Tags Posts tagged with "dr. Aszódi Attila"

dr. Aszódi Attila

Szerző -
Dr. Aszódi Attila. Fotó: Paksi Hírnök archív
Dr. Aszódi Attila. Fotó: Paksi Hírnök archív

Az Európai Bizottság szerint évi 7,35% hozamot hoz a Paks-2 projekt – írja blogjában dr. Aszódi Attila. Az államtitkár ugyanitt korábban arról is beszámolt, hogy részletes és hosszan tartó vizsgálatai eredményeképpen az Európai Bizottság határozatában rögzítette, hogy a Paks II. projekt állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik.

Mint írja, a projekt állami finanszírozása ugyan az Európai Bizottság szerint állami támogatásnak minősül, de az kompatibilis az erre vonatkozó európai szabályokkal. Az állami támogatás mindössze abban áll, hogy a projekt által várhatóan megtermelt profit kis mértékben elmarad attól a szinttől, amit egy piaci magánbefektető egy hasonló beruházástól elvárna. A beruházás közös európai célt szolgál, profitot termel, az állam befektetése a projektbe ösztönző hatású, megfelelő, arányos, piaci hibát küszöböl ki, és nem torzítja aránytalanul a magyar és regionális villamosenergia-piacot.

Mint dr. Aszódi Attila emlékeztet rá, az Európai Bizottság 2015 novemberében a projekt gazdaságosságára és az állami támogatás kérdésére vonatkozó mélyreható vizsgálatot indított. A bizottság versenypolitikai főigazgatósága (DG COMP) 2017. március 6-án hozta meg döntését, melyről egy két oldalas sajtóközlemény formájában tájékoztatta akkor a nyilvánosságot. Október 6-án viszont nyilvánosságra hozták a döntés részleteit.

Az államtitkár a jelentésből kiemeli, hogy az Európai Bizottság vizsgálata is alátámasztja, hogy Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos és klímabarát áramellátás Magyarországon. A paksi új blokkokban megtermelt áram részben ellensúlyozni tudja a növekvő fogyasztás és az öregedő erőművek bezárása következtében várható villamosenergia-hiányt. Az új blokkok építésére hazánknak szüksége van, a blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és profitot is termelnek.

Vasárnap megjelent írásában dr. Aszódi Attila külön kitér a megtérülési számítások eredményeire. „A bizottság többféle villamosenergia-ár és műszaki paraméter alapján becsülte meg a projekt várható megtérülését. Az érzékenységvizsgálat kiterjedt a teljesítmény-kihasználtsági tényezőre, különböző költségelemekre és természetesen a villamos energia nagykereskedelmi árára is. A testület 2017. februári adatokon alapuló részletes vizsgálata szerint a projekt várható hozama (belső megtérülési rátája) évi 6,79-7,90%, míg egy piaci magánbefektető 7,40-8,35%-ot várna el egy hasonló projekttől” – olvasható az aszodiattila.blog.hu oldalon.

-Ez a hozam természetesen a projekt teljes életciklusára vonatkozik, vagyis a magyar állam a 10 éves előkészítési-építési időre, valamint a 60 éves várt üzemidőre is joggal remélheti ezt a hozamot – fogalmaz az államtitkár, aki a következőképpen összegzi a jelentést: „Minden eredmény azt tükrözi, hogy a projekt a befektetett tőkét visszahozza, azon felül profitot termel, és ennek várt mértéke a brüsszeli testület számításai alapján évi 7,35% körül alakul”.

A 16 hónap időtartamú, standstill, azaz a fővállalkozói szerződés közvetlen megvalósítását felfüggesztő állapotot eredményező Európai Bizottsági vizsgálat lezárultával az utolsó uniós akadály is elhárult a projekt előrehaladása elől. Jelenleg az orosz féllel közösen azon dolgozunk, hogy a fizikai munkálatok mihamarabb megkezdődhessenek, az új blokkok pedig 2026-2027-ben kereskedelmi üzembe léphessenek – teszi még hozzá dr. Aszódi Attila.

Szerző -
A Paksi Atomerőmű reaktorcsarnoka. Fotó: Vida Tünde
A Paksi Atomerőmű reaktorcsarnoka. Fotó: Vida Tünde

A piacon elérhető reaktortechnológiák tulajdonságainak és az európai, valamint a hazai követelményeknek az ismeretében a Roszatom konszern által kínált atomerőművi technológia a legmegfelelőbb a Paks II. projekt megvalósítására – olvasható az MVM Paks II. Zrt. honlapján. A dr. Aszódi Attila által jegyzet, részletes elemezéseket tartalmazó írás szerint ez az egyetlen technológia, ami a hazai műszaki és nukleáris biztonsági követelményeket képes teljesíteni.

Atomerőmű létesítési projektek során fontos, hogy a beruházó egy olyan – a biztonságot a középpontba helyező – követelményrendszert tartson szem előtt, amely kialakítása során a nukleáris energia alkalmazására vonatkozó jogszabályi követelményeket és előírásokat, valamint a befogadó ország sajátosságait is figyelembe veszi.

Az Atomtörvényben foglalt hazai alapelvek egyike, hogy „az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb, mint más tevékenységek társadalmilag elfogadott kockázata”. Az Atomtörvény előírja a nemzetközi előírásokkal is összhangban levő hazai szabályozás kialakítását, amivel az atomerőművekre vonatkozó biztonsági követelmények betartathatóak.

Atomerőmű létesítése esetén a hazai vonatkozó jogszabályok mellett az iparágra jellemző módon figyelembe kell venni a nemzetközi szervezetek ajánlásait, valamint az atomerőművek üzemeltetése során világszerte felhalmozott tapasztalatot, tudást is. Napjainkban a japán Fukushima Dai ichi atomerőmű blokkjainak balesete tapasztalatainak figyelembevétele szintén alapvető követelmény.

Mint dr. Aszódi Attila írja: ha kialakítjuk a műszaki és nukleáris biztonsági követelményrendszert, ennek fényében értékelhetjük az egyes potenciális reaktorszállítók által kínált technológiákat és vethetjük össze ezek jellemzőit, így az atomerőmű típusát, generációját, blokkméretet, hálózatba illeszthetőséget, nukleáris biztonsági jellemzőket, követelményeknek való megfelelést.

Ezen – és további, a cikkben nem részletezett – szempontok alapján egyértelmű, hogy a Paks-2 projekttársaság által megfogalmazott, a fukushimai tapasztalatokat is figyelembe vevő szigorú nukleáris biztonsági és műszaki követelményrendszernek csak a VVER-1200 technológia felel meg – összegezte az államtitkár.

Mint kitért rá, egyéb üzemeltetési és engedélyezési tapasztalatokat is figyelembe vettek. Így például azt, hogy a jelenlegi paksi blokkok szintén orosz (szovjet) tervezésűek, ennek következtében hazánkban az elmúlt három évtizedben több, mint 120 reaktorévnyi üzemeltetési, karbantartási, engedélyezési és oktatási tapasztalat halmozódott fel az orosz nyomottvizes reaktorokkal kapcsolatban, továbbá szoros együttműködés alakult ki az orosz tervezőkkel, kivitelezőkkel, kutatókkal, valamint a hasonló erőműveket üzemeltető társaságokkal. Ez a tapasztalat a projekt megvalósítása, majd az üzemeltetés időszakában a működtetés, a karbantartás és adott esetben az üzemzavarok kezelése területén nagyon komoly előnyökkel jár, amit szintén figyelembe kell venni az értékelés során – fogalmazott.

Az új blokkok kapcsán felállított követelményrendszerrel kapcsolatban elmondható, hogy kiemelt szerepet kapott a fukushimai tapasztalatoknak való megfelelés, illetve a „Fukushima-állóság” követelménye. Ennek a követelménynek a teljesülését a szállítónak igazolnia kell – húzta alá dr. Aszódi Attila, aki azzal zárta teljes terjedelmében itt olvasható tanulmányát, hogy „a fent említett rendszerek – és egyéb biztonsági megoldások – garantálják a VVER-1200 ellenálló képességét a fukushimaihoz hasonló kezdeti eseményekkel és egyéb külső hatásokkal szemben”.

Szerző -
Süli János miniszter (b) és dr. Aszódi Attila államtitkár (j). Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök archív
Süli János miniszter (b) és dr. Aszódi Attila államtitkár (j). Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök archív

Tendereket ír ki idén az ASZE orosz cégcsoport, hogy az építők a terepen a jövő év elején megkezdhessék a Paks II projekt előkészítését – jelentette ki Valerij Limarenko, a paksi erőművet bővítő orosz fővállalkozó cégcsoport elnöke hétfőn az MTI kérdésére Moszkvában az Atomexpo 2017 nemzetközi fórumon. Limarenko emlékeztetett arra, hogy a kormányközi megállapodás alapján a beruházás mintegy 40 százalékát magyar vállalkozók valósítják meg. Méltatta, hogy Budapest külön minisztert nevezett ki a projekt megvalósítására. Az idei Atomexpón – amelyen 62 ország 600 cégének mintegy 5 ezer képviselője vett részt – felszólalt Süli János, paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter és Aszódi Attila államtitkár.

Süli János Paks II megvalósításával kapcsolatban magyar újságíróknak elmondta, hogy a munka a műszaki fázisba ér. – Mindenekelőtt azokat a lépéseket fogjuk megtenni, amelyek a terület előkészítését célozzák, ugyanakkor Pakson is akarjuk már látni a nyomát az építkezésnek 2018-ban, tehát a felvonulási épületeket, a lakóterület előkészítését – mondta. A miniszter közlése szerint az erőmű építésén dolgozókat nemcsak Pakson, hanem a régió más olyan településein is szeretnék elhelyezni, ahonnan az erőmű elérhető, olyan szállásokon, amelyek később más célokra is hasznosíthatók lesznek. Feladatként nevezte meg az úthálózat megerősítését, hogy se a munkások, se az anyagok szállítása ne ütközzön akadályba.

A miniszter és az államtitkár egyaránt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az orosz partnerekkel való napi kapcsolattartás. Süli János elmondta: moszkvai tárgyalásainak az volt a célja, hogy „minél hamarabb, a megadott határidőre és költségkereten belül el tudjuk végezni a munkát, és ezt napi, heti egyeztetés, havi koordináció keretében lehet csak biztosítani”.

-Úgy gondolom, hogy az ütemezés tekintetében jól haladunk, az orosz féllel napi szintű a kapcsolat. Erre is szükség van, mert egy ilyen nagy projektben nagyon sok koordinálási feladat van, mi ezen az úton haladunk tovább a jövőben is – idézi összefoglalójában az MTI Aszódi Attila államtitkárt.

Szerző -
Aszódi Attila. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Aszódi Attila. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt a paksi atomerőmű két új blokkja – tájékoztatta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos szerdán az MTI-t.

Mint írják, a kormánybiztos az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülése után felidézte: a 2016 szeptemberében kiadott első fokú engedélyt két zöld szervezet megtámadta. A másodfokú környezetvédelmi hatóság, a Pest megyei kormányhivatal megvizsgálta az első fokú engedélyben foglaltakat, illetve a kiadásához vezető eljárást, és helybenhagyta a dokumentumot – közölte Aszódi Attila. A másodfokú döntés szerint az első fokú hatóság szakszerűen járt el, megalapozottan adta ki az első fokú engedélyt – jelezte. A kormánybiztos hangsúlyozta: a környezetvédelmi engedély így jogerős és végrehajtható, áll az MTI hírében.

A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub szerdán bejelentette, hogy bíróságon támadják meg a Paks II beruházás környezetvédelmi engedélyét, mivel a környezetvédelmi eljárás korábbi fázisaiban megfogalmazott kritikákra ezúttal – a Pest Megyei Kormányhivatal határozatában – sem érkezett érdemi válasz.

Aszódi Attila emlékeztetett, mivel márciusban a telephelyengedélyt is megkapta a Paks II projekt, lehetőség van arra, hogy megkezdődjön a létesítési engedélykérelem összeállítása – mondta. Hozzátette, hogy ez lesz a legnagyobb, legbonyolultabb, és talán a legfontosabb engedély az egész folyamatban, olvasható az MTI hírében.