Tags Posts tagged with "Fukusima"

Fukusima

Szerző -
Vincze Árpád az Országos Atomenergia Hivatal osztályvezetője. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök
Vincze Árpád az Országos Atomenergia Hivatal osztályvezetője. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2017 júniusában átfogó nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot (Convex-3) tart, amelynek Magyarország ad otthont. A cél egy atomerőműben bekövetkező súlyos, több országot érintő, globális hatású nukleáris baleset kezelésének gyakorlása. Mint ilyen, komoly előkészítést igényel, ezért a feladatok koordinálására bizottságot hoztak létre. A Convex-3 gyakorlatot júniusban tartják. A feltételezett baleset helyszíne Paks.

Szerző -
Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök
Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök

– Egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar hatóság szakemberei elkötelezettek a nukleáris biztonság garantálása mellett mind az atomenergia alkalmazása, mind a radioaktív források kezelése terén – összegezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója a szervezet által Magyarországon végzett felülvizsgálat eredményét. Grzegorz Rzentkowski és Michael R. Johnson misszióvezető, az Amerikai Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatóságának igazgatóhelyettese számolt be arról, hogy a magyar kormány felkérésére végzett, két héten át zajló nemzetközi felülvizsgálat azt állapította meg, hogy az Országos Atomenergia Hivatal a nukleáris biztonság iránt elkötelezetten, magas színvonalon végzi a munkáját és van több olyan gyakorlata, ami más országok számára is követendő például szolgálhat. Azonosítottak több olyan területet, ahol lehet még lépéseket tenni a biztonság magasabb szintre emeléséért. Ahogy Grzegorz Rzentkowski mondta, a legfontosabb üzenet, amit a szakértők nem a hatóság, hanem a kormány felé fogalmaztak meg az, hogy biztosítani kell a felügyeleti hatóság hatékony függetlenségét, a munkájához szükséges anyagi és emberi erőforrásokat.

Szerző -
Fotó: Paksi Hírnök archív
Fotó: Paksi Hírnök archív

Elismerést kapott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az elmúlt három évben végzett munkájáért azon a brüsszeli találkozón, ahol az atomerőművet üzemeltető európai országok bemutatták, hogy a fukusimai baleset után elhatározott intézkedések végrehajtásában milyen előrehaladást értek el – derül ki a hivatal honlapján közzétett tájékoztatóból. Ahogy arról az MTI beszámolt, a fukusimai baleset után az atomerőművek külső veszélyekkel szembeni ellenállásának értékelését célzó stresszteszteket minden, atomerőművet üzemeltető európai uniós tagállam, valamint Ukrajna és Svájc is elvégezte 2011-ben. A magyar nukleáris blokkok már ezen a próbán is sikeresen szerepeltek európai összehasonlításban, nagy biztonsági kockázatot jelentő hiányosságot nem tárt fel a vizsgálat. A biztonság további javítását szolgáló intézkedési terv is elnyerte az európai szakmai közösség tetszését, gyakorlatilag kritika nélkül elismerték a magyar szakemberek munkáját – közölte az OAH honlapján.

Szerző -

A magyarországi nukleáris létesítmények biztonsági helyzete megfelelő az atomenergia 2012. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés szerint. – A hatósági ellenőrzések során feltárt kisebb hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot, és a környezeti kibocsátási határértékeket sehol nem lépték túl. A négy magyarországi nukleáris létesítmény – a paksi atomerőmű, a budapesti kutatóreaktor, az oktatóreaktor és a kiégett kazetták átmeneti tárolója – a tervekben, engedélyekben meghatározottak szerint üzemelt – áll a dokumentumban.

Szerző -

Lezárta az Országos Atomenergia Hivatal azt az eljárást, amelyet a paksi atomerőműben végzett célzott biztonsági felülvizsgálat alapján benyújtott intézkedési terv ellenőrzésére indított. A hatóság részletes intézkedési terv elkészítésére és a nukleáris biztonság szintjét emelő feladatok megvalósítására kötelezte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t. Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója azon az ünnepségen, amelyet az 1. blokk indításának harmincadik évfordulójára az elmúlt héten rendeztek úgy nyilatkozott, hogy lényegi intézkedésekre nincs szükség, az elmúlt évtizedekben Pakson jelentős biztonságnövelő intézkedéseket hajtottak végre, amelyek eredményeként a paksi atomerőmű a legszigorúbb nemzetközi elvárásoknak is eleget tesz.

Az Európai Unió Tanácsa a Fukusima Daiichi atomerőműben bekövetkezett baleset után, 2011. március 25-én döntött úgy, hogy az unióban található atomerőműveket átfogó biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni, értékelve az üzemeltetés kockázatát és nyilvánossá téve a teljes folyamatot.

A hazai vizsgálat, majd a paksi atomerőmű által benyújtott intézkedési terv ellenőrzésére indított eljárás a végére ért.

Szerző -
Fotó: Vida Tünde

Japánban, többek között Hirosimában és Fukusima környékén járt szakmai tanulmányúton paksi atomerőmű térségében működő Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás. A TEIT a tavalyi, fukusimai atomerőműveket is érintő, természeti katasztrófa tanulságaival ismerkedett elsősorban a lakosság védelme és tájékoztatása szemszögéből. Kattintson a fotóra a további képekért! Korábbi cikkünket pedig itt olvashatja.

Szerző -
A körzetet néhány napja nyitották meg újra. Fotó: Vida Tünde

Japánban – többek között Hirosimában és Fukusima környékén – járt szakmai tanulmányúton paksi atomerőmű térségében működő Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás. A TEIT a tavalyi, fukusimai atomerőműveket is érintő, természeti katasztrófa tanulságaival ismerkedett elsősorban a lakosság védelme és tájékoztatása szemszögéből.

Szerző -

Az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (European Nuclear Safety Regulators Group – ENSREG) 2012. április 25-én jóváhagyta az európai nukleáris Célzott Biztonsági Felülvizsgálatról szóló felülvizsgálati jelentést – olvasható a kormany.hu oldalon.

A felülvizsgálattal kapcsolatban az ENSREG elnöke elmondta, hogy a folyamatban résztvevő minden országot és szakértőt dicséret illet a kivételes erőfeszítéssel és rendkívül gyorsan elvégzett munkáért. A magyar stresszteszttel kapcsolatban tett fő megállapítások szerint a szakértők pozitívan értékelték a magyar célzott biztonsági jelentésben leírt eredményeket és a felülvizsgálat során adott válaszokat. A felülvizsgálók nagyra értékelték a magyar fél részéről tapasztalt nyitottságot és együttműködő készséget. Megállapították, hogy a magyar felülvizsgálat és az arról készült jelentés kellően alapos, a nemzetközi felülvizsgálat során nem tártak fel olyan biztonságnövelési lehetőséget, amelyet a hazai szakemberek ne vettek volna figyelembe, az elhatározott intézkedéseket pedig megfelelőnek tartották. Ugyanakkor felhívták a magyar hatóság figyelmét, hogy szorosan kövesse nyomon az elhatározott intézkedések végrehajtását és biztosítsa, hogy a tervezett átalakítások elérjék a kívánt hatást.

Az Európai Bizottság felkérésére a paksi atomerőműben az elmúlt év májusában kezdődött el a célzott biztonsági felülvizsgálat, az erről szóló jelentést a 2011. október 31-i határidőig megküldték az Országos Atomenergia Hivatalnak. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közlése szerint: az OAH által a fukusimai eset hatására elrendelt vizsgálat eredménye alapján kijelenthető volt, hogy a paksi atomerőmű ellenállóképessége megfelelő a feltételezett kulcseseményekkel, külső veszélyeztető tényezőkkel szemben, így azonnali beavatkozásra nincs szükség.

Szerző -

Érdekes összehasonlítással kezdte majd’ egyórás előadását Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója az Energiapolitika 2000 Társulat szokásos hétfői esti fórumán. Az Energiapolitikai Hétfő Esték áprilisi összejövetele a második volt idén, ami az atomenergia Fukusima utáni jövőjével foglalkozott. Előző alkalommal dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója volt a vendég, de olyan nagy volt az érdeklődés, hogy visszahívták. Az Energiapolitika 2000 Társulat, ahogy neve is sugallja, 2000-ben alakult azzal a céllal, hogy a lobbiérdektől függetlenül hirdesse és megjelenítse a szakmai igazságot, tájékoztatott dr. Járosi Márton, a szervezet vezetője. Az atomenergiának szentelt összejövetel a 118. volt a sorban.

Fotó: Vida Tünde

Szerző -
Fotó: Babai István

Az atom-, vagy ahogyan Pálinkás József nevezte, az atommag-energia nélkül nem lehet hazánk energiaigényét az elkövetkező évtizedekben kielégíteni. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke ezt paksi látogatása során mondta. Mint kifejtette, óriási erőkkel folynak a kutatások a fúziós energia felhasználása érdekében.  Az emberiség szeretné ellopni a harmadik tüzet a természettől, hangsúlyozta az elnök, aki egyébként fizikus. Mint mondta, az első a valódi tűz volt, ami elégeti a fát és a szenet, a második a hasadási energia, a harmadik a fúziós energia. Ám azt nem tudni, hogy a felhasználásához még mennyi idő kell. 50-60 év vagy akár több? Addig is a modern infrastruktúra, modern technikai környezet működtetéséhez sok energiára van szükség. És – még, ha helyes is, hogy spóroljunk – azt kell látni, hogy az igényeket atomenergia nélkül nem lehet kielégíteni. Az akadémikus arról is beszélt, hogy a fúziós energia biztonságosabb, de az atomenergia kockázata is csak igen kis számokkal jellemezhető. A technikai problémákra pedig egyre tökéletesebb megoldások születnek, még akkor is, ha időnként történnek olyan balesetek, mint a csernobili, vagy a fukusimai. – Ilyen tragédiákat nem lehet kizárni, mint ahogyan a földrengéseket sem – húzta alá. Leszögezte, hogy Fukusimából is tanult az emberiség és a szakma. Az így megszerzett tudást pedig felhasználják a most épülő erőművekben.

Szerző -

2011. március 11-én, helyi idő szerint 14:46-kor (közép-európai idő szerint 6:46) a Fukusima Dai Icsi atomerőműben (福島第一原子力発電所) a tóhokui földrengés és az azt követő szökőár romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el. A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben eszkalálódott. Az 1-4. reaktorokból nagy mennyiségű radioaktív anyag került ki a környezetbe az erőmű több tíz kilométeres környezetének szennyezését okozva. Ezért utóbb, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba (nagyon súlyos baleset) sorolták be.

Olvasónk, dr. Babos Kálmán többször járt a fukusimai létesítményekben mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris felügyelője. Az ő visszaemlékezését olvashatják a baleset előtti Fukusimáról. (Az első rész itt olvasható.)

Csütörtök délután kaptam egy telefont a tokiói központból, hogy ismét változott a következő heti program, Fukushima lefújva, irány a hamaokai erőmű két blokkja. Ilyen változatos egy nukleáris felügyelő élete.

Aztán egy év múltán már programváltozás nélkül jutottam el a fukushimai nukleáris komplexumba.

De mindig trükkös az odajutás is. Az egyszerű ember úgy gondolná, irány Fukushima városa a szupergyors Shinkanzen vonaton (ez körülbelül 300 kilométer óránkénti sebességgel száguld) és onnan majd eljut az ember az erőműbe. De nem így van. Aki Fukushima-Daicsi (Fukushima -I) és Fukushima-Daini (Fukushima-II) vendége akar lenni, annak Tomiokába kell eljutnia. Tomioka ugyanis a két hatalmas erőművi komplexum között található. Ezt szerencsémre Missak nevű kollégám árulta el.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél nincsenek útitervekre vonatkozó előírások. Itt lép be a kollégalitás. Missak nevű kollégámmal akkor kerültem barátságba, mikor ő utolsó mohikánként kiűzetve Észak-Koreából, hazahozott több száz seal-t (plombát). Ez azt is jelentette, hogy minden addigi információt elvesztettünk az észak-koreai nukleáris létesítményekről, hiszen a plombák folyamatos alkalmazása biztosítja az adatok valódiságát és folyamatosságát. Missak csak ült az emeleti tárgyalóban, előtte a hatalmas asztal zsúfolva volt a NAÜ plombáival. Előtte ezeket a plombákat már leellenőrizte a sugárvédelem, csak így lehetett őket az épületbe behozni. Elkeseredett arcát látva megkérdeztem, hogy miben lehetne neki segíteni. Aztán késő estig dolgoztunk együtt.

Később jó barátok lettünk és ő sokat segített nekem.

Szerző -

Egy évvel ezelőtt, 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14:46-kor (közép-európai idő szerint 6:46) a Fukusima Dai Icsi atomerőműben (福島第一原子力発電所) a tóhokui földrengés és az azt követő szökőár romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el. A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben eszkalálódott. Az 1-4. reaktorokból nagy mennyiségű radioaktív anyag került ki a környezetbe az erőmű több tíz kilométeres környezetének szennyezését okozva. Ezért utóbb, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba (nagyon súlyos baleset) sorolták be.

Olvasónk, dr. Babos Kálmán többször járt a fukusimai létesítményekben mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris felügyelője. Az ő visszaemlékezését olvashatják a baleset előtti Fukusimáról.

Félálmomban apró neszezést hallok a légi utaskísérők főhadiszállása, a konyha felől. Szerencsésnek érzem magam, hogy tudtam egy kicsit aludni a Bécs és Tokió közötti repülés közben. Nem mindig van ez így, elég egy izgága utas és oda a pihenés. No, ez azért nem igazi alvás, inkább bóbiskolás, hiába a dönthető ülés. Akárhogyan is van, hosszú ez a több mint 11 órás repülés. Egy előnye van a hosszú levegőben tartózkodásnak, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szabályzata szerint nyolc órán túli repülés esetén jár a business ülőhely és ellátás. Kicsit kényelmesebb az ülés, kicsit több a hely, kicsit jobb az étel.

Szerző -

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kovács Pál államtitkár által tolmácsolt meghívásának eleget téve június végén látogat Yukija Amano főigazgató. A találkozó tovább erősíti Magyarország és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) hagyományosan jó kapcsolatait. A tárgyalásról a NAÜ Kormányzó Tanácsának ülésén született megállapodás, közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A tárca közleményében Yukija Amano ülésen elhangzott hozzászólásából is idéz.  NAÜ főigazgatója azt mondta, hogy a fukusimai baleset ellenére az atomenergia terjedése töretlen, és az új beruházások mértékének csökkenése csupán átmeneti jellegű. 2011-ben összesen 65 atomerőmű állt építés alatt, ebből 44 Ázsiában – továbbra is ez a régió a növekedés központja.

– Magyarország a nemzetközi színtéren is tevékenyen támogatni kívánja a NAÜ nukleáris biztonság tárgyában tavaly elfogadott akciótervét – olvasható a minisztérium honlapján.

A továbbiakban arról esik szó, hogy Magyarország is elvégezte a célzott biztonsági felülvizsgálatot, amelyről Kovács Pál államtitkár a Kormányzó Tanács március 5-i ülésén elmondott felszólalásában azt mondta: az Országos Atomenergia Hivatal megállapítása szerint a paksi atomerőmű biztonságos, és semmilyen azonnali intézkedésre nincs szükség. A létesítményben 2008 óta bevezetett biztonságnövelő beavatkozások fontosságára a felülvizsgálatot ellenőrző szakértők is rámutattak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós tagállamként kiemelt figyelmet fordít a nukleáris létesítmények biztonságának folyamatos növelésére.

– A hazai eredmények lehetővé tették, hogy a Kormányzó Tanács ülésén Magyarország felajánlja a nukleáris biztonság területén szerzett tapasztalatait és rendelkezésre álló eszközeit a nemzetközi szakértők számára. A paksi Karbantartó és Gyakorló Központ például különösen alkalmas gyorsreagálású balesetelhárítási programok és képzések megvalósítására  – fogalmaz a minisztérium kommunikációs főosztálya.

Szerző -

Lassan egy éve, hogy új felállásban, kettős vezetéssel működik a TEIT. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulás elnöke Kalocsa 2010 októberében újonnan választott polgármestere. Török Ferenc munkáját Gáncs István, Tengelic első embere társelnökként segíti. Gáncs István azt mondta, a munka hatékonysága érdekében döntöttek így, vagyis azért, hogy a Duna mindkét oldalán tudjanak a történésekre reagálni. Ez a cél maximálisan megvalósult, az új rendszer bevált. A társelnök hozzáfűzte, hogy Török Ferenccel nem ismerték egymást, de az elmúlt hónapok bizonyították, hogy jól tudnak együtt dolgozni. Azt azonban nem gondolták, hogy ennyi munka vár rájuk majd. Gáncs István szerint az elmúlt tíz évben nem volt annyi kihívás, mint idén: változások történtek a paksi atomerőmű irányításában, változott a támogatási rendszer, és megújultak maguk a testületek is. Ezeket még „tetézték” a nem magyarországi, de a nukleáris iparra jelentős hatást gyakorló események, azaz a fukusimai katasztrófa és a francia lerakóban történt baleset, sorolta Gáncs István. Hozzátette, ezekre reagálniuk kellett. Arról is beszámolt, hogy az atomerőművel hosszú távú, tízéves szerződésük van, amelynek második évén lesznek lassan túl, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft.-vel viszont idén igyekeztek lerakni az alapjait egy hosszú távú együttműködésnek. Az RHK Kft.-vel közösen vándorkiállítást rendeztek, illetve a tagtelepülések képviselő-testületei számára látogatást szerveztek a bátaapáti tárolóba, mert fontosnak tartják, hogy minden képviselő saját benyomást szerezzen a hulladék-elhelyezés terén. Az idén – eddig példátlan módon – kétszer kellett törvényi változások miatt módosítani az alapító okiratot. Gáncs István kiemelte, hogy új kommunikációs stratégiát dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy „emberközelibb” tájékoztatást folytatnak, saját hírlevelük példányszámát is megnövelték. A TEIT mindezen túl továbbra is saját mérőlaborokat, mini látogatóközpontot, honlapot üzemeltet.

Idénre még egy ülést tervez a társulás, illetve megkezdték egy japán tanulmányút szervezését is. A tervük, hogy a márciusi cunamiban megsérült atomerőmű környezetéről referenciaanyagot készítenek, amit országosan is publikálni szeretnének.

Szerző -

A földrengés és szökőár okozta fukusimai atomerőművi balesetek nyomot hagytak a paksi atomerőmű társadalmi elfogadottságán, ám a magyar lakosság kétharmada továbbra is egyetért a paksi atomerőmű működésével, sőt fejlesztené is azt.

Befejeződött annak a közvélemény-kutatásnak az értékelése, amelyet a Paksi Atomerőmű Zrt. megbízásából augusztusban folytatott a TNS Hoffmann Kft. A PA Zrt. 1990 óta készíttet minden évben felmérést a lakosság véleményéről – tudtuk meg Mittler István kommunikációs igazgatótól. Arra a kérdésre, hogy „Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?” a megkérdezettek közel háromnegyede válaszolt igennel. Az általános támogatottsági mutató 78 százalékról csökkent 73-ra. A megkérdezettek 86 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az atomerőmű megfelel az európai uniós színvonalnak is. Függetlenül a Fukusimában történtektől, a magyarok bíznak a Pakson érvényben lévő szigorú szabályokban. A válaszadók 73 százaléka ugyanis azt mondta, hogy a biztonsági előírások „nagyon” vagy „meglehetősen” szigorúak, további 22 százalék szerint pedig „megfelelőek”. A válaszadók 94 százaléka szerint ezeket a biztonsági szabályokat be is tartják a paksi atomerőműben.

A megkérdezettek többsége a jövőt sem atomenergia nélkül képzeli el. Új blokk építését – ha az paksi telephelyen létesülne, 51 százalék igen, 44 százalék nem arányban támogatnák, az üzemidő meghosszabbítására 58 százalék igent mondott 35 százalék nem ellenében.

Azzal, hogy  hazánk legolcsóbb villamosenergia-termelő egysége, a paksi atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének 40 százalékát adja, a válaszadók közel fele volt tisztában.

A kutatásban a megújuló energia felhasználásával kapcsolatban is kikérték a lakosság véleményét. A megkérdezettek úgy foglaltak állást, hogy a lakosság energiával való biztonságos ellátását csak a megújuló energiaforrások tudják az atomerőműnél hatékonyabban biztosítani. A legkisebb környezetkárosító hatással történő áramtermelés tekintetében szintén csak a megújulókat sorolják az atomenergia elé az emberek. Mittler István aláhúzta, az eredmények azt mutatják, hogy a megújulók népszerűsége csupán elvi szinten jelentkezik, hiszen csak 31 százalék mondta azt, hogy hajlandó lenne „kicsit többet” fizetni a megújuló forrásokból származó, de drágább villamos energiáért, „a jelenlegi többszörösét” viszont csak száz emberből három vállalná.

Szerző -

A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) álláspontja szerint a paksi atomerőmű megfelel azoknak a jelenleg érvényes rendkívül szigorú biztonsági elvárásoknak, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságok előírtak. Az MNT közleményben tudatta, hogy a társaság elnöksége július 6-án áttekintette a japán atomerőmű balesete kapcsán a paksi atomerőműben zajló célzott biztonsági felülvizsgálatra, közismert nevén stressztesztre vonatkozó hazai követelményeket és megállapította, hogy a fukusimai baleset és tanulságainak értékelése lehetőséget ad az atomerőműnek, az ország nukleáris biztonságért felelős hatóságnak a biztonság eddig elért magas szintjének fokozására.
A célzott biztonsági felülvizsgálat elvégzésével egyetért a Magyar Nukleáris Társaság, valamint azzal is, hogy meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek az atomerőmű biztonsági színvonalát javíthatják. Az Országos Atomenergia Hivatalban összeállított követelményrendszernek megfelelően végrehajtott felülvizsgálat garantálja ezeknek a céloknak az elérését, állapította meg az elnökség. A grémium emlékeztetett rá, hogy a paksi atomerőműben 1982-től kezdve biztonságnövelő intézkedések sorát hajtották végre, a földrengésállóság növelése érdekében pedig komoly műszaki megerősítéseket végzetek.
– Az üzemidő meghosszabbítása és a tervezett új blokkok létesítése nemcsak gazdasági érdek, de az ország külső függőségének csökkentése érdekében is elkerülhetetlen. Az atomenergia békés célú alkalmazását a hazai társadalom többsége támogatja, ennek fenntartásához elengedhetetlen annak igazolása, hogy a paksi atomerőmű megbízhatóan, biztonságosan üzemel, és szakszerű hatósági ellenőrzés alatt áll – olvasható a Magyar Nukleáris Társaság közleményében.

Szerző -

Új térségfejlesztési alapítványt hozott létre a Paksi Atomerőmű Zrt. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma csütörtökön délután az Erzsébet Nagy Szállodában tartotta alakuló ülését, amelyre annak a Paks, Kalocsa és Szekszárd környéki negyvenegy település polgármestereit is meghívták, amelyek pályázati úton részesülhetnek abból az évi ötszázmillió forintból, amelyet az atomerőmű az alapítványnak juttat.

A kuratórium elnöke, Hamvas István, a paksi atomerőmű vezérigazgatója, tagjai: Felkai György, dr. Kereki Ferenc, dr. Rappai Gábor és dr. Szmola J. Ernő tegnap nyilvános ülésen elfogadta a szervezet alapdokumentumait és arról is döntött, hogy idén egyszer, a következő években kétszer lehet pályázni. A mostani határidő augusztus 31-e.

Fotó: Molnár Gyula

Szerző -

Kétnapos nukleáris biztonsági konferencia kezdődött kedden Brüsszelben, az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) szervezésében, írta meg a Magyar Távirati Iroda. A 2007-ben létrehozott ENSREG független, hatósági szakértői testület, amelynek tagjai között ott vannak az Európai Unió mind a 27 tagállamának nukleáris biztonsági, radioaktív hulladék-biztonsági és sugárvédelmi hatóságainak vezető tisztségviselői, valamint az Európai Bizottság képviselői.

Szerző -

Valós információk alapján, hitelesen szeretnék tájékoztatni az atomerőmű környezetében élőket a Fukusimában történtekről, ezért rendezett fórumot a Társadalmi Ellenőrző Információs és Területfejlesztési Társulás Kalocsán kedden délután. Török Ferenc, a TEIT elnöke, Kalocsa polgármestere elmondta: elhatározták, hogy új alapokra helyezik, megerősítik a kommunikációt. Ennek a Fukusimában történtek is aktualitást adtak. Fontos, hogy valós tények alapján, hitelesen tudják választóikat tájékoztatni a választott képviselők, húzta alá. Buday Gábor, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. tanácsadója beszélt arról, hogyan kell látni és értékelni Fukusimát. Mint mondta, 24 ezer ember halt meg a természeti katasztrófa következtében, s közülük csak egy atomerőművi területen, ő sem nukleáris balesetben, a közvélemény mégis az atomerőművek biztonságáért aggódik. A nagymérvű környezeti kibocsátás hatásait szerinte hamarosan felszámolják. – Nagy megnyugvás lesz az aggódóknak, ha látják majd, hogy a ma még lezárt zónában teljes értékű életet lehet élni – fogalmazott.

Szabó Attila, az RHK Kft. kommunikációs irodavezetője elmondta, hogy Japánban nagy mennyiségű radioaktív hulladék kezelésére lesz majd szükség, de hazánkban ezen a területen nem hozott változást a katasztrófa. A nukleáris létesítmények társadalmi elfogadottsága a kft. tevékenységi területén kiemelkedően magas, amit rendszeresen mérnek, tájékoztatott. A fórumon, amelyen több tucatnyi falu- és városvezető – polgármester és képviselő – vett részt, beszámolt arról, hogy Bátaapátiban már 2700 hordónyi hulladék várja, hogy elkészüljenek a föld alatti kamrák. Ezek készültsége, tette hozzá, hatvan százalékon van. Ha minden a tervek szerint halad, 2012 végén végleges helyükre kerülnek a hordók.

Szerző -

A Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége Pakson rendezi meg soron következő szakmai napját. Június 15-én a résztvevők az atomerőműbe mennek üzemlátogatásra, majd az Algyői Gázüzemben január 11-én bekövetkezett gázrobbanás és tűzeset tapasztalatainak összegzésével kezdi meg előadását Halmosi Péter, ezt követően pedig Füstben mi is vakok vagyunk címmel Erdélyi István tart beszámolót. Január 16-án az ATOMIX létesítményi tűzoltóságánál kifejlesztett és alkalmazott mobil vezetési pontról szóló tájékoztatót Noskó Zsolt és Schreiner István tolmácsolásában hallgathatják meg a résztvevők. A nap folyamán szó lesz még az aktuális képzésekről, a talajszint alatti helyiségekben történő tűzoltói beavatkozásokról és a fukusimai atomerőmű balesetéről is.