Tags Posts tagged with "Európai Bizottság"

Európai Bizottság

Szerző -
Dr. Aszódi Attila. Fotó: Paksi Hírnök archív
Dr. Aszódi Attila. Fotó: Paksi Hírnök archív

Az Európai Bizottság szerint évi 7,35% hozamot hoz a Paks-2 projekt – írja blogjában dr. Aszódi Attila. Az államtitkár ugyanitt korábban arról is beszámolt, hogy részletes és hosszan tartó vizsgálatai eredményeképpen az Európai Bizottság határozatában rögzítette, hogy a Paks II. projekt állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik.

Mint írja, a projekt állami finanszírozása ugyan az Európai Bizottság szerint állami támogatásnak minősül, de az kompatibilis az erre vonatkozó európai szabályokkal. Az állami támogatás mindössze abban áll, hogy a projekt által várhatóan megtermelt profit kis mértékben elmarad attól a szinttől, amit egy piaci magánbefektető egy hasonló beruházástól elvárna. A beruházás közös európai célt szolgál, profitot termel, az állam befektetése a projektbe ösztönző hatású, megfelelő, arányos, piaci hibát küszöböl ki, és nem torzítja aránytalanul a magyar és regionális villamosenergia-piacot.

Mint dr. Aszódi Attila emlékeztet rá, az Európai Bizottság 2015 novemberében a projekt gazdaságosságára és az állami támogatás kérdésére vonatkozó mélyreható vizsgálatot indított. A bizottság versenypolitikai főigazgatósága (DG COMP) 2017. március 6-án hozta meg döntését, melyről egy két oldalas sajtóközlemény formájában tájékoztatta akkor a nyilvánosságot. Október 6-án viszont nyilvánosságra hozták a döntés részleteit.

Az államtitkár a jelentésből kiemeli, hogy az Európai Bizottság vizsgálata is alátámasztja, hogy Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos és klímabarát áramellátás Magyarországon. A paksi új blokkokban megtermelt áram részben ellensúlyozni tudja a növekvő fogyasztás és az öregedő erőművek bezárása következtében várható villamosenergia-hiányt. Az új blokkok építésére hazánknak szüksége van, a blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és profitot is termelnek.

Vasárnap megjelent írásában dr. Aszódi Attila külön kitér a megtérülési számítások eredményeire. „A bizottság többféle villamosenergia-ár és műszaki paraméter alapján becsülte meg a projekt várható megtérülését. Az érzékenységvizsgálat kiterjedt a teljesítmény-kihasználtsági tényezőre, különböző költségelemekre és természetesen a villamos energia nagykereskedelmi árára is. A testület 2017. februári adatokon alapuló részletes vizsgálata szerint a projekt várható hozama (belső megtérülési rátája) évi 6,79-7,90%, míg egy piaci magánbefektető 7,40-8,35%-ot várna el egy hasonló projekttől” – olvasható az aszodiattila.blog.hu oldalon.

-Ez a hozam természetesen a projekt teljes életciklusára vonatkozik, vagyis a magyar állam a 10 éves előkészítési-építési időre, valamint a 60 éves várt üzemidőre is joggal remélheti ezt a hozamot – fogalmaz az államtitkár, aki a következőképpen összegzi a jelentést: „Minden eredmény azt tükrözi, hogy a projekt a befektetett tőkét visszahozza, azon felül profitot termel, és ennek várt mértéke a brüsszeli testület számításai alapján évi 7,35% körül alakul”.

A 16 hónap időtartamú, standstill, azaz a fővállalkozói szerződés közvetlen megvalósítását felfüggesztő állapotot eredményező Európai Bizottsági vizsgálat lezárultával az utolsó uniós akadály is elhárult a projekt előrehaladása elől. Jelenleg az orosz féllel közösen azon dolgozunk, hogy a fizikai munkálatok mihamarabb megkezdődhessenek, az új blokkok pedig 2026-2027-ben kereskedelmi üzembe léphessenek – teszi még hozzá dr. Aszódi Attila.

Szerző -
Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben. Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben. Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy magyar állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése – ez derült ki a brüsszeli bizottság hétfőn kiadott közleményéből – írta meg az MTI.

A bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Brüsszel a mélyreható vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.

“Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján” – szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.

Az uniós szerződések értelmében az EU-tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

A brüsszeli bizottság a mélyreható vizsgálat során arra jutott, hogy a magyar állam a paksi beruházás vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Az állami támogatás csak akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és azokkal arányos.

A bizottság közleményében rámutatott: Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon. Mindenekelőtt több jelentős kötelezettséget vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében.

Az atomerőmű nyereségét csak két célra, vagy a magyar állami beruházás visszafizetésére vagy a normál költségek fedezésére lehet fordítani. A piaci koncentráció elkerülésének érdekében Paks II. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól. A piaci likviditás biztosítása érdekében Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt villamosenergia-tőzsdén, a fennmaradó részt pedig objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árveréseken értékesíti majd.

Mindezek alapján az Európai Bizottság jóváhagyta az állami beruházást, mivel a támogatás összege a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és azokkal arányos, az állami támogatásból eredő versenytorzulást pedig minimálisra mérséklik.

Szerző -
Lázár János. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Lázár János. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

– Kárt okoz a gazdaságnak és növeli az ország importenergia-függőségét, hogy az Európai Bizottság 18 hónapja nem dönt a paksi beruházás esetleges tiltott állami támogatásának ügyében – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki kedden Brüsszelbe utazik, hogy mások mellett ezt a kérdést is tisztázza. Ahogy arról a Magyar Távirati Iroda beszámolt: Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján ismertette, hogy több vita is van a Magyarországra szánt források sorsát illetően, emiatt több biztossal találkozik majd. Mint mondta, Paks 2 ügyén is megpróbál lendíteni, a beruházást ugyanakkor újabb támadások érik osztrák és német részről, továbbá az általuk finanszírozott civil és társadalmi szervezetek révén.

– Lassan felvetődik, hogy miért diszkriminálják Magyarországot és miért nem hoznak döntést Brüsszelben – jegyezte meg az MTI beszámolója szerint a tárcavezető, aki reményének adott hangot, hogy a késedelem mögött nem nyugat-európai gazdasági érdekek, hanem a „jog és a bürokrácia dzsungele” áll.

Szerző -
Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben. Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben. Fotó: Pixabay

A Európai Bizottság várhatóan december 7-én ismerteti a Paks II. atomerőmű-beruházás esetleges állami támogatásával kapcsolatos megállapításait és döntését – írta meg a Portfolio.hu a Politico információira hivatkozva. Mint írták: a brüsszeli hírportál emlékeztet arra, hogy a vizsgálódás kereteit a nukleáris biztonságra összpontosító, 59 éves Euratom-egyezmény adja meg, amely alapján bármely tagország ott és akkor épít atomerőművet, ahol és amikor szükségét látja. Az Euratom célja az, hogy megkönnyítse a beruházást, ha az közérdeket szolgál, ezt pedig a bizottságnak figyelembe kell vennie a projekt állami támogatásának vizsgálatakor.

Szerző -
Süli János miniszter. Paksi Hírnök archív
Süli János miniszter. Paksi Hírnök archív

Egy lépéssel közelebb – kommentálta Süli János polgármester Lázár János bejelentését az Európai Bizottság atomerőmű-beruházást érintő döntéséről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 70. Kormányinfón számolt be arról, hogy november 17-i dátummal lezárta az Európai Bizottság azt a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, amelyet a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásával kapcsolatban a közbeszerzések ügyében indított. Paks város polgármestere ezt fontos eredménynek nevezte, de felhívta a figyelmet arra, hogy egy lépés még vissza van, hiszen a tiltott állami támogatásról szóló vizsgálat még nem zárult le. Mint hozzátette, szerinte nem kétséges, hogy ez is pozitív eredménnyel zárul, ahogyan ezt Lázár János is előrevetítette.

– Az Európai Bizottság döntése arról szól, hogy Magyarország az uniós közbeszerzési irányelveket nem sértette meg, Magyarországnak joga volt arra, hogy Oroszországgal az atomerőmű megépítésről és a hitelfelvételről megállapodást kössön – mondta Lázár János kiemelve, hogy mindez hosszú tárgyalássorozatnak eredménye.

– Az Európai Bizottság az orosz–magyar szerződés minden aspektusát megvizsgálta, alapos, körültekintő vizsgálatot folytatott, korrekt együttműködésről tett tanúbizonyságot – vázolta. Azt is elmondta, hogy Magyarország arra vállal kötelezettséget Oroszországgal, az orosz beruházóval közösen, hogy a beruházási érték 55%-ában az EU közbeszerzési normáit alkalmazza – kivéve a speciális atomenergetikai berendezéseket. A 12,5 milliárd eurós beruházás – amelynek engedélyezése intenzíven halad – a következő harminc év legnagyobb magyar és talán legjelentősebb közép-európai beruházása lesz: közvetlenül 7 ezer, közvetetten 10 ezer munkahelyet teremt, részletezte Lázár János, aki szerint reális esély van arra, hogy 2017-18-ban a kapacitás-fenntartással kapcsolatos munkák fizika értelemben is megkezdődjenek.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy 2013. november 25-én tájékoztatták az Európai Bizottságot arról, hogy Magyarország tervezi egy új atomenergetikai megállapodás megkötését Oroszországgal és egy új államhitel felvételét is. Az erről szóló szerződést Moszkvában írták alá 2014. január 14-én Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor jelenlétében. Ezt követően öt eljárás indult Brüsszelben, amelyek közül immár négy lezárult. A függőben lévőt 2015. november 23-án indította az Európai Bizottság, hogy értékelje: „a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják meg vagy az állami támogatást tartalmaz”.

Süli János azt mondta, hogy egy tervezett angol erőműnél hasonló témában indult eljárás, de megkapta a zöldlámpát, ami arra enged következtetni, hogy Magyarország esetében is ilyen döntés születik. Hozzátette, Lázár János utalt is arra a bejelentéskor, hogy napokon belül megérkezhet ez a jóváhagyás. Paks polgármestere kérdésünkre azt is elmondta, hogy szintén – várhatóan napokon belül – rendeződik a térségi támogatások ügye, azaz forráshoz jut a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány. A szervezet – mint a kuratórium elnöke, dr. Kovács Antal mondta – természetesen felkészülten várja az erre vonatkozó döntést és haladéktalanul közzéteszi pályázatát, amely fókuszál arra, hogy segítségére legyen a térség önkormányzatainak abban, hogy felkészülten várhassák a küszöbön álló beruházást.

Szerző -
Aszódi Attila. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Aszódi Attila. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Aszódi Attila szerint hamarosan várható a Paks II. beruházás végleges uniós jóváhagyása, írta meg a Magyar Távirati Iroda. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az atomenergia használatát és fejlesztését támogató Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association, WNA) Londonban rendezett idei éves konferenciáján tartott beszédet. A rendezvény pénteki munkanapján az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke éppen egy hete azt mondta: Magyarország közel áll a paksi atomerőmű bővítésének tervével kapcsolatos minden kérdés „pozitív elrendezéséhez”.

Aszódi Attila nagyon biztatónak nevezte, hogy ez az Európai Bizottság illetékes alelnökének szájából hangzott el. A kormánybiztos kijelentette: még két kérdés, a versenyjogi és a beszerzési háttér vizsgálata nyitott, de a bizottsági alelnök legutóbbi kijelentései azt mutatják, hogy e vizsgálatok is nagyon közel állnak a lezáráshoz, az Európai Bizottság vélhetően néhány héten belül meghozza e döntéseket.

Az MTI hírének tanúsága szerint a londoni konferenciáról szólva Aszódi Attila elmondta: a WNA által megfogalmazott álláspont szerint ahhoz, hogy a világ az éghajlatváltozás elleni küzdelem célkitűzéseit teljesíteni tudja, 2050-ig a villamosenergia-termelés 25 százalékának nukleáris forrásból kell származnia. A szervezet számításai szerint ez hozzávetőleg ezer gigawattnyi új atomerőmű-kapacitás kiépítését igényli, és ehhez 800-1000 új atomerőművi blokk építésére lenne szükség 35 év alatt. Kijelentette: a konferencia részvevői egyértelműen úgy látják, hogy a széndioxid-kibocsátástól mentes energiatermeléshez, az ellátásbiztonság garantálásához az atomenergiának nemcsak hogy meg kell maradnia a termelési portfólióban, de növelni kell részarányát.

Szerző -
Maros Sefcovic. Fotó: epp group/Flickr
Maros Sefcovic. Fotó: epp group/Flickr

Közel van a paksi bővítés uniós jóváhagyása, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke, azt mondta, Magyarország közel áll a paksi atomerőmű bővítésének tervével kapcsolatos minden kérdés „pozitív elrendezéséhez”, írta meg az MTI.

Az alelnök, akit a Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézett a Bloomberg jelentése alapján kifejtette, ha Magyarország úgy dönt, hogy megépíti az atomerőművet – ami teljes mértékben összhangban áll minden uniós tagállamnak azzal a jogával, hogy döntsön saját energiamixéről – az uniós jogszabályoknak megfelelően teheti meg. A Bloomberg emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júniusi kijelentésére, miszerint nem látja semmilyen akadályát annak, hogy az EU jóváhagyja a paksi erőmű bővítésének tervét.

Maros Sefcovic és Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos pénteken Budapesten tartózkodott és részt vett a közép- és délkelet-európai földgáz összeköttetések megteremtését és az energiabiztonság megerősítését célzó CESEC munkacsoport idei miniszteri ülésén, áll az MTI hírében.

Szerző -
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Jó benyomásokat szerzett a paksi ipari parkban tett látogatása során Jack Engwegen, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága Magyarországért felelős részlegének vezetője, és Vincze Norbert, az Európai Bizottság (DG Regio) nemzeti szakértője. Az Európai Bizottság szakemberei azért érkeztek a Dél-Dunántúlra, hogy személyesen tájékozódjanak arról, hogyan hasznosulnak az uniós pályázatok keretében érkező források. Jack Engwegen azt mondta, az ipari parkban foglalkoztatott létszám és a dr. Sztruhár Sándor ügyvezető által vázolt fejlesztések azt jelzik, hogy Pakson hatékonyan használták fel a pályázati forrásokat. A szakértő nemcsak ezt, hanem az adottságait illetően is elismerően szólt Paks ipari parkjáról. Azt mondta, nem túl nagy a távolság Budapesttől, az pedig kifejezett előny, hogy az ipari parkot az autópályáról néhány perc alatt el lehet érni. Ez – húzta alá – az exportpiacra termelők számára fontos ismérv. Hozzáfűzte, hogy több országbeli vállalkozás van a parkban, ami szerinte annak eredménye, hogy jók az adottságok, színvonalasak a szolgáltatások.

Szerző -

Közzétette a kormány csütörtökön a kormany.hu internetes oldalon azokat az észrevételeket, amelyeket az Európai Bizottság fűzött a januárban megkötött magyar-orosz nukleáris megállapodás tervezetéhez. A január 14-i keltezésű levélben Dominique Ristori, a bizottság energiaügyi főigazgatója legelőször is azt írja, hogy az akkor még aláírás előtt álló egyezményben semmi olyat nem találtak, ami akadályozná az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) szerződés alkalmazását. Ez az, amire a későbbiekben mind a kormány, mind a bizottság úgy utalt, hogy a bizottság nem emelt elvi kifogást a megállapodás ellen.

Szerző -
Fotó: Paksi Hírnök archív

Több tekintetben is elismerően nyilatkozik a paksi atomerőmű biztonsági készenléti állapotáról az uniós nukleáris létesítmények átfogó állapotfelméréséről készült végleges jelentés, amelyet csütörtökön mutat be az Európai Bizottság. Mindent egybevetve nem talált nagyobb hiányosságokat a létesítmény biztonsági rendszerében az a nagyszabású jelentés, amelyben az Európai Bizottság egy több szakaszból álló folyamat részeként elrendelte a működő uniós nukleáris létesítmények állapotának felmérését a fukushimai katasztrófát követően.

Bár a 134 EU-ban működő atomreaktor tüzetes átvilágítása során számos hiányosságra bukkantak a szakértők, a paksi atomerőmű a csütörtökön nyilvánosságra kerülő jelentés szerint – amely előzőleg a BruxInfo birtokába került – viszonylag jól vizsgázott a nukleáris stressz teszten.

Szerző -

Az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (European Nuclear Safety Regulators Group – ENSREG) 2012. április 25-én jóváhagyta az európai nukleáris Célzott Biztonsági Felülvizsgálatról szóló felülvizsgálati jelentést – olvasható a kormany.hu oldalon.

A felülvizsgálattal kapcsolatban az ENSREG elnöke elmondta, hogy a folyamatban résztvevő minden országot és szakértőt dicséret illet a kivételes erőfeszítéssel és rendkívül gyorsan elvégzett munkáért. A magyar stresszteszttel kapcsolatban tett fő megállapítások szerint a szakértők pozitívan értékelték a magyar célzott biztonsági jelentésben leírt eredményeket és a felülvizsgálat során adott válaszokat. A felülvizsgálók nagyra értékelték a magyar fél részéről tapasztalt nyitottságot és együttműködő készséget. Megállapították, hogy a magyar felülvizsgálat és az arról készült jelentés kellően alapos, a nemzetközi felülvizsgálat során nem tártak fel olyan biztonságnövelési lehetőséget, amelyet a hazai szakemberek ne vettek volna figyelembe, az elhatározott intézkedéseket pedig megfelelőnek tartották. Ugyanakkor felhívták a magyar hatóság figyelmét, hogy szorosan kövesse nyomon az elhatározott intézkedések végrehajtását és biztosítsa, hogy a tervezett átalakítások elérjék a kívánt hatást.

Az Európai Bizottság felkérésére a paksi atomerőműben az elmúlt év májusában kezdődött el a célzott biztonsági felülvizsgálat, az erről szóló jelentést a 2011. október 31-i határidőig megküldték az Országos Atomenergia Hivatalnak. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közlése szerint: az OAH által a fukusimai eset hatására elrendelt vizsgálat eredménye alapján kijelenthető volt, hogy a paksi atomerőmű ellenállóképessége megfelelő a feltételezett kulcseseményekkel, külső veszélyeztető tényezőkkel szemben, így azonnali beavatkozásra nincs szükség.

Szerző -

Kétnapos nukleáris biztonsági konferencia kezdődött kedden Brüsszelben, az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) szervezésében, írta meg a Magyar Távirati Iroda. A 2007-ben létrehozott ENSREG független, hatósági szakértői testület, amelynek tagjai között ott vannak az Európai Unió mind a 27 tagállamának nukleáris biztonsági, radioaktív hulladék-biztonsági és sugárvédelmi hatóságainak vezető tisztségviselői, valamint az Európai Bizottság képviselői.

Szerző -

Szerdán a Vak Bottyán Gimnáziumba látogat az Európai Bizottság paksi kötődésű szakembere. Dr. Nagy-Rothengass Márta, aki 1982-ben végzett a paksi középiskolában, jelenleg az Európai Bizottság Információs-társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóságának osztályvezetője, május 18-án előadást tart a diákoknak szakterületéről, valamint a fiatalok lehetőségeiről az unióban.

A héten minden paksi háztartásba eljuttatják az elkövetkezendő hetek nagyrendezvényeinek programajánlóját. A sort a szombati halászléfőző verseny majd az ezt követő Német Nemzetiségi Nap nyitja, a hónap végén pedig gyereknapra várják a tartalmas kikapcsolódásra vágyókat. Ezután a sillerfesztivál következik, majd római kori kavalkád a Lussoniumban. Június végén Harmonika Fesztivál lesz, s a nyár eleji programajánló a Gastroblues Fesztivállal zárul.

A Budapest Kupa ifjúsági nemzetközi versenyen az Atomerőmű SE Dzsúdó Szakosztályának versenyzői kiváló eredményt értek el. A megmérettetésen Pupp Réka a dobogó tetejére állhatott fel, Szőke Attila, Hosszú András és Szigetvári Szilárd ezüstérmet szerzett. Hosnyánszki Dániel, Skállát Katalin és Lőrincz Olivér harmadik helyen végzett, Akkerman Gergely pedig az ötödik helyen zárta a viadalt.