanyag-osztály vezetését is, amit láthatóan ugyanolyan lelkesedéssel végez. Annak, hogy törékeny szőke nő létére férfias szakterületen dolgozik, különösebb hátrányát nem látja. Azt mondja, valójában Magyarországon nem igazán van annak történelme, hogy egy nő próbál érvényesülni műszaki területen, ennek ellenére pozitívan álltak hozzá. Folytatás
Új tüdőszűrő röntgen a városi rendelőintézetben
Új mellkas-felvételi röntgent vásárol a város, az erről szóló szerződést ma írta alá Hajdú János polgármester. A korszerű, pontos képet adó berendezés a daganatos betegség korai felismerésében is segítséget nyújt.
Fotó: Szaffenauer Ferenc
A tüdőgondozóban jelenleg működő tüdőszűrő készülék ma már elavultnak számít, hiszen több mint 25 éves, javítási költsége magas, felbontási képe sem a mai kornak megfelelő. Manapság a tüdőszűrésben a TBC visszaszorulásával a korai daganat felismerésre tevődött át a hangsúly, a korai kiszűréshez és ezzel a beteg életkilátásainak növeléséhez szükséges a pontosabb képet adó, korszerű berendezés.
A háromezredik hordó
Október hatodikán délelőtt gördült be a háromezredik hordót szállító teherautó Bátaapátiba. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót (NRHT) napra pontosan három éve avatták. Az első hordók, amelyek kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat tartalmaznak, december 2-án érkeztek meg a paksi atomerőműből. Végleges helyük a felszín alatt épülő tárolóban lesz, de a nukleáris hatóság engedélyével háromezer hordónyit az NRHT technológiai épületében helyezhettek el addig, amíg elkészül a földalatti tárolótér.
Faragó László, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. koordinációs és gazdasági igazgatója, az NRHT korábbi vezetője azt mondta: fontos tény, hogy üzemzavar és probléma nélkül üzemel átadása óta a tároló, amely semmilyen veszélyt nem jelent sem a környezetre, sem a lakosságra. Rendszeresen a hatósági és lakossági ellenőrzések, környezeti mérések, de a tároló létére semmi nem utal, a környezeti korlátok százezred részét sem használják ki.
Az igazgató arra is kitért, hogy Paksi Atomerőmű Zrt. ütemezése alapján, annak szakembereivel szorosan együttműködve történt meg a betárolás. Paksról összesen 188 alkalommal szállítottak szilárd, tömörített kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat, elsősorban munka- és védőruhákat. Ha minden a tervek szerint halad és a szükséges források is rendelkezésre állnak, 2012 második negyedévében befejeződnek a földalatti tárolótérben a technológiai munkák, és a szükséges engedélyek birtokában a harmadik negyedév végén, negyedik negyedév elején elkezdődik a hulladék földalatti elhelyezése. Ehhez betonkonténereket gyártanak, amelyek tesztelését már év elején elkezdik. Egy konténerbe kilenc 200 literes hordó kerül, a köztük lévő űrt betonnal töltik ki.
A háromezredeik hordó érkezését az RHK Kft. munkatársai és a környék településeinek vezetői közösen fogadták. Darabos Józsefné Bátaapáti polgármestere, a TETT elnöke azt mondta, a lakosság támogatja a tárolót, amelynek kizárólag pozitív hatása van, hiszen a falu és a térség fellendülése annak köszönhető.
A magyarok kétharmada támogatja az atomenergiát
A földrengés és szökőár okozta fukusimai atomerőművi balesetek nyomot hagytak a paksi atomerőmű társadalmi elfogadottságán, ám a magyar lakosság kétharmada továbbra is egyetért a paksi atomerőmű működésével, sőt fejlesztené is azt.
Befejeződött annak a közvélemény-kutatásnak az értékelése, amelyet a Paksi Atomerőmű Zrt. megbízásából augusztusban folytatott a TNS Hoffmann Kft. A PA Zrt. 1990 óta készíttet minden évben felmérést a lakosság véleményéről – tudtuk meg Mittler István kommunikációs igazgatótól. Arra a kérdésre, hogy „Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?” a megkérdezettek közel háromnegyede válaszolt igennel. Az általános támogatottsági mutató 78 százalékról csökkent 73-ra. A megkérdezettek 86 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az atomerőmű megfelel az európai uniós színvonalnak is. Függetlenül a Fukusimában történtektől, a magyarok bíznak a Pakson érvényben lévő szigorú szabályokban. A válaszadók 73 százaléka ugyanis azt mondta, hogy a biztonsági előírások „nagyon” vagy „meglehetősen” szigorúak, további 22 százalék szerint pedig „megfelelőek”. A válaszadók 94 százaléka szerint ezeket a biztonsági szabályokat be is tartják a paksi atomerőműben.
A megkérdezettek többsége a jövőt sem atomenergia nélkül képzeli el. Új blokk építését – ha az paksi telephelyen létesülne, 51 százalék igen, 44 százalék nem arányban támogatnák, az üzemidő meghosszabbítására 58 százalék igent mondott 35 százalék nem ellenében.
Azzal, hogy hazánk legolcsóbb villamosenergia-termelő egysége, a paksi atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének 40 százalékát adja, a válaszadók közel fele volt tisztában.
A kutatásban a megújuló energia felhasználásával kapcsolatban is kikérték a lakosság véleményét. A megkérdezettek úgy foglaltak állást, hogy a lakosság energiával való biztonságos ellátását csak a megújuló energiaforrások tudják az atomerőműnél hatékonyabban biztosítani. A legkisebb környezetkárosító hatással történő áramtermelés tekintetében szintén csak a megújulókat sorolják az atomenergia elé az emberek. Mittler István aláhúzta, az eredmények azt mutatják, hogy a megújulók népszerűsége csupán elvi szinten jelentkezik, hiszen csak 31 százalék mondta azt, hogy hajlandó lenne „kicsit többet” fizetni a megújuló forrásokból származó, de drágább villamos energiáért, „a jelenlegi többszörösét” viszont csak száz emberből három vállalná.