A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern üdvözli, hogy lezárult az Európai Bizottság vizsgálata a Paks II atomerőmű-beruházás ügyében, írták szerkesztősünkhöz eljuttatott sajtóközleményükben.
– A paksi atomerőmű két új blokkjának létesítése az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok fontos projektje és örömmel kezdünk hozzá a megvalósítás tevőleges szakaszához. Magyarországon a legmodernebb, 3+ generációs orosz blokkok létesülnek, amelyek megfelelnek a Fukusima utáni biztonsági követelményeknek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vonatkozó ajánlásainak. Ez a projekt nemcsak Magyarország környezeti szempontból tiszta, megbízható és elérhető árú elektromos energiával történő ellátását biztosítja, hanem lendületet ad a magyar gazdaság fejlődésének, új munkahelyeket teremt és megrendeléseket biztosít a magyar ipar számára – hangsúlyozta Kirill Komarov, a Roszatom állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójának első helyettese.
Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben. Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy magyar állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése – ez derült ki a brüsszeli bizottság hétfőn kiadott közleményéből – írta meg az MTI.
A bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Brüsszel a mélyreható vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.
“Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján” – szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.
Az uniós szerződések értelmében az EU-tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.
A brüsszeli bizottság a mélyreható vizsgálat során arra jutott, hogy a magyar állam a paksi beruházás vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Az állami támogatás csak akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és azokkal arányos.
A bizottság közleményében rámutatott: Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon. Mindenekelőtt több jelentős kötelezettséget vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében.
Az atomerőmű nyereségét csak két célra, vagy a magyar állami beruházás visszafizetésére vagy a normál költségek fedezésére lehet fordítani. A piaci koncentráció elkerülésének érdekében Paks II. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól. A piaci likviditás biztosítása érdekében Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt villamosenergia-tőzsdén, a fennmaradó részt pedig objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árveréseken értékesíti majd.
Mindezek alapján az Európai Bizottság jóváhagyta az állami beruházást, mivel a támogatás összege a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és azokkal arányos, az állami támogatásból eredő versenytorzulást pedig minimálisra mérséklik.
Hozzájárulhat Paks bővítésének állami támogatásához az Európai Bizottság a közeljövőben – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn az M1 aktuális csatornán. Ahogy arról az MTI beszámolt, Aszódi Attila hozzátette: két engedélyezési eljárás van folyamatban a paksi atomerőmű-bővítéssel. Az egyik a másodfokú környezetvédelmi engedély, a másik a telephely-engedély. Ezeket az engedélyeket az illetékes hatóságok, a másodfokú környezetvédelmi hatóság és az Országos Atomenergia Hivatal, várhatóan még az idén tavasszal kiadják – mondta. Ha ezek az engedélyek rendelkezésre állnak, akkor az erőmű műszaki terveit és az előzetes biztonsági jelentést kell összeállítani. Hozzátette, ekkor dől el, hogy az engedélyes tervcsomagja megfelel-e a magyar jogszabályoknak és a nukleáris biztonsági előírásoknak.
Kiemelte: a létesítési engedélyezési terv felülvizsgálatára 12 plusz 3 hónapja van az Országos Atomenergia Hivatalnak és ezt követően kezdődhet el a nukleáris relevanciával bíró épületek építése. Aszódi Attila kitért rá: Paks II. megépítése nem növeli Magyarország Oroszországtól való függését, mert ma is atomerőművi blokkokat használ az ország Pakson 2000 megawatt teljesítménnyel – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Elmondta, ha Paks II. nem épülne meg, akkor a kieső kapacitást földgázzal működő erőművekkel lehetne leginkább pótolni, ami valóban növelné Magyarország vezetékes energiaimport-függőségét. Emellett az új atomerőművi blokkok működtetése széndioxid-kibocsátás mentes lesz, ami ugyancsak előny. Emellett további előny az atomerőművek működtetésének alacsony költségszintje is – közölte Aszódi Attila.
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor a Parlamentben. Fotó: Árvai Károly/kormány.hu
A paksi bővítés volt az egyik fő témája Vlagyimir Putyin csütörtöki látogatásának. Az orosz elnök azt mondta, Oroszország nagy jelentőséget tanúsít a paksi atomerőmű bővítésének.
Az MTI Orbán Viktor miniszterelnököt idézve azt írta, hogy amennyiben az Európai Unió is úgy látja, akár már az idén megindulhatnak a terepmunkálatok a paksi bővítéssel kapcsolatban, legkésőbb jövőre pedig elindulhat a tényleges kivitelezés.
Putyin elmondta: bár a megállapodások 80%-os orosz hitelről szólnak, Oroszország az elől sem zárkózik el, hogy akár teljes egészében ők finanszírozzák a bővítést, ehhez azonban módosítani a megállapodást. Hozzátette: a bővítés 10 ezer új, magasan képzett, jól fizető munkahelyet teremt majd Magyarországon és előmozdítja a gazdaság fejlődését. A 12 milliárd euró értékű beruházással duplájára lehetne növelni a paksi atomerőmű villamosenergia-hozzájárulását a lakosság kiszolgálásában. Ez egyébként jelenleg 40%, fogalmazott az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor a Parlamentben. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Jövőre elkezdődhet a paksi atomerőmű tényleges kivitelezése – idézte a Magyar Távirati Iroda Orbán Viktort. A miniszterelnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón beszélt erről. – A két ország közötti nukleáris együttműködés akadályainak nagy részét sikerült elhárítani – mondta. A kormányfő hangot adott azon meggyőződésének, hogy a megállapodások megfelelnek az Európai Unió elvárásainak, amely a fennmaradt egyetlen nyitott kérdésről hamarosan döntést hoz. Az idén már a paksi bővítés előkészítő munkálatai is megkezdődhetnek, jövőre pedig a tényleges kivitelezés is elindulhat – idézte Orbán Viktort az MTI.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy megkezdődnek a tárgyalások a 2021 utáni, Oroszországból Magyarországra irányuló gázszállításról a két ország között.
Madártávlatból az ipari park. Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal
A 36 hektáros paksi ipari parkban az inkubátorházban működő húsz vállalkozás mellett negyven cégnek van saját telephelye, ahol mintegy 800-1000 foglalkoztatott dolgozik a megrendelésektől függően. Az ipari parkban mintegy 13 milliárd forint befektetett tőke van, a termelés 98%-a export. Három fejlesztés is zajlik jelenleg, és folyamatosan van két-három új betelepülő – ezek a beszédes számok jól jellemzik a több éve nyereséges Paksi Ipari Park Kft. tevékenységét. Dr. Sztruhár Sándorral, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
Az idő igazolta a paksi inkubátorház létjogosultságát, az intézmény népszerű, telt házzal működik, mintegy húsz cég tevékenykedik ott az egy-két fős vállalkozásoktól a 10-12 munkást foglalkoztató cégekig. Két, az inkubátorházból induló cég már önálló telephelyet is létesített az ipari parkban, tudtuk meg dr. Sztruhár Sándortól. A Paksi Ipari Park Kft. a megyei önkormányzat által kiírt Területfejlesztési Operatív Programból (TOP) remél forrást újabb infrastruktúrafejlesztésre. – Pozitív elbírálás esetén újabb parcellák kialakításához szükséges utak és közművek épülhetnek, illetve buszmegállók, járdák, parkolók – tájékoztatott a cégvezető azt hangsúlyozva: a sikerességet és a pénzügyi fenntarthatóságot alapvetően meghatározza, hogy tudnak-e új betelepülőket hozni a parkba.
Nagy a nemzetközi érdeklődés a Paks II. beruházás iránt, az Európai Unió minden tagországa figyelemmel kíséri a projektet, mondta Aszódi Attila hétfőn magyar újságíróknak Prágában a VVER 2016 nemzetközi konferencia szünetében. Az MTI beszámolója szerint a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy komoly kapacitáshiányos időszak következhet Európában, ha a megfelelő fejlesztéseket nem hajtják végre a villamosenergia-rendszeren. A fosszilis tüzelésű nagy erőművek az 1970-1980-as években épültek, a nukleáris erőművek jellemzően az 1980-as években készültek. Ezek az erőművek a következő 15 éven belül elérik az eredeti vagy a meghosszabbított üzemidejük végét. A fosszilis erőművek esetében a jövőben uniós korlátozás várható, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása miatt a nagy széntüzelésű erőműveket a következő 15 évben le kell állítani – fejtette ki Aszódi Attila. Azt mondta, Magyarország a Paks II. projektet azért indította el, hogy az atomerőmű mostani blokkjait ki lehessen váltani új, korszerű, nagy biztonságú és megbízható blokkokkal. Ez a feladat más országok számára is adott, ezért ők nagyon figyelik, hogy Paks II ügyében mi történik – tette hozzá.
Mint mondta, technikai értelemben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárultak, a végső határozat rövid időn belül megszülethet az új blokkok építésének feltételeiről.
A konferencia szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón az M1 aktuális csatorna kérdésére válaszolva Petr Zavodsky, a CEZ cseh energetikai nagyvállalat új atomerőmű-blokkok igazgatóságának vezetője, a cseh energetikai ipari szövetség képviseletében azt mondta: szerinte új atomerőmű építése során a tender eljárás nem a legjobb út, figyelemmel kísérik a magyar megoldást, azaz az államközi megállapodás alapján épülő új atomerőmű létesítésének lehetőségét. Kijelentette, hogy Csehország számára is egyszerűbb lenne, ha a temelíni atomerőmű új blokkját nem nemzetközi pályázat, hanem egy kormányközi szerződés útján építenék meg.
A biztonságosabb, hatékonyabb működtetést eredményező nyomottvizes, orosz VVER atomreaktor technológia fejlesztésében a paksi szakemberek kiváló munkát végeznek – nyilatkozta a Roszatom nemzetközi cége, a Rusatom Nemzetközi Hálózat közép-európai alelnöke a VVER 2016 nemzetközi konferencián magyar újságíróknak. Vagyim Tyitov azt mondta, hogy a nyomottvizes VVER atomreaktor technológia folyamatosan fejlődik, egyik legfőbb versenyelőnye a biztonságossága, megbízhatósága, gazdaságossága; a világon a legelterjedtebb technológia 58 reaktorban működik.
A VVER 2016 – nemzetközi atomenergetikai konferencián, amit a cseh nukleáris társaság a Roszatom orosz atomenergetikai konszern támogatásával rendezett, 17 ország szakértői részvételével az orosz gyártmányú VVER atomreaktor technológia fejlődését, helyzetét vitatták meg. A tervek szerint Pakson is ilyen, a legkorszerűbbnek számító, új biztonsági megoldásokat tartalmazó 3+ generációs VVER 1200-as típusú reaktorokat létesítenek.
A térség településvezetői vehették először kézbe a környék turisztikai kínálatát két nyelven bemutató kiadványt, a Paks–Kalocsa–Szekszárd Kalauzt. A háromezer példányban elkészült könyvet Czink Dóra turisztikai és városmarketing-referens mutatta be kedden a Prelátusban. A Kalauz a magyar mellett oroszul tájékoztat az atomerőmű 30 km-es körzetének turisztikai kínálatáról. – Reméljük, napokon belül megérkeznek a hírek, hogy nem hiába készültünk – fogalmazott Süli János a kötet bemutatóján. Paks város polgármestere arra utalt, hogy a kiadványt elsősorban azoknak az orosz szakembereknek szánják, akik részt vesznek az atomerőmű kapacitás-fenntartását célzó beruházásban, s akiknek érkezésére ebben az időpontban már számítottak. Kifejtette: szeretnék, hogy a beruházásban részt vevő szakemberek hasznosan, tartalmasan tölthessék el szabadidejüket. Nemcsak számukra lesz előny, ha ezt a közvetlen környéken tehetik meg, hanem a térségben élők számára is, akik a beruházás idején erre építhetik fel vállalkozásukat. Süli János szavai szerint az a cél, hogy ezek fenntartható, stabil megélhetést biztosító vállalkozások legyenek.
A fényképekkel gazdagon illusztrált kötet a Paksi Társadalmi Tanácsba integrált 41 település kínálatát szedte csokorba, beleértve a szálláslehetőségeket, a vendéglátóhelyeket, a szabadidős tevékenységeket és a célközönségre fókuszálva az orosz emlékműveket. A kötet megjelentetését a paksi önkormányzat finanszírozta, az elkészítését segítő bizottság munkájába bekapcsolódtak az érintett települések és a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. képviselői is.
– A kalocsai kistérség mind a tizenkilenc települése bemutatkozik a kiadványban szép képekkel illusztrálva, tematikusan összegyűjtve a túrázási, fürdőzési és egyéb lehetőségeket, amelyek az idelátogatókat és a tartósan ide települőket várják. A kötet, ahogy a neve is mutatja, kalauz számukra a szolgáltatásokról és a látnivalókról – vázolta Horváthné Csortán Krisztina, a Kalocsa és Térsége Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Ugyanez igaz a paksi és szekszárdi kistérség településeire. A Kalauzhoz hozzá lehet jutni az abban szereplő negyvenegy településen, Paks, Kalocsa és Szekszárd térségében többek között önkormányzatoknál, szálláshelyeken, turisztikai információs pontokon.
A paksi szennyvíztelep. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Márciusban volt egy éve, hogy hivatalosan átadták az uniós támogatással korszerűsített paksi szennyvíz tisztítótelepet, ám ezzel a fejlesztések nem értek véget – mondta el Csapó Sándor, a Mezőföldi Regionális Viziközmű Kft. ügyvezetője. A cég jelenleg az ország négy megyéjében lát el víziközmű-szolgáltatási feladatokat, több mint 135 ezer fogyasztó ellátását biztosítva. A jogszabály 2016 végéig kötelező 150 ezer fogyasztói egységet ír elő a víziközmű-szolgáltató cégek számára, ezért másfél évvel ezelőtt Dunaújvárossal kezdett csatlakozási tárgyalásokat a Mezőföldvíz. A szerződéssel Baranya, Tolna és Fejér megyében, az M6-os-hatos út logisztikai tengelyében zárt egységet alkotva mintegy 300 ezer fogyasztó ellátást biztosíthatja a paksi székhelyű kft.
Csapó Sándor, a Mezőföldvíz Kft. ügyvezetője. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Az integrációs folyamat mellett az atomerőmű-bővítési projekt is tartogat feladatokat. A beruházást felkészülten várja a Mezőföldvíz: a szennyvíztelep rekonstrukciójával a létesítmény kapacitása már alkalmas arra, hogy a lakosságszám 20%-os emelkedését követően is meg tudja tisztítani a beérkező szennyvizet. Emellett a Paks II. építési területéről is tud majd fogadni 500 köbméter/nap mennyiséget. Az ivóvízhálózat tisztító- és termelőkapacitás terén is elkezdődött a felkészülés: elkészült a tanulmányterv a városi plusz felhasználás mellett az építési területet is kiszolgáló rendszer megvalósításához. Idén elkészülnek a kiviteli tervek, az ütemezés alapján 2018 közepétől biztosított lesz a megnövekedett igényekhez elegendő mennyiségű ivóvíz. A fejlesztés megvalósításához több forrásra is számít a cég: az új nukleáris létesítmény többletkapacitás-biztosításához nyújtott közműfejlesztési hozzájárulás mellett a város és a Paks II. beruházó között megkötendő településfejlesztési szerződés is biztosíthat erre fedezetet.
-dal-
A Paksi Vak Bottyán Gimnázium, az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Balogh Antal katolikus iskola 11-12. évfolyamos diákjai sereglettek össze arra az előadásra, amelyet dr. Aszódi Attila kormánybiztos tartott annak kapcsán, hogy Pakson fejezte be idei körútját a tájékoztató kamion. A paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos részletesen beszélt arról a Csengey Dénes Kulturális Központ zsúfolásig telt színháztermében, hogy a villamos energia miért speciális termék, s milyen kihívásokkal kell szembenézni az áramellátás biztosítása során. A paksi atomerőmű két új blokkjának építése kapcsán annak a reményének adott hangot, hogy a teremben ülő fiatalok közül sokan lesznek az építők és üzemeltetők között. – Paks komoly szerepet játszik az ország biztonságos áramellátásában. Köszönet illeti a várost nemcsak azért, mert befogadja, hanem azért az értő közegért is, ami a blokkok működését garantálja – mondta. Annak, hogy a régiót végigjárta a tájékoztató kamion és a diákokat rendkívüli fizikaóra keretében tájékoztatták az is a célja, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsék a műszaki pálya, az atomenergia iránt.
Mittler István, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója arra is kitért, hogy májusban a térség minden háztartásába eljuttattak egy tájékoztató kiadványt a projekt aktuális információival, a régió polgármestereinek a Paksi Társadalmi Tanács ülésein többször is adtak tájékoztatást a történtekről. A mozgókiállítás, mint mondta, nyári fesztivál körútja után a járta végig a régiót, ahol 25 ezren látogatták meg. A nagyobb településeken a napi forgalom elérte a 3-400 főt. – A járműben és a rendhagyó fizikaórákon adtunk tájékoztatást a paksi atomerőmű szerepéről és az új blokkokról a fiatalokat bízva abban, hogy részt fognak venni a munkában, a majdani erőmű működtetésében – húzta alá. Arra is kitért, hogy az atomerőművel közös mozgótárlat jövőre újabb országjáró körútra indul útba ejtve a nyári időszakokban a fesztiválokat. További terv, hogy az erőmű látogatóközpontjában nagyobb teret szentelnek majd az atomerőmű kapacitás-fenntartásának. – Néhány év múlva pedig szeretnénk egy új látogatóközpontot építeni az atomerőművel és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.-vel közösen – tájékoztatott a kommunikációs igazgató.
Dr. Aszódi Attila pedig arról tájékoztatott, hogy a következő év is az engedélyeztetés jegyében zajlik majd. Erre az évre esik a környezetvédelmi engedélyezési eljárás utolsó szakasza, 2016-ban szeretnék megszerezni a telephelyengedélyt, valamint elvégezni a létesítési engedélykérelem benyújtásához szükséges teendőket. A kormánybiztos azt monda, a brüsszeli eljárások nem befolyásolják az ütemtervet és szilárdan hisz abban, hogy meg fognak egyezni.
A paksi új blokkok előkészítése az eredeti menetrend szerint halad tovább – írja blogjában dr. Aszódi Attila. A kormánybiztos leszögezte: a kötelezettségszegési eljárás megindítása a blokkok építésének előkészítését nem befolyásolja. Emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság (EB) belső piaci szabályozásért felelős biztosának levelére két évet kellett várnunk. – Hosszú idő, pláne annak fényében, hogy 2013 novembere óta rendszeresen folytatunk tárgyalásokat Paks II. ügyében az Európai Bizottsággal, ezen belül a Belső Piaci Főigazgatósággal is volt több egyeztetés, kérdéseikre mindig válaszoltunk – fogalmazott.
A bejegyzésben az Euratom Egyezmény 103. cikkelyére hivatkozva kijelentette, hogy Magyarországnak joga volt és van az unión kívüli, úgynevezett harmadik országgal szerződést kötni. A kormányközi szerződés tervezetét még 2013 novemberében megküldte Magyarország az Európai Bizottságnak. A Energetikai Főigazgatóság 2014. január 14-én, míg Barroso EB-elnök néhány héttel később hivatalos levélben megerősítette, hogy a magyar–orosz kormányközi szerződéssel szemben nem emel kifogást, az segíti Magyarországot és az Uniót az energiapolitikai céljaik elérésében.
Magyarország visszautasítja azt a politikát, amelyben Brüsszel megtiltaná, hogy kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a paksi bővítéshez kapcsolódóan. Ahogy azt az MTI megírta: Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban. Kijelentette azt is: Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében. Leszögezte: jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna.
Ahogy az korábban kiszivárgott, az atomerőmű bővítésével kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság. Közleményében a bizottság azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.
Lucia Caudet, a bizottság illetékes szóvivője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elrendelte-e ezzel egy időben a projekthez kapcsolódó közbeszerzések felfüggesztését a brüsszeli testület. Közleményében a bizottság két uniós irányelve hivatkozik. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig pont ezt vitatja, írta meg a Magyar Távirati Iroda.
Lezárult a két atomerőművi blokk létesítéséhez kapcsolódó környezeti engedélyezés lakossági konzultációs szakasza. A tapasztalatokról dr. Aszódi Attila kormánybiztos Budapesten tartott részletes beszámolót újságírók előtt. A paksi kapacitásfenntartási projekt jelenlegi helyzetét taglaló tájékoztatón elmondta, hogy elsőként a hazai szakaszban negyvenegy települést kerestek fel, több mint háromezer embernek nyújtva közvetlen információt. Emlékeztetett rá, hogy ezeken a fórumokon a lakosság nem a blokkok biztonságáról, környezetre gyakorolt hatásáról érdeklődött, hanem arról, hogy hogyan tud bekapcsolódni a beruházásba, s az miként segíti a térség fejlesztését. A nemzetközi szakaszba harminc országot hívtak meg, ebből 11 jelezte részvételi szándékát. Szakértői konzultációt, lakossági fórumot kilenc helyszínen tartottak Belgrádtól Münchenig. A kormánybiztos azt mondta, a legrövidebb fórum két, a leghosszabb – két napon át – tizenhét órán át tartott. Az utóbbi Münchenben zajlott, ahol csupán 25 résztvevő volt, elsősorban zöldszervezetek képviselői. Ausztriában, Németországban elsősorban azt firtatták, hogy Magyarország miért az atomenergiát választotta, másutt szerteágazó volt az érdeklődés, energiapolitikai, gazdasági, hulladék-elhelyezési, baleset-elhárítási kérdések is felmerültek.
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
A két blokk építésének szükségességére a budapesti tájékoztatón külön kitért dr. Aszódi Attila. Azt mondta, hogy a rendszerváltás után jelentősen csökkent, majd emelkedni kezdett a hazai energiafogyasztás. Ez a tendencia a 2008-as visszaesés után ismét jelentkezett, a MAVIR adatai szerint évente körülbelül 1 százalékkal nő a felhasználás, míg a hazai termelés radikálisan csökken. Emiatt igen magas az energiaimport, tavaly például 32 százalék volt. A hiányzó villamos energia elsősorban széntüzelésű erőművekből származik. Szintén a MAVIR-tól származó adat, hogy 2030-ig 7300 megawattnyi új kapacitás kiépítésére van szükség. Ennek biztosítására a kormány „atom-zöld-szén forgatókönyvet” kíván megvalósítani. A kormánybiztos figyelmeztetett arra is, hogy a magas importarány az ellátásbiztonságot veszélyezteti, hiszen bármilyen krízishelyzetben minden ország a saját ellátását helyezi előtérbe. Illetve azt is figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió klímapolitikája miatt várhatóan nőni fog a széntüzelésű erőművekben termelt áram ára, a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adó miatt.
Dr. Aszódi Attila, akárcsak a lakossági fórumokon, úgy az újságírók előtt is részletesen foglalkozott a hűtővíz kérdésével. Mint elhangzott annak ellenére, hogy az oroszok preferálják a hűtőtorony-építést, Paks esetében frissvizes hűtést terveznek, azaz a Dunából veszik a vizet a két új blokk üzemeltetéséhez is. A jelenlegi négy blokk működéséhez 100, az ötös-hatoshoz 130 köbméter vízre van szükség másodpercenként. Miután nem egyszerre van kisvíz – mint a mostani időszakban – illetve magas vízhőmérséklet, nem számolnak azzal, hogy a kapacitáskihasználást gátolná a vízhiány. Ez – mint a kormánybiztos kifejtette – üzemeltetési, nem pedig biztonsági kérdés. A biztonsági rendszer vízigénye csupán 1-2 köbméter másodpercenként, ennek biztosítására vannak alternatív megoldások. – Ez Európa hűtővízzel legjobban ellátott telephelye – jegyezte meg a kormánybiztos.
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Dr. Aszódi Attila arra is kitért, hogy öt nagy mérföldköve van a projekt brüsszeli vizsgálatának, ebből hármat már maguk mögött hagytak, még két témában várnak állásfoglalást az uniótól. Ez akár napokon belül, a környezetvédelmi engedély pedig néhány hónapon belül megszülethet. Utóbbit a nukleáris hatóság adja majd ki. A létesítési engedély megszerzését legkésőbb 2017 végére tervezik, hogy 2018-ban megkezdődhessen az építkezés.
A tervek szerint a két új paksi blokk 2025-ben, illetve 2026-ban kapcsolódhatnak be a hazai áramtermelésbe.
Az előkészítő munkákat a rendelkezésre álló 10 milliárd eurós hitelkeretből finanszírozzák, ez a teljes költség 6-10 százalékát teszi ki. Az orosz fél vállalta, hogy törekszik arra, hogy lehetőleg 40 százalék legyen a lokalizáció, azaz ekkora mértékben magyar vállalkozásokat vonjanak be. November 30-án és december 1-jén Budapesten rendez a Roszatom nemzetközi konferenciát leendő beszállítók számára – hívta fel a figyelmet dr. Aszódi Attila. Mint mondta, Oroszország terjeszkedik az atomenergia-ipar területén, azok a vállalkozások, amelyek partnerei lesznek a Roszatomnak, számíthatnak arra, hogy más projektekben is munkához jutnak.
Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta a kormánybiztos, hogy számítások támasztják alá azt, hogy a beruházás megtérül, miként azt is, hogy a létesítmény nem jelent veszélyt a környezetére.
A Paks II beruházás háromezer milliárdos adósságba veri a magyar nemzetgazdaságot, hangoztatta paksi látogatásán Schiffer András. Az LMP társelnöke, frakcióvezetője országjáró körútján járt a paksi piactéren. Schiffer szerint egy ország függetlenségét azzal lehet végképp elvenni, ha az energiarendszerét teljesen függővé teszi egyik vagy másik birodalomtól.
– Mi olyan fejlődési pályát ajánlunk, ahol fokozatosan megújuló energiákra lehet áttérni, és decentralizálni az energiarendszert – fogalmazott hozzátéve: igazi érdemi lépést a választók tudnak tenni ebben a kérdésben, ha olyan pártra szavaznak, amelyik következetesen fellép az ország eladósítása, az oroszoktól való függés és a kockázatos nukleáris fejlesztések ellen. Kijelentette: egy ilyen párt van ma, ez az LMP.
Belgrádban ért véget a Paks II. projekt környezetvédelmi eljárásának nemzetközi szakasza, írta meg a Magyar Távirati Iroda. A beruházás környezeti hatásairól szóló nemzetközi konzultáció-sorozaton a leggyakrabban az atomreaktorok biztonságáról, a Duna érintettségéről, illetve az energiaellátás jövőjéről érdeklődtek a külföldi résztvevők. Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa csütörtökön a belgrádi fórumon elmondta, hogy Magyarország a harmadik, leginkább energiaimportnak kitett ország az Európai Unióban a villamosenergia-ellátás arányait tekintve. Ez azt jelenti, hogy az EU tagjai közül 25 ország kevesebb energiaimportra szorul, mint Magyarország, sőt az országok fele exportálja az energiát – magyarázta Aszódi Attila.
Mivel Magyarországon a kilencvenes évek végétől kezdve elsősorban gáztüzelésű erőművek épültek, amelyek most nehezen tudnak a villamosenergia-piacon talpon maradni, ezért jelenleg olcsóbb ukrán, cseh és lengyel szénerőművekből villamos energiát importálni, mint idehaza előállítani. Ez azonban nem lesz hosszú távon fenntartható, az uniós szén-dioxid-kvóták árának növelése miatt jelentős drágulásra lehet számítani – fejtette ki Aszódi Attila. Hozzátette: ez az atomerőműveket nem érinti majd, mert azok nem termelnek szén-dioxidot, vagy csak elhanyagolható mértékben. Az egy kilowattórára vetített szén-dioxid-kibocsátás azonos szinten van egy szél- vagy naperőmű kibocsátásával – magyarázta.
Szakmai párbeszédre, de tiltakozásra is számítanak a Paks II. beruházás környezeti hatásairól kezdődő nemzetközi konzultációkon, a felmerülő kérdéseket azonban megnyugtatóan meg tudják válaszolni – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos csütörtök este az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az MTI összefoglalója szerint a kormánybiztos közölte, a jövő héten kezdődnek a hazai közmeghallgatáshoz hasonló lakossági fórumok a Paks II. beruházás környezeti hatásairól azokban az európai országokban, amelyek jelezték, hogy szeretnének ebben a folyamatban részt venni. Ahol az ország környezetvédelmi minisztériuma kéri, ott szakértői konzultáció is lesz, hogy a tárcák és az általuk bevont szervek feltehessék szakmai kérdéseiket – tette hozzá.
Ahogy arról a Magyar Távirati Iroda beszámolt, Aszódi Attila hangsúlyozta, számos más európai országhoz hasonlóan Magyarország épít az atomenergiára, de más energiahordozókra is. Ugyanakkor nemzetközi példákat ismertetve kifejtette, a klímavédelmi célkitűzéseket nem lehet teljesíteni atomenergia nélkül, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez szükség van erre a technológiára.
Szigorú menetrend szerint, rendben zajlik a paksi atomerőmű-építés előkészítése – jelentette ki Szergej Kirijenko. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója újságírók kérdésére adott rövid helyzetértékelést, amelyben azt is elmondta, hogy minden szükséges engedélyt megkaptak – írta az atomenergiainfo a RIA Novosztyi beszámolójára hivatkozva.
A Paks és Kalocsa közé tervezett új Duna-híd tanulmánytervének készítésével kapcsolatos egyeztetést tartottak augusztus 25-én Kalocsán, a Városháza dísztermében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ szervezésében, adta hírül az mvmpaks2.hu.
Az új Duna-híd építésében érintett települések polgármesterei és számos tisztségviselő kapott tájékoztatást a fórumon a híd lehetséges nyomvonalairól, valamint a hídszerkezeti változatokról.
A látványtervekkel szemléltetett előadást követően a szakemberek minden felmerülő kérdésre válaszoltak. A híd megvalósíthatósági tanulmánya szeptemberre készülhet el, amelyet a tervezési, környezeti hatásvizsgálati és engedélyezési munka fog követni.
Amint ismeretes, 2015 tavaszán, az új atomerőművi blokkok környezetvédelmi engedélyezése kapcsán tartott lakossági fórumsorozaton felmerült lakossági igények nyomán hozott döntést a kormány a paksi és kalocsai oldalt összekötő új Duna-híd megépítéséről. A híd jelentős segítséget nyújt majd abban, hogy a Bács-Kiskun megyében élők könnyebben kapcsolódhassanak be a Paks II. beruházás munkálataiba, illetve annak kiszolgálásába. Ezen túl a régióban zajló egyéb ipari és mezőgazdasági tevékenységre is kedvező hatással bírhat a tervezett híd.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és a vele kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket, írta meg a Magyar Távirati Iroda. Az erről szóló kormányrendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormányrendelet szerint az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelemre a szakhatóság – a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
Süli János polgármester. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Ugyanolyan két, 1200 megawattos, nyomottvizes atomerőművi blokk épül a fehéroroszországi Osztrovecben, mint amilyet Pakson terveznek létesíteni. Az indításuk között kétévnyi különbség lesz, az elsőt 2018-ban, a másodikat ’20-ban szeretnék átadni. Ez az egybeesés indokolta azt, hogy a Paks II. projekttársaság szakemberei Fehéroroszországba utazzanak. Süli János polgármester is velük tartott, hogy a beruházás területfejlesztési vonatkozásait megismerje. Beszámolójából kiderült, hogy feszített tempóban, szervezetten folyik a munka, ami 2013 májusában kezdődött. Az alapba az első betont még az év novemberében beleöntötték. Idén a főépületet, gépházat tető alá akarják hozni. – A konténment a csarnoki daru szintjénél van, a szekunderkör pedig a turbinaasztal magasságánál – tért ki a részletekre. – 2018 februárjában szeretnék betölteni az üzemanyagot, novemberre tervezik az energetikai indítást – folytatta.
