Tags Posts tagged with "térségfejlesztés"

térségfejlesztés

Szerző -
Lázár János Pakson. Fotó: Molnár Gyula
Lázár János Pakson. Fotó: Molnár Gyula

A kormány kész a megyeszékhelyekhez hasonló külön szerződést kötni Paks önkormányzatával a város atomerőmű beruházáshoz kapcsolódó fejlesztéséről – mondta Lázár János Pakson. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Csengey Dénes Kulturális Központban tartott lakossági fórumon arról is beszélt, hogy az atomerőművi beruházáshoz kapcsolódóan 500 milliárd forintnyi infrastrukturális beruházás valósul majd meg a térségben.

Lázár János kifejtette, hogy a kormányzat azért tartja fontosnak az atomerőmű kapacitásának fenntartását, mert ez jelenthet garanciát az ellátásbiztonságra, ez biztosíthatja az ország energia függetlenségét. A másik pillér a napenergia hasznosítása, azért született döntés arról is, hogy a következő években jelentős naperőmű-kapacitás épül Magyarországon.

Emlékeztetett rá, hogy a Paksi Atomerőmű jelenleg a magyar áramszükséglet 40-45 százalékát állítja elő, a másik felét külföldről kell megvásárolni. Mint hangsúlyozta, „Paks minden magyar háztartás számára az olcsó áramot jelenti”. Hozzátette, Pakson nemcsak emiatt van nagy jelentősége a kapacitás-fenntartásnak, hanem azért is, mert nincsen olyan ember, aki valamilyen módon ne kötődne az atomerőműhöz. A döntés arról, hogy a következő hatvan évben is működik itt atomerőmű, garancia a megmaradásra, a fejlődésre, a boldogulásra – húzta alá.

Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett kérése volt, amikor felkérte Süli Jánost a beruházás irányítására, hogy maradjon Pakson, kulcsfontosságú, hogy nem elegáns belvárosi irodából vezényli a munkát, hanem paksi emberként, aki itt él, építi fel a hivatalát, részletezte. Kitért arra is, hogy ez nagyon komoly feladat, hiszen ez az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása.

Mint a miniszter mondta, a 3000-3500 milliárd forintos atomerőművi beruházás mellett egy körülbelül 500 milliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztésre is sor kerül a 40-50 települést magába foglaló térségben, aminek zászlóshajója Paks. Ez – szavai szerint – felbecsülhetetlen lehetőség Paksnak, az összes Tolna megyei településnek, de éreztetni fogja hatását Tolna és Bács-Kiskun megyék mellett Somogyban és Baranyában is.

A kormány készen áll arra, hogy Paks városával kössön egy külön megállapodást annak érdekében, hogy a paksiak számára fejlesztési lehetőséget teremtsen – szögezte le. Kiemelte, hogy az atomerőmű segíti a helyben boldogulást, lehetőséget nyújt a fiatalok számára, hogy Pakson tudjanak maradni.

Később kérdésre válaszolva arról tájékoztatott, hogy a jövőbeni atomerőmű szakembergárdáját a már működő erőműre kívánják építeni, a két cég között „karrierhidat” fognak építeni, az atomerőmű minden dolgozója tudni fogja, hogy a következő években milyen munkakörben számítanak rá.

Süli János tárca nélküli miniszter egyebek között arról beszélt, hogy nemcsak Paksnak kell élveznie az előnyöket, a szélesebb térséget is szeretnék esélyhez juttatni. A Paksi Társadalmi Tanácsba újabb településeket „vettek fel”, így már 47 település tartozik hozzá. Cél a térséget érintő „társadalmi mobilitás” megvalósítása.

– Húzzuk meg a környező településeket, integráljuk be azokat, hogy legyen kedve a szülőknek gyerekeket nevelni, a gyerekeknek legyen kedvük ott élni – mondta. Rámutatott, hogy ennek érdekében született döntés egy új Duna-híd építéséről. Arra ugyanis nem az erőmű megvalósításához és üzemeltetéséhez van szükség, hanem a Kalocsa környéki régió bekapcsolása, lehetőséghez juttatása érdekében.

Süli János azt is kiemelte, hogy az erőmű-beruházás utáni időszakra is gondolnak. –
Használjuk ki azokat a fejlesztési lehetőséget, amelyek az erőmű üzembe helyezése után is fenntartható fejlődést tudnak biztosítani az itt élők számára – hangsúlyozta.

Szerző -
Becskeházi Attila államtitkár a TelePaks stúdiójában. Fotó: Babai István
Becskeházi Attila államtitkár a TelePaks stúdiójában. Fotó: Babai István

Egy percig sem gondolkodott, azonnal igent mondott Süli János miniszter felkérésére Becskeházi Attila, aki az úgy nevezett kerítésen kívüli feladatokért felel a Paks II. beruházás kapcsán. Tíz éve tanácsadóként vesz részt az atomerőművel kapcsolatos feladatokban. Ez adott alapot a felkéréshez és a vállaláshoz, illetve az, hogy különböző egyetemeken tanított – az utóbbi 10-15 évben projektmenedzsmentet –, kutatásokban vett részt, vállalkozás- és területfejlesztéssel foglalkozott nemcsak itthon, külföldön. Legutóbb a Budapesti Műszaki Egyetemen az innovációs ügyeket, tudásvagyon hasznosítást vezette, ahol olyan innovációs projektekkel foglalkoztak, amelyek nagy hozzáadott értékkel bírnak, piacra vihetők, nemzetközileg is értékesíthetők.

A feladat, amelyért államtitkárként felel, három nagy témakört ölel fel. A lokalizációs területként nevesített feladatkör lényege, hogy minél több magyar alvállalkozót vonjanak be, segítsék a felkészüléseket. A cél a negyven százalékos magyar beszállítói arány, ami rendkívül nagy jelentőséggel bír lévén, hogy ez egy 12,5 milliárd eurós beruházás. A magyar beszállítók az utóbbi évtizedekben ilyen nagyléptékű munkában nem vettek részt, ezért komoly kihívás a felkészítsük. Ez a munka már idén ősszel megkezdődik a kamarák, vállalkozói érdekképviseleti szervek egyéb szövetségek, egyetemek bevonásával.

A cél egy olyan képzési program kialakítása, amely minden vállalkozó és munkavállaló részére elérhető lesz, aki szeretne ehhez a projekthez kapcsolódni. – Az államtitkárság egy csoportja a Paksi Ipari Parkban dolgozik dr. Sztruhár Sándor vezetése alatt, őt közvetlenül lehet keresni ebben az ügyben – mondta az államtitkár. Hozzátette, az orosz partner kötelezettsége, hogy 55 százalékban nyílt európai közbeszerzésen válasszon kivitelezőt, az ezen való részvételre azonban fel kell készülni.

A második nagy terület a térségfejlesztés, infrastruktúra kiépítése, lakhatás, ellátás megszervezése. – Most úgy látjuk, hogy a legsürgetőbb a közlekedésinfrastruktúra fejlesztése, ennek a beruházás kezdetéig meg kell valósulni – fogalmazott Becskeházi Attila. Azt mondta, hogy a megvalósítás a tervezéssel már el is kezdődött. A következő két évben meg kell épülni a Paksot Németkérrel, Nagydoroggal összekötő utaknak, a Paks-Madocsa-Bölcske-Dunaföldvár útnak. Ebbe a feladatkörbe tartozik a Paks-Kalocsa híd és a Duna túl oldalán azok az utak, amelyek közvetlenül a folyó mentén fekvő településeket kötik össze.

Kulcskérdés a lakhatás, mert ha az ideérkező több ezer munkavállalót nem sikerül elhelyezni, az késleltetheti a projektet. Tehát új lakásokat kell építeni, ezek egy részét Pakson, hiszen a beruházás helyszínének távolsága sem elhanyagolható. Élelmezni kell, egészségügyi, kulturális szolgáltatást kell nyújtani az érkezőknek, meg kell oldani a nyelvi problémákat. 3500 orosz munkásra számítanak, de más nációk is érkeznek. A nyelvi probléma már most jelentkezik, az orosz partner már Paksra érkezett vezető munkatársai számára nehézséget okoz például az orvosi ellátás igénybe vétele.

–Több száz mérnökre, nukleáris-, villamos- és gépészmérnökre lesz szükség az üzemeltetés során, ezeknek a szakembereknek lassan az iskolapadban kell ülni, illetve lassan végezniük is kell, mert a felsőfokú végzettség mellett gyakorlatra is szert kell tenniük – húzta aláz az államtitkár az oktatás, képzés témakörére térve. Az orosz partner már most igényelne évente 25-30 olyan mérnököt, akiket saját létesítményeiben gyakornokként foglalkoztatna, hogy részt vehessenek a beruházásnak az előkészítésében.

A felsőfokú képzést, amelyet elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemre alapozzák, valamilyen formában szeretnék újra elhozni Paksra is, hiszen itt kiváló infrastruktúra áll rendelkezésre, a középfokú oktatás terén pedig egyértelműen az itteni nagyon jó hagyományokra építenek.

-Ez rendkívül nagy feladat, nem túlzok, ha azt mondom, hogy az évszázad beruházása. A munka elején tartunk. Engem külföldön ért a kinevezés, pénteken hajnalban értem haza repülővel, de két óra múlva már itt voltam Pakson, mert nagyon fontos az, hogy az itt élők minél könnyebben tudják majd átvészelni, kezelni a beruházással járó helyzetet. Ez egy nagyon jelentős projekt, nagyon komoly feladatok várnak a végrehajtóira, nagyon nagy lehetőséget jelent az itt élő vállalkozók számára, és reményeink illetve terveink szerint nagymértékben javul az itt élők gazdasági helyzete a beruházással kapcsolatosan – összegezte Becskeházi Attila.

Arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt tíz évben nagyon sok jó előkészítő anyag született arról, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a kerítésen kívül, ezek hogyan kapcsolódnak a központi beruházáshoz és hogyan lehet ezeket ütemezni. A tanulmányokat frissítik, pontosítják, összegzik, ez alapján készítik el az ütemtervet és a finanszírozási tervet. – Az a mandátumunk, hogy a kerítésen kívüli feladatokhoz is megkapjuk a kormány támogatását, a szükséges kormányzati forrásokat, de rendelkezésre állnak még európai uniós támogatások, ezeket most egyeztetjük az irányító hatóságokkal – vázolta az államtitkár.

– Azt szeretnénk, ha a beruházás terheit elviselő Pakson és az annak környezetében élők életminősége javuljon. Szeretnénk minél több Paks várost és a térséget érintő innovatív projektet megvalósítani – tette hozzá utalva egyebek mellett arra, hogy a munkásokat elektromos buszokkal szeretnék szállítani, a lakásokat, vállalkozói telephelyeket megújuló energiaforrásokkal szeretnék ellátni.

Szerző -
A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma Pakson ülésezett. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök archív
A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma Pakson ülésezett. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök archív

Lezárta a 2016-os esztendőt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány: Pakson tartott nyilvános ülésén a kuratórium megtárgyalta és elfogadta a számviteli beszámolót és közhasznúsági jelentést. Emellett áttekintették a 2017 márciusi ülés óta elvégzett feladatokat, áll az alapítvány sajtóközleményében.